Jelentősen enyhítette a másodfokon eljáró Bács-Kiskun Megyei Bíróság a természetkárosítás bűntett ügyében első fokon kiszabott ítéleteket pénteken Kecskeméten. A döntés ellen fellebbezni nem lehet.

A 47 vádlott ellen indított perben a másodfokú bíróság a minősítés megváltoztatásával indokolta az enyhítéseket; álláspontja szerint a vádlottak az egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető környezetkárosítás bűntettét (nem a természetkárosítás bűntettét) követték el.

Első fokon a Kiskunhalasi Városi Bíróság 2009. november 30-án természetkárosítás bűntette miatt hozott súlyosabb ítéleteket, mert a vádlottak az Európai Unió által kijelölt Natura 2000-es erdőrészeket is tarra vágtak, s ennek büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjed.

A másodfokon eljáró bíróság indoklása szerint a vádlottak a természetkárosítás bűntettét azért nem követték el, mert a bűncselekmény idején a Natura 2000-es területek kijelölése ugyan már megtörtént, de azokat még nem vezették rá a földhivatali nyilvántartásokra.

Endre Istvánné tanácsvezető bíró hangsúlyozta: az elsőfokú bíróság széles körben folytatott bizonyítási eljárást, nem sértett eljárási szabályt, a szakértői vélemények ellentmondásait a másodfokú bíróság újabb bizonyítási eljárásban tisztázta.

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság az elsőrendű vádlottra első fokon kiszabott 8 év börtönbüntetést 3 évre, a másodrendű vádlott 7 év börtönbüntetését 4 évre, míg a harmadendű vádlottra kiszabott 3 év börtönbüntetést 1 év 6 hónapra enyhítette. A többi vádlott büntetését - két kivétellel - szintén enyhítette.

A hetedrendű vádlottat öt hónap fogházbüntetésre ítélték, míg a tizedrendű és a harminchetedrendű vádlottra korábban kiszabott letöltendő börtönbüntetés végrehajtását két évre felfüggesztették. A többi vádlott egyenként 30 nap közérdekű munka büntetést kapott, amit fizikai munkakörben kell végezniük. Az első- és a másodrendű vádlott esetében a 2009. november 30-a óta előzetes letartóztatásban eltöltött időt a bíróság beszámítja a börtönbüntetésbe.

A tényállás szerint egy fakitermeléssel foglalkozó család - az ügy első-, másod- és harmadrendű vádlottja - erdőterületeket vásárolt vagyontalan emberek nevére, majd az adásvételi szerződés megkötése után, még mielőtt az iratok a földhivatalba kerültek volna, kivágták a fákat.

A család összesen 124,9 hektárnyi erdőt vásárolt meg, majd a fákat rövid idő alatt kivágták és értékesítették. A többi vádlottat ők fogadták fel a tarvágás elvégzésére. A helyszínre érkező ellenőröknek tulajdonosként az adásvételi szerződésben szereplő embereket jelölték meg, akiket nem lehetett elérni. Az első- és a másodrendű vádlott tiszta nyeresége 69 millió forint volt a szakértők szerint. Az eszmei kár összege pedig 123 millió forintra tehető.

A bíróság megállapítása szerint a vádlottak hatósági engedély és újratelepítési szándék nélkül végezték a fakivágást.