Szélsőséges csoportok a Parlament elleni támadásra készülnek, csavarta meg a Kossuth téri kordon körül kialaklult zavaros történetet szerdán Szilvásy György kancelláriaminiszter.

A kormány már többször elővette a nemzetbiztonsági kártyát, de a Kossuth téri kordon ügyében ez szerdán került elő először. Szili Katalin pár hete kérte a hatóságoktól a kordon lebontását, amit akkor elutasítottak, de akkor még egyáltalán nem volt szó nemzetbiztonsági kockázatokról. Kondorosi Ferenc igazságügyi államtitkár a héten homályosan arról beszélt, hogy a Parlamentet "nem tíz embertől kell védeni, hanem különböző hatásoktól, amelyek a világban rengeteg országban érvényesülnek, Magyarország is részese a nemzetközi bűnözésnek sajnos. Ezért globális védőintézkedés."

Senki nem hallott fenyegetésről

A Helsinki Biztottság indítványozta a rendőrségnél a Kossuth téri kordon megszüntetését. Hétfőn az országos rendőrfőkapitány azt mondta, az ORFK munkatársai a beadvány elemzése után tesznek javaslatot arra, hogy helyben hagyják-e vagy megváltoztatják a budapesti rendőrfőkapitány döntését. "Mindez azt is jelentheti, hogy a kordon eltűnhet, vagy visszahúzódhat a Kossuth téren" - mondta Bene László, de ő sem tett említést nemzetbiztonsági kockázatokról.

Nem tudott fenyegetésekről a parlament nemzetbiztonsági bizottsága sem. Gulyás József, a testület SZDSZ-es tagja az Indexnek azt mondta: "Nem vagyunk érdemi információk birtokában." Azt is elárulta, hogy a kordonügy hónapok óta nem volt téma a bizottságban. Gulyás fontosnak mondta, hogy a bizottság is kapjon tájékoztatást a fenyegetettségről szóló információkról, és ne csak a sajtóból értesüljenek a hírekről.

Szabó Ferenc, a Köztársasági Őrezred parancsnoka egy fideszes bírálatot hárított el csütörtökön azzal, hogy nem volt terrorfenyegetettség. Korábban Pósán László helyi fideszes országgyűlési képviselő élesen bírálta az őrezredet, amiért a villamos leállításával az abban utazókat "élő pajzsként" használták fel a Debrecenbe látogató miniszterelnök biztosítására. Szabó Ferenc ugyanakkor kijelentette, hogy nem volt semmilyen terrorfenyegetettség, ezért nem volt terrorelhárító akció sem, neki tehát értelmezhetetlen az "élő pajzsos" megközelítés.

A kordon mellett érvelnek

Indokolt a parlament körüli kordon fenntartása, jelentette ki csütörtökön újságírók előtt Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, miután dolgozószobájában fogadta Szilvásy Györgyöt, és meghallgatta a titkosszolgálatokat is felügyelő kancelláriaminiszter beszámolóját a védőrács körül kialakult helyzetről. Szili hangsúlyozta, eddig is meggyőződése volt, hogy a kordon azért áll, mert a védelemnek megvannak a hatósági szakmai indokai.

A parlament elnöke az országház körüli védőzónáról elmondta, hogy annak egy részét még 1994-ben jelölték ki, azután hogy bomba robbant az épület egyik félreeső kapujában.

Szilvásy György kijelentette, hogy a parlament fenyegetettsége 2006. október 23-a óta folyamatosan fennáll. A miniszter szerint ez a fenyegetettség a közvélemény előtt éppolyan világos, mint az újságíróknak. Konkrétumokat azonban nem említett, mert "nemzetbiztonsági titkokról van szó".

Arra a felvetésre, miért nem mondták el mindezt, miért hagyták hogy jogvédők és ellenzéki pártok beadványokkal bombázzák a hatóságokat, Szilvásy azt mondta, hogy hibáztak, amikor nem tették egyértelművé a helyzetet. A fenyegetettséget nemzetbiztonsági információk, illetve a rendőrség által begyűjtött adatok alapján tartják komolynak, tette hozzá a miniszter.

Az Index kérdésére, hogy Bene László országos rendőrfőkapitány miért mondhatta azt hétfőn, hogy hamarosan akár le is lehet bonttani a kordont, Szilvásy azt felelte, hogy a nemzetbiztonsági kabinet (szerdai) ülésén Bene László is részt vett, és azok közé tartozott, akik tájékoztatást adtak arról, miért indokolt a kordon fenntartása.

Nemzetbiztonsági kártyák

Még Sátor Lajos is kiakadt, amikor a neve felmerült a 2006-os országgyűlési választások előtt a Gyurcsány Ferenc által bejelentett bombafenyegetéssel kapcsolatban. Az évek óta szökésben lévő szlovákiai maffiavezér levélben kérte ki magának, hogy bármi köze lenne a magyarországi kampányban nyilvánosságra hozott állítólagos merénylettervekhez. Pedig tavaly márciusban még mindenki komolyan vette a szlovák titkosszolgálat (SIS) információjára alapozott bejelentést. Politikai jelegű terrorfenyegetési ügyből ugyanis az volt az első. Az azóta eltelt közel egy év alatt viszont volt újabb három, de valódi gyanúsítottak, bizonyítékok nem kerültek elő.

1.
Gyurcsány Ferenc 2006 március 28-án a tavaszi országgyűlési választási kampány hajrájában jelentette be, hogy a választási nagygyűléseken bűnözői körök robbantásos merényleteket akarnak elkövetni a magyar belpolitika destabilizációjának érdekében. A szlovák alvilág nehézfiúi elleni nyomozásból származó információkra alapozott drámai bejelentés pont az MSZP és a Fidesz nagygyűléspárbaja előtt pár nappal történt. Orbán Viktor a Kossuth térre, Gyurcsány a Hősök terére hívta támogatóit.

