A másodfokon eljáró bíróság is helybenhagyta az elsőfokú bíróság által megállapított félmillió forintos nem vagyoni kártérítést annak a vak fiúnak, akinek a vakvezető kutyáját nem akartak beengedni egy boltba, ezért végül ő sem ment be.
Jogerősen pert nyert a vak fiú, aki nem vihette be vakvezető kutyáját a Csemege-Match Zrt. üzletébe, írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. Mint írják, a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében megállapította, hogy a vak személyektől nem tagadható meg a nyilvánosan működő üzletekben a szolgáltatás akkor sem, ha azt az érintett csak vakvezető kutya segítségével tudja igénybe venni.
A másodfokú bíróság indokoltnak és megalapozottnak találta az elsőfokú bíróság által megállapított félmillió forintos nem vagyoni kártérítést.
Szigeti Szilárd 2009. október 8-án az egyik Match üzletben szeretett volna vásárolni. Vele volt vakvezető kutyája is, az ajtóban álló biztonsági őr azonban nem engedte meg, hogy a kutyát bevigye az üzletbe. A főpénztáros megerősítette a tiltást, így a fiú, aki nem akarta kutyáját az ajtó előtt hagyni, végül nem jutott be a boltba.
2010 márciusában a Fővárosi Bíróság megállapította, hogy a Csemege-Match Zrt. megsértette a Magyar Helsinki Bizottság által képviselt fiú személyiségi jogait, az üzletláncot eltiltotta a további jogsértéstől és bocsánatkérésre kötelezte, valamint félmillió forint kártérítést ítélt meg a felperesnek. Bár a Csemege-Match Zrt. a jogsértést elismerte, mégis fellebbezett a kártérítés ellen, írja a Magyar Helsinki Bizottság.
2010. december 7-én hozott ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy a jogszabály egyértelmű: a vak személyektől nem tagadható meg a nyilvánosan működő üzletekben a szolgáltatás akkor sem, ha azt az érintett csak vakvezető kutya segítségével tudja igénybe venni. A jogsérelemmel okozott megaláztatás miatt a bíróság indokoltnak és megalapozottnak találta az elsőfokú bíróság által megállapított félmillió forintos nem vagyoni kártérítést.