Több maffiafőnök, alvezér, bérgyilkos ügyében indított, vagy zárt le nyomozást a BRFK 2009-ben. A válság miatt megkezdődött tavaly egy visszarendeződési folyamat: a zsíros és könnyű jövedelmet jelentő állami beruházások visszaestek, a szervezett alvilág egy része újra a tradicionálisabb területek felé fordította a figyelmét. Csakhogy ott már új csoportok vetették meg a lábukat. A rendőrség ezért bandaháborúktól tartott, ám úgy tűnik, fölöslegesen.
A tavalyi év egy régóta keresett férfi elfogásával indult. Németországban letartóztatták a Ragyás Tóni néven ismert alvilági figura meggyilkolásában bűnsegédként gyanúsított, Jézus becenévre hallgató K. Istvánt. Hopka Lajos rendőr őrnagy, a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Osztály megbízott osztályvezetője elmondta, Jézus szerepe a gyanú szerint az volt, hogy megmutatta a bérgyilkosoknak Ragyás törzshelyeit.
Mint arról korábban beszámoltunk, M. Róbert, a hírhedt fekete sereg vezetője és társai 2003. augusztus 25-én a West Enddel szemben egy kínai étterem teraszán eltervezték, hogy megölik Ragyás Tónit, akivel korábban M. Róbert konfliktusba keveredett a Római parton.
Jézus útmutatása alapján a banda két bérgyilkosa, J. János és L. Rafael két nappal később lelőtte Ragyást. A két tettes még szökésben van, sőt, időközben idén januárban megszökött a házi őrizetből M. Róbert is, akinek egyelőre szintén bottal üthetik a nyomát. M. Róbert az egyik legismertebb magyar maffiafőnök, az ügyészség szerint fénykorában akár ezer embert is mozgathatott.
A rendőrség feltevése szerint M. Róbert valószínűleg külföldre menekült. Mint megtudtuk, korábban Thaiföld volt a külföldön bujkáló bűnözők kedvenc helye, mára azonban kiment a divatból, mert az utóbbi időkben 2-3 alkalommal is kiadtak Magyarországnak körözött bűnözőket.
Most leginkább Mexikót, vagy a Karib-tenger valamelyik szigetét, például Dominikát szeretik a körözött bűnözők.
Ennek a térségnek nagy hátránya Thaiföldhöz képest, hogy lényegesen drágább az élet. A bujkálóknak ráadásul a speciális kapcsolatok miatt háromszor-négyszer több kiadásuk van, mint egy turistának. Kedveltek még egyes Közép-Afrikai országok is, ahol különféle diplomáciai papírokat is lehet vásárolni.
Hopka Lajos szerint a hazai bűnszervezetekben olyan erős hierarchia van, hogy a bandavezér parancsára az edzettebb bandatagok is vállalnak bérgyilkosságot. A klasszikus profi bérgyilkosok azonban külföldről jönnek. Ukrajnában akár 50 ezer forintért lehet találni bérgyilkost, nehezebb esetekben 100–500 ezer forint a tarifa. Az orosz-magyar-szlovák maffiakapcsolatok olyan jók, hogy néha barterbe közvetítenek ki egymásnak bérgyilkost.
Ilyen bérgyilkosok lehettek feltételezés szerint T. Róbert és K. Norbert, akiknek a lakásában teljes fegyverarzenált (gépfegyvert, pisztolyokat, kézigránátokat, símaszkokat) találtak a rendőrök 2008 februárjában. A két szlovák állampolgár ügyében tavaly fejezték be a nyomozást, majd vádemelési javaslattal továbbították az ügyészségnek.
A két férfi a kihallgatások alatt nem mondott semmit, ezért a megbízó és az áldozatnak kiszemelt személy ismeretlen maradt a nyomozók előtt. Szlovákiában már körözték őket zsarolásért, amint itt leülik büntetésüket (ami 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés lehet), Szlovákiában folytathatják a börtönéletet.
2009-ben adtak ki egy korábban valószínűleg bérgyilkosságot megkísérlő szlovák férfit, Jozef Rohácot is Magyarországnak. Rohácot előre kitervelten elkövetett emberölés kísérletével és robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel vádolja az ügyészség.
A férfit szintén régóta kereste a magyar rendőrség, mert a nyomozás szerint 1997 június 30-án megpróbálta megölni Seres Zoltán vállalkozót, méghozzá úgy, hogy háza előtt parkoló kocsijának aljára általa készített három és fél kilós plasztikbombát erősített. Pechjére a robbanószerkezet leesett a Bentley aljáról, amikor Seres elindult, és ottmaradt a ház előtt.