Kövér László, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának akkori elnöke ugyan kételkedésének adott hangot, mert az NBH, az ORFK a határőrség vezetőitől és a titkosszolgálatokat felügyelő államtitkártól egy négyórás ülés alatt sem tudták meg, hogy "kik, hol, mikor, kik ellen, miért, kinek a megbízásából" akarnának robbantani, de végül elfogadták a beszámolókat. A nagygyűlések demonstratívan jelentős biztonsági intézkedések mellett zajlottak, de semmilyen akció sem zavarta meg kampányzárást. Fővárosi Főügyészség novemberben jelentette be, hogy megszüntette a terrorcselekmény előkészítésének gyanúja miatt indított eljárást. Az Index informátorai szerint egyébként a Nemzeti Nyomozó Iroda által bedobott bujkáló Sátor Lajos tulajdonképp jolly jokerként jelenik meg a megfeneklett ügyekben, így előre biztosra vehető volt, hogy a nyomozás eredménytelenül zárul majd.

A nemzetbiztonsági kockázat már korábban is a levegőben volt, március 15-én a Nemzeti Múzeumnál tartott állami megemlékezésen már mesterlövészek vigyáztak a szónokló Gyurcsány Ferencre.

2006.március 15. - Mesterlövészek a Nemzeti Múzeum tetején

2.
Az önkormányzati választás előestéjén is jelentőssé vált a politikai rendezvények nemzetbiztonsági fenyegetettsége. Az elkúrtuk-botrány első napjaiban a Fidesz már megkezdte a Hősök terére tervezett kampányzáró nagygyűlésének előkészületeit, amikor titkosszolgálati forrásokra hivatkozva nyilvánosságra került, hogy valakik ismét robbantani akarnak. A kiszivárgott információk után a Fidesz egyeztetni akart, a rendészeti tárca vezetője és az NBH-t felügyelő kancelláriaminiszter azonban erre nem volt hajlandó, a biztonságért a rendezőkre hárították a felelősséget.

Néhány napi huzavona után Kövér László bejelentette, hogy mégsem tartják meg a tüntetést. A nemzetbiztonsági bizottság KDNP-s elnöke, Simicskó István később sokkal hitelt érdemlőbbnek minősítette az NBH bemutatott információit, mint az áprilisi bombafenyegetési történetet. Úgy tudjuk, hogy a magyar titkosszolgálat fülese szerint egy csoport repülős támadást tervezett a demonstrálók ellen, gyúlékony anyagot szórtak volna a levegőből, óriási pánikot, az augusztus 20-ihoz hasonló tumultuózus jeleneteket okozva a nagygyűlésen.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy az ellenzék is valósnak tekintett bizonyos fenyegetéseket. Orbán Viktor 2006 őszén külföldi támogatók által finanszírozott, bérelt páncélterepjáróval közlekedett a fővárosban. A Kossuth tériek meghívását pedig egyszer a személye elleni támadás fennálló lehetőségére hivatkozva mondta le.

3.
A kormány a tüntetők tavaly november 4-ére tervezett akciójától tartva ismét a titkosszolgálatok segítségével bizonygatta, hogy egyrészt nem a rendőrök tolták október 23-án a tünetőket a Fidesz Astoriánál lévő nagygyűlésére, másrészt, hogy valós fenyegetettség volt a levegőben. Szilvásy György, a titkosszolgálatokat is irányító kancelláriaminiszter három parlamenti bizottság összevont zárt ülésén kedden ismertette a Nemzetbiztonsági Hivatal titkos eszközökkel rögzített információit. Előtte azonban a nyílt ülésen elmondta ezek lényegét.

Eszerint az állítólagos rendzavarók szélsőjobboldali információs hálózatot hoztak létre, és közülük néhányan kapcsolatot tartottak a Fidesz egyes politikusaival is. Az elhangzottakról annyi derült ki, hogy Demeter Ervin Grespik Lászlóval, Ékes Ilona Tomcattel beszélt telefonon. Ezek azonban egyelőre nyolcvan évig titkosak maradtak. A később nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyv csupán két állítólagos randalírozó (egyikük a Debil néven elhíresült tüntető) két lehallgatott beszélgetését rögzíti, és csupán annyi követhető belőle, hogy az egyik, az Astoriánál tartózkodó állítólagos rendbontó Debillel beszélgetett, aki a tömeggel az Astoria felé tartott. Bár Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány a november 4-i ünnepségek előtt nem hivatalosan azt mondta, "vagy a visszavágó, vagy a döntő következik", az 1956-os forradalom leverésének 50. évfordulóján nem volt rendbontás a fővárosban.

Az október 23-án lefoglalt tárgyak

A rendőrség és a szakszolgálatok többször beszéltek már a tüntetők felfegyverkezéséről (Szilvásy szerint a tüntetők "a közbiztonságra különösen veszélyes tárgyakkal szerelik fel magukat"), a szeptemberi zavargások idején olyan hírek is voltak, amelyek szerint felvásárolták a város összes baseballütőjét. A tüntetőknél azonban eddig nem tüntek fel a szervezett felfegyverkezésre utaló jelek, a zavargások idején az utcán mozdítható tárgyakkal (kockakő, tégladarab) dobálták a rendőröket.

Videónk a Kossuth tér környékéről. A felvételeken két tüntető egy kocsmában beszél arról, hogyan készülnek március 15-ére.