Index Vakbarát Hírportál

Várhegyit nem hallgatták meg

Simó minden vádpontot elismert, de nem áll a ,,célkeresztbe"

2000. május 30., kedd 14:48

A Pest Megyei Bíróság a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára, Várhegyi Attila és kilenc társa büntetőperének első napján pervezetési szempontok miatt csak az ügy másodrendű vádlottját, a Mahir Szolnok ügyvezető igazgatóját hallgatta meg. Simó József bűnösnek vallotta magát, mert, mint mondta, ,,munkavégzés nélkül vett fel pénzt". Azt viszont határozottan cáfolta, hogy köze lenne a szolnoki kétséges telekügyletekhez. A védelem Simó személyes sértettségére próbálta ráirányítani a figyelmet, a másodrendű vádlott azonban elmondta: először valóban ,,védte az ügyet", később azonban Várhegyi hozzáállása miatt döntött: nem tarja tovább a hátát.

Simó vallomása alapján a Várhegyi-ügy két nagy részre bontható, így a telekügyletekre és a Fidesz helyi szervezetének az 1994-es önkormányzati kampánnyal összefüggő pénzszerzési ügyleteire. A tranzakciókat elsősorban a volt szolnoki polgármester Várhegyi Attila személye fűzi egybe.

Simó minden vádpontot elismerve közölte, hogy valóban a vádiratban megjelölt összegeket vette át a kérdéses szolnoki cégektől. A kooreográfia szerint ,,Attila telefonált" és megmondta, hogy a Mahir Szolnok vezetője ki(k)hez menjen a pénzért. Ezeket az összegeket Simó futtatta keresztül a cégen, a számlák ellentételeként pedig reklámtevékenységet tüntettek fel.

Várhegyi Attila
Simó a tárgyalást követően az Indexnek elmondta: amennyiben a helyi fideszesek, az adományozó cégek vezetői az ügy kipattanása után leülnek megbeszélni a dolgokat, és egybehangzóan azt vallják, hogy a Mahir Szolnok ügyvezetője szóban igen értékes PR- és reklámszervezői tanácsokat adott, akkor most senki nem ülne a vádlottak padján, a fiktív tevékenység valódinak való feltüntetése miatt. Ám e helyett az érintettek Simót szerették volna a célkeresztbe állítani, amit a másodrendű vádlott nem vállalhatott fel.

A tárgyaláson arra is történt utalás, hogy a kampánypénzek iránt csak akkor kezdett érdeklődni a KBI (1997-ben járunk), amikor a telekügyletek miatt korábban indult eljárás egyik érintettje felvetette: érdemes lenne megnézni a szolnoki Fidesz 1994-es kampányát. A teljes képhez hozzátartozik: Simó és a cégek többsége a néhány tíz- vagy százezres ,,szimpátia-adományok" kapcsán igen csekély büntetésre számíthat.

A Pest Megyei Bíróság nem hallgatta ki a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel és magánokirat-hamisítással vádolt Várhegyit. Az ügy súlyosabb része ugyanis ez a vádpont, ahol az ügyészség szerint Várhegyi bizonyos cégek kezére az önkormányzat, a közgyűlés megkerülésével, nincs rá jobb szó, átjátszotta az ingatlanokat. E körben viszont csupán egy olyan cég érdekelt, amely saras a kampánypénzekben is, ez pedig az L+L Mérnöki Iroda, amely érdekes módon a legnagyobb összeget, 625 ezer forintot juttatta el a Fideszhez.

A védelem elsősorban Simó személyes sértettségére próbálta ráirányítani a figyelmet - a volt Fidesz-tagot pártja visszahívta egy önkormányzati bizottságból -, ám a másodrendű vádlott elmondta: első KBI-s meghallgatásán még mellébeszélt, ,,védte az ügyet". Hazafelé a vonaton felhívta Várhegyi Attilát és a szolnoki polgármester hozzáállása után határozott úgy: nem tarja tovább a hátát. A politikai államtitkárt egy hét múlva hallgatja meg a bíróság.

Rovatok