Hangjának árnyalatain is múlthat, bűnösnek találja-e majd a bíróság Deme Gábort, akit azzal vádolnak: bűnsegéd volt a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola intézményvezetőjének, Takács Józsefnek és helyettesének előre kitervelt, aljas indokból elkövetett meggyilkolásában.

A 2009. január 7-én történt gyilkosság után közel két évvel, tavaly decemberben elkészült vádirathoz észrevételeket is tartalmazó bizonyítási indítványt készített Deme védője, Ruttner György. A két dokumentum összevetéséből kiderül: a gyilkossági ügy kulcskérdése az egyik áldozat zsebében talált diktafon hanganyagának értelmezése.

A gyilkos lövések leadásával az iskolában gondnokként dolgozó K. Tamást vádolják. Deme ügyvédje azt állítja: a vádirat állításaival szemben védence nem volt bűnsegéd, a lövések eldördülésekor nem is tartózkodott már a gyilkosság helyszínén, az irodában. Az ügyvéd szerint ezt bizonyítja, hogy a hangfelvételen nem hallatszik Deