Névvel azonosított emberekhez tévesen kötött szemtanúi beszámolók, szerencsétlen rendőri nyilatkozat és novemberből előásott fotó is közrejátszott abban, hogy kiirthatatlanul befészkelte magát a köztudatba az az elmélet, hogy késelés történt szombat éjjel a West Balkánban, csak a hatóságok és a sajtó megpróbálja eltussolni. Megpróbáltuk megkeresni a makacs pletyka forrásait, és kideríteni, hogyan vert gyökeret a történet.
Még nem múlt el szombat éjfél, a West Balkánból kimenekült fiatalok még az utcán várakoztak, amikor az interneten terjedni kezdett a hír, hogy késeltek a szórakozóhelyen, és az elkövetők cigányok voltak. Rövid idő múlva kiderült, hogy meghalt három fiatal lány. A BRFK ügyeletese először csak annyit mondott, hogy a lányok eddig tisztázatlan körülmények között haltak meg, de hajnali kettő körül már azt közölte a rendőrség, kizárták, hogy megkéselték volna az áldozatokat. Ennek ellenére a késelésről és annak eltussolásáról szóló pletyka rendíthetetlenül tartotta – és tartja ma is – magát az internetes fórumokon. Felszínre kerültek a cigányellenes indulatok.
A tragédia ügyében hétfő óta visszafogottan nyilatkozó, az elégtelen biztonsági és rendészeti állapotokat okoló Jobbik vasárnapi közleményében még benne volt ez a mondat: „A Jobbik arra szólít fel mindenkit, hogy a tragikus eset vizsgálata és kommunikációja során ne a polkorrekt beszédre, hanem az igazság kiderítésére törekedjen.” Vasárnap este a West Balkán előtt tartott gyertyás megemlékezésen újfasiszták tűntek fel, és azt kezdték skandálni, hogy „igenis van cigánybűnözés”. A rendőrök tizenöt embert előállítottak.
A hét elején elkészült orvosszakértői vélemény egyértelművé tette, hogy a lányok halálát nem késelés vagy szúrt seb okozta. A kételkedés viszont máig nem hagyott alább.
A „cigányok késeltek” verzió feltehetően első és azóta is legtöbbet hivatkozott forrása egy G. L. monogramú lány éjfél előtt kiküldött Twitter-bejegyzése volt: „Az indította el a tömeget a ruhatártól, hogy 6 cigány megkéselt valakit, aztán a már amúgy is iszonyatosan nyomorgó tömeget lelökték a lépcsőkön. Mint a dominó, úgy dőltünk le. Ember ember hátán, alattam 5-en feküdtek. Azt hittem, hogy meghalok. Most tudtam meg, hogy az a három lány, akik mellettem álltak, és később kint élesztették őket újra, mindhárman meghaltak.”
A beszámoló egyes részleteit – a tömeg elviselhetetlenségéről szólókat –a forrást belinkelve idézte az Index is az éjszaka folyamatosan frissülő cikkében. A Twitter-posztot – már teljes egészében – felkapta szombat éjfél után a Kuruc.info is. A portál az információkat hitelesítő körülményként értékelte, hogy a lány teljes nevét adta a bejegyezéshez, továbbá azt is, ahogy azt az Index kezelte: „Gyengébbek kedvéért: a cigányokra való utalást még csak véletlenül sem hozták le, vették át. Ráadásul, míg először belinkelték G. írását, később a beágyazott hivatkozást kicenzúrázták […], nehogy véletlenül valaki, arra rákattintva, megtudja, hogy ezt is cigók csinálták. Mindez egyértelműsíti a cigó elkövetőt.”
G. L.-t elértük szerdán telefonon. Ő elmondta, hogy a Twitter-posztot csak az ismerőseinek szánta, azt akarta elérni vele, hogy ne menjenek a West Balkánba. Ő maga nem látta, hogy cigányok megkéseltek volna valakit, csak – beszorulva az emberek közé – hallotta, hogy a tömegben többen ezt ordibálják. A vele lévő barátai se láttak késelést, ők is csak a kiabálást hallották, válaszolta kérdésünkre.
