Index Vakbarát Hírportál

1977: utoljára fertőz a gyilkos fekete himlő

2008.09.11. 09:40

A fekete himlőről, az emberiség történetének egyik legpusztítóbb megbetegedéséről feltételezik, hogy több mint 3000 évvel ezelőtt indult el Indiából, vagy Egyiptomból. A járvány évszázadokon keresztül tombolt a kontinenseken, megtizedelte a lakosságot, a világ lakosságának hatvan százalékát fenyegette, minden negyedik áldozatát megölte, a legtöbb túlélőjét megvakította, vagy örökre megjelölte. 1977. szeptember 11-én, Szomáliában fertőzött utoljára természetes úton, azóta csak laboratóriumban létezik.

A fekete himlő a Poxvirus variolae által okozott, heveny, ragályos betegség. A himlővírus biológiai fegyverként való bevetésének jelentőségét az adja, hogy cseppfertőzéssel is terjed, és fogékony közösségben rövid idő alatt nagyszámú megbetegedést okoz. Egyetlen eset előfordulása járványveszélyt jelent.

A betegség lappangási ideje 12-14 nap, két fő formája van: az egyiknél (Variola vera) a betegek 20-40 százaléka hal meg, a másik (Variola minor) egy gyengébb változat, a betegek csupán egy százalékára halálos. A betegség a túlélők 65-80 százalékát örök életre megjelöli, mély himlőhelyet hagyva, főleg az arcukon.

A himlő tünetei vírusfertőzésre, leginkább influenzára emlékeztetnek, többnyire hirtelen magas láz, fejfájás, szédülés jellemzi. A kezdeti tünetek után két-három nappal a láz leesik, és megjelennek a kiütések. A bőrelváltozások szabályos fejlődést mutatnak: előbb gombostűfejnyi lapos foltocskák jelennek meg, amelyek később átalakulnak nedvedző hólyagokká. Az orr és a száj nyálkahártyáján megjelenő elváltozások kifekélyesednek, ennek következtében nagymennyiségű vírus jut a szájba és a torokba. A vakság volt a betegség másik, leggyakoribb szövődménye. A 18. században, Európában a bejelentett vakság esetek egyharmadáért a himlő volt a felelős. 1898-ban egy helyzetfelmérés szerint Vietnamban, a serdülőkorú gyermekek 95 százaléka volt himlőhelyes, a vakok kilenctizedénél a himlőnek tulajdonították a látás elvesztését.

1798-ban Edward Jenner, angol orvos kísérletei eredményre vezettek, ő elsőként oltott be egy kisfiút tehénhimlő váladékával emberi himlő ellen, ez az eljárás hozta meg az első reménysugarat, hogy a vakcinával megfékezhető a járvány.1967 -ben a WHO egészségügyi világszervezet összehangolt tervet készített a fekete himlő kiirtására. A sikeres és összehangolt kampány végül is visszaszorította betegséget Afrika szarvára, ahol 1977-ben, Szomáliában regisztrálták az utolsó megbetegedést. 1978-ban egy végzetes laboratóriumi baleset következtében, Angliában meghalt egy kutató.

1979-ben nyilvánították himlőmentesnek a Földet, és ehhez a határozathoz a World Health Assembly 1980-ban adta hozzájárulását, ezzel okafogyottá vált a himlő elleni védőoltás is.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport

Rovatok