Rohác a rendőrségen nem vallott. Megbízójának személyére több verzió is van, de egyiket sem sikerült bizonyítani. Seresnek több csoporttal is gondja volt, ami nem oldódhatott meg, mert a vállalkozót két évre rá Tahitótfaluban agyonlőtték.
A rendőrség becslése szerint 30-40 fős szervezetet mozgatott a budapesti Cs. János és P. Sándor, akiket 2009. április 28-án Csepelen fogtak el. A két férfi kocsijának csomagtartójában három vadászpuskát találtak, amik, mint később kiderült, egy monori férfi megzsarolásából származtak.
A vadászpuska – amit egyébként nem használtak – fontos szerepet játszott abban, hogy ügyükben a rendőrség rákapcsolt a nyomozásra, ugyanis egy ideig úgy tűnt a fegyver miatt, hogy a banda kapcsolatban lehet a roma sorozatgyilkossággal. A nyomozás később cáfolta ezt a feltevést.
Kiderült azonban, hogy a két férfi több éve egy közepes nagyságú bűnszervezetet irányít. Általában rendőrnek adták ki magukat és úgy követtek el különböző bűncselekményeket, például rablást, zsarolást vagy trükkös lopást. Lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt folyik eljárás ellenük. Felvetődött, hogy rendőrök is érintettek lehetnek, ezért az ügyet novemberben átvette a Budapesti Nyomozó Ügyészség, hamarosan vádemelés várható.
T. Györgyöt mint a pesti éjszakai élet egyik régi, nagyhatalmú szereplőjét már régóta figyelemmel kísérte a rendőrség. Neve több súlyos bűncselekménnyel kapcsolatban felmerült, egyebek között a kilencvenes évek közepén történt budapesti robbantássorozattal is összefüggésbe hozták. A férfira végül nem tudtak rábizonyítani semmi komoly bűntettet, többek között azért sem, mert a rá valló tanúk a pere közben rejtélyes autóbalesetben meghaltak.
A tavalyi év azonban kétszeresen is rosszul jött ki T. Györgynek. Január 5-én éjszaka két férfi egy személyautóval behajtott a XII. kerületi MOM Parkban található Leroy Kávézóba, amit felgyújtottak, majd egy másik kocsival elmenekültek. Még maguk a rendőrök is meglepődtek, amikor kiderült, hogy az akcióban részt vett maga T. György is.
A férfit őrizetbe vették, előzetes letartóztatásba került, amit később házi őrizetre módosítottak. T. György magabiztosságát mutatja, hogy már a házi őrizet második hetében belekeveredett egy zsarolási ügybe. A férfi kötözködő testvérét N. Ferenc megverte egy VIII. kerületi benzinkútnál, mire ő válaszul megfenyegette N. Ferencet, hogy fizessen 5 millió forintot, vagy pedig a rendőrségen találja magát egy korábbi rablása miatt.
N. Ferenc viszont nem ijedt meg, feljelentette T. Györgyöt, aki így most már zsarolás miatt is felelni fog. T. Györgyöt mostanában egyre többen tartják meggyengült oroszlánnak, fénykorában N. Ferenc sem mert volna ellene fordulni. A férfit közveszély-okozással és zsarolással gyanúsítják, az ügyészség hamarosan benyújtja a vádindítványt.
Hopka Lajos becslése szerint Budapesten 20-30 alvilági főnök lehet, esetenként akármelyikük össze tudna trombitálni 50-100 katonát. Ezek a szervezett bűnözői csoportok felosztották a fővárost földrajzilag és bűncselekményfajta szerint is. Egyes területek átlóghatnak egymásba, például adott városrészben több bűnszervezet is ellehet egymás mellett úgy, hogy az egyik a kábítószer-kereskedelemre, a másik a prostitúcióra, a harmadik a védelmi pénzek beszedésére szakosodott.
A nagyobb főnököknek meggyengül a hatalma, ha egy időre előzetesbe kerülnek. Ilyenkor a legagresszívabb alvezérek gyakran önállósítják magukat. A nagyfőnök később gyakran már nem is próbálja visszatéríteni az alvezéreket, örül, ha visszakaparintja a többi, korábban általa ellenőrzött területet.
A rendőrség szerint ilyen konfliktusokból nincs bandaháború, sokkal inkább tartottak attól, hogy a gazdasági válság miatt lesznek villongások. Több csoport ugyanis a válság előtt elkezdett az állami beruházásokba fektetni, ami könnyebb és nagyobb pénzt jelentett.
Csakhogy a válság miatt a beruházások visszaestek, a maffiózóknak pedig vissza kellett térniük a tradicionálisabb bizniszbe, hogy a megszokott bevételi szintet tartani tudják.
Időközben azonban a tradicionális területek egy részére új bandák nyomultak be, és ez azt vetítette előre, hogy nem megy majd egyszerűen az egyezkedés. A bandaháborúk azonban elmaradtak, és úgy tűnik, hogy már nem is lesznek.
Az állami beruházási szférába beszivárgást jól példázza a H. testvérek ügye, akik M. Róbert alvezéreiként kezdték, de kinőtték magukat. Végül azon buktak le, hogy mohóságukban egy vállalkozótól már olyan irreálisan nagy összeget akartak kicsikarni, amit az már nem tudott kifizetni, ezért inkább a rendőrséghez fordult.
Az ügy 3-4 éve kezdődött. Gy. A. debreceni építési vállalkozót, akinek cégei nagy állami beruházásokban kaptak jelentős szerepet, ismeretlenek zsarolni kezdték. A zsarolót feltevés szerint M. Róbert, vagy alvezére H. Barnabás küldhette, minden esetre H. Barnabás ekkor ismerte meg a vállalkozót, akinek erőskezű megmentőként megoldotta a problémáját.
Akkor kezdődött a jó barátság a vállalkozó és H.-ék között. Gyanú szerint több százmillió forintot tüntethettek el az állami beruházások során, azzal a módszerrel, hogy Gy. A. megbízta H. Barnabás cégét alvállalkozóként, de a cég nem csinált semmit, jobb esetben más céggel éhbérért elvégeztette a munkát. A teljesítési igazolásokat Gy. A. adta ki.
Csakhogy H. Barnabásék úgy gondolták, hogy még több pénzt ki tudnak szedni az üzletből. Gy. A.-t úgy csalták csapdába, hogy bemutattak egy rendkívül mutatós hölgyet, majd később H. Barnabás által bérelt lakásban videóra vették a légyottot, és megzsarolták vele a nős vállalkozót.
H.-ék a hallgatásért cserébe 504 millió forintról kértek írásos jóváhagyást, aminek birtokában felvehették volna a bankból a pénzt. Azért pont ekkora összeget, mert már előre beleszámolták az adókat, járulékokat.
A követelt összeg azonban olyan irreálisan nagy volt, hogy Gy. A. inkább bejelentkezett a rendőrségen, és amikor átadta a kért papírt, a nyomozók lecsaptak a bűnözőkre. Később kiderült, hogyha H.-éknak nem ilyen nagy az étvágyuk, akkor meg is kaphatták volna, amit kérnek. Gy. A. 200-300 millió forintot még talán ki is fizetett volna.
2008 novemberében H.-ék már szabadlábon védekeztek az ügyben, de néhány hónappal később megint ráfizettek mohóságukra. 2009 februárban azzal fenyegettek meg két budapesti férfit, hogy megölik őket vagy valamelyik családtagjukat, ha nem fizetnek nekik.
Bár a két férfi nem az ijedős üzletemberek közé tartozott (egyikük ketrecharcos is volt), először jobnak látták fizetni: 14 millió forintot és egy X5-ös BMW-t adtak át a zsarolóknak. H.-éknak viszont ez nem volt elég és további 40 millió forintot követeltek.
Nyomatékul elhívták az egyik megzsarolt férfit az általuk üzemeltetett Megyeri úti edzőterem irodájába és ott fogva tartották, üzlettársát pedig felhívták, hogy társát addig nem engedik el, amíg nem fizet. A vita odáig fajult, hogy H. Barnabás már egy baltával akarta megverni az irodában ülő férfit, aki azonban az utolsó pillanatban elővette ketrecharcos tudományát, és úgy ahogy hárította a csapásokat.
A vita azzal végződött, hogy lesz pénz, de ehelyett a sértettek feljelentést tettek H.-ék ellen, akiknek így a korábbi, 2007-es ügyükből származó zsarolás mellett újabb bűncselekmények gyanújával, emberrablás és emberölés kísérletével kell szembenézniük. Az ügyben hamarosan várható az első tárgyalás.