A szegedi ítélőtábla jogerősen hét, illetve nyolc év börtönbüntetéssel sújtotta azt a két férfit, akik nehéz anyagi helyzetben élő emberek nevére vásároltak hitelre új autókat, amiket később Szerbiában eladtak.
Az eredetileg huszonöt ember ellen folyó per elsőrendű vádlottja korábban gépkocsik adásvételével foglalkozott, a másodrendű vádlott pedig autókereskedő volt Békéscsabán.
2006 és 2007 fordulóján elhatározták, hogy az elsőrendű vádlott új, hitelre vásárolt autókat szerez olyan emberek közreműködésével, akik hajlandóak anyagi juttatás fejében a nevüket adni egy-egy hitelügylethez és gépkocsivásárláshoz. A másodrendű vádlott pedig átveszi az autókat, azokat – bűnözői kapcsolatai révén – Szerbiában értékesíti, és a vételárból mindketten részesülnek.
Az elsőrendű vádlott nehéz anyagi helyzetben lévő embereket bírt rá arra, hogy hamis tartalmú munkáltatói igazolások felhasználásával önrész nélküli hitelre járműveket vegyenek.
A gépkocsivásárlással kapcsolatos költségeket a vádlott fedezte a társától kapott pénzből. A férfi a hitelfelvevőknek azt állította, hogy az autókat bérbe adja, illetve olyanoknak értékesíti tovább, akik - mivel szerepelnek a BAR-listán, (Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer) - hitelképtelenek, és a törlesztőrészleteket a járművet ténylegesen használók fogják fizetni. Ezzel szemben a hiteleket sem a vádlott, sem a kölcsönök felvevői nem törlesztették.
A vádlottak tizennégy ember közreműködésével összesen harminckét autót vásároltak, és további öt autó megvételével is próbálkoztak, de ezeknél nem kapták meg a hitelt. A járműveket két társukkal Szerbiába vitték és ott értékesítették. Az elsőrendű vádlott társától minden megszerzett autó után százezer forintot kapott.
A táblabíróság az elsőrendű és a másodrendű vádlottat bűnszövetségben elkövetett, többrendbeli, felbujtóként, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettében és többrendbeli magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek.
Az ítélőtábla a két férfit jogerősen hét, illetve nyolc év börtönbüntetéssel sújtotta. A csalássorozatban közreműködő többi vádlott felfüggesztetett szabadságvesztést kapott. A bíróság továbbá a vádlottakat arra kötelezte, hogy fizessenek több millió forintos kártérítést több, a gépjárművek finanszírozásában részt vevő pénzintézetnek.
Az ítélet indoklása során Gyurisné Komlóssy Éva tanácsvezető bíró kifejtette: a büntetés kiszabásakor figyelembe vették a sértetti közrehatást is. A táblabíróság megállapította, a pénzintézetek nem mindig jártak el kellő gondossággal, előfordult, hogy munkáltatói igazolást sem kértek a hitelért hozzájuk fordulóktól.