A rendőrség azóta megerősítette azt az értesülést, hogy sok tanú vallotta azt, hogy a tragédia idején valaki vagy valakik késelést kiáltottak a tömegben. Arról, hogy miért kiabálna ilyet valaki, amikor nem igaz, három verzió terjedt. Az egyik szerint csupán rossz viccről van szó, egy másik szerint valaki bokszoló mozdulatot tett egy lány hasa felé, és ezt nézhették a közelben állók késelésnek. A harmadik változat szerint valaki ezzel próbált utat nyitni magának vagy rosszul lévő barátnőjének a tömegben. Cikkünk megjelenése után hallottunk egy negyedik változatot is: eszerint drogügyben nyomozó rendőrök készültek razziára a szórakozóhelyen, és a lefülelni akart társaság tagjai kiáltottak késelést, hogy menekülni tudjanak.
A késelős történet megindulásában közrejátszott, hogy az MTI egyik első, éjfél után nem sokkal kiadott rövidhírében az állt, hogy „az MTI tudósítója úgy értesült: tömegverekedés tört ki, majd egy késsel megszurkáltak több fiatal lányt is”. Az MTI híreit gyakorlatilag a teljes online sajtó átveszi, így bukkant fel szinte mindenhol a késelés szó.
A rendőrség hajnalban megtartotta a helyszínen a késelés hírét cáfoló rögtönzött sajtótájékoztatót, és bár például az Index cikke még éjszaka frissült, az egyik képaláírásban véletlenül még másnap délelőtt is olvasható volt a késelés a szó. Ez lett később az egyik hivatkozási pontja azoknak az elméleteknek, amelyek szerint a média a rendőrséggel együttműködve megpróbálja elhallgatni, eltussolni az ügyet.
Rontott a tények kibogozására irányuló erőfeszítések hatékonyságán egy szerencsétlenül összerakott mondat is, amely a rögtönzött rendőrségi sajtótájékoztatón hangzott el. A késelés hírét cáfolni igyekvő BRFK-szóvivő véletlenül azt mondta: „Azonban egyértelműen kizárható az, hogy nem történt késelés az este folyamán.” Ezt internetes fórumokon freudi elszólásként értelmezték, de volt olyan elmélet is, amely szerint a nyakatekert megfogalmazással akarja biztosítani a rendőrség, hogy később ne lehessen rajtuk számon kérni az igazmondást.
A rendőri megnyilvánulásokba később is hajlamosak voltak saját verziójuk igazolását belelátni a késelésben hívők. Mikor 17-én az MTI beszámolt az orvosszakértői vélemény elkészültéről, a következőt idézte Timár Zoltántól, az ORFK szóvivői irodájának vezetőjétől: a dokumentumban az áll, hogy a halál oka nem hozható összefüggésbe késeléssel vagy szúrt sebbel. Több fórumon ezt úgy értelmezték, hogy a mondatban ott bujkál az a lehetőség, hogy történt késelés, volt szúrt seb, csak nem ez okozta a halált.
G. L. Twitter-posztja mellett egy S. K. monogramú fiú bejegyzése kerül elő újra meg újra az internetes fórumokon mint hitelesnek tartott, teljes névvel vállalt szemtanúi beszámoló. S. K. január 17-én 1.01-kor kiírt Facebook-üzenete így kezdődött: „Én nem az ismerősömet hozom fel példának hanem MAGAMAT!” A posztban az állt, hogy ott volt, ismert is két lányt a három áldozat közül, amikor a tragédia történt, pár méterre vergődött tőlük a tömegben, és látta, hogy késelés történt: az egyik lányt hasba szúrták, a másiknál nem látta, mi történt.
A bejegyezés szerint nagyon gyorsan letakarták a lányok holttestét, így senkinek sem volt ideje arra, hogy fényképezzen, de ő látta a szúrást az egyik lány hasán. „Vallomást tettem, de senkit nem érdekel az igazság” – volt olvasható a posztban.
Sikerült felvennünk a kapcsolatot S. K-val, aki a következőt írta: „Mint ahogy korábban jeleztem, a jegyzet csupán bemásolt tartalom volt, annak igazáért felelősséget nem tudok vállalni, se tévéknek, se újságoknak interjút adni nem akarok, mivel ez NEM az én »vallomásom« volt!!!” Hozzátette még, hogy említett szöveg idézőjelben volt, éjjel egykor a forrás megadásával már nem foglalkozott, és ez félrevezető lehetett. S. K. nem tudja, ki az eredeti szerző, az anonim szöveget a gyakorikerdesek.hu oldalról másolta ki.
Mivel az állítólagos szemtanú-beszámolók közt nagy hiány van azokból, amelyek mellett név is van, ha valamelyiknél mégis felbukkan egy név, még az S. K-énál egyértelműbb esetekben is könnyen tévesen azonosítják a posztolót az információ eredeti forrásával. Így járt egy B. A. monogramú lány is, aki a Facebookra ezt tette ki: „Ismerősöm: »ott voltam. Előttem késeltek megy egy gyereket, soha, soha többé nem megyek ilyen helyre!!! [...] Majd rá pár percre, hogy elindultunk volna kifelé, láttuk, hogy előttünk egy méterre szúrtak meg egy gyereket, és ott üvöltözött, hogy mentsék ki, és hogy megszúrták, meg ilyenek...«”
B. A. hiába kezdte azzal, hogy nem a saját, hanem egy ismerőse beszámolójáról van szó, később már több fórumon neki tulajdonították a leírást, ami ellen ő későbbi bejegyzésében tiltakozott is. Megpróbáltuk felvenni vele is a kapcsolatot, hogy megtudjuk, lehet-e beszélni az ismerősével. Levelünkre azt válaszolta, hogy nem szeretné felhánytorgatni a dolgot, ismerőse épp csak megnyugodott.
A késelésről szóló netes beszámolók egy másik típusába azt állítják, hogy a késelést magát nem látták, de szúrt sebet áldozatokon igen. A legtöbbet hivatkozott ilyen beszámoló a Barikád.hu-n jelent meg vasárnap, teljes név nélkül, H. J. monogrammal. A szerző azt állította, hogy újságírói igazolványa segítségével vágott át a tömegen, mentőkön, rendőrökön, így látta a holttesteket. „Az első dolog, ami föltűnt, hogy az egyik lány alhasi tájékán, a bordái alatt, köldök fölött, bal oldalon méretes, kb 5 cm nagyságú, vízszintes, nyílt, szúrt seb tátong. Nem volt nagyon véres, nem voltak vértócsák, gondolom már meg volt tisztítva.”
Több olyan fotó is kering az interneten, amelyek állítólag a szúrt seb létét bizonyítják. Néhány ezek közül egyértelműen manipulálva van, és van olyan is, amelybe – mivel annyira rossz minőségű és kicsi – ki-ki azt lát bele, amit akar. Jellemző a netes legendagyártásra egy, a Metropol.hu-n megjelent MTI fotó sorsa. A kép eredetileg egy tavaly november 14-én megjelent cikkhez tartozott. A cikknek az volt a címe, hogy Három embert késeltek meg Budapesten.
A fotón egy földön fekvő, mentősökkel körbevett férfiholttest látszik, a földön vérnyomok. Ez a kép úgy bukkant fel a WB-tragédiát tárgyaló netes fórumokon, mint bizonyíték arra, hogy férfi áldozat is volt, és késelés is történt. Terjesztőit nem zavarta, hogy a Metropol.hu-n képaláírás is tartozott hozzá: „Mentősök takarják le annak az 50 év körüli férfinek a holttestét, akit előzőleg egy ismeretlen elkövető megkéselt a IX. kerületi Határ úton, nem messze a metróaluljárótól egy büfé előtt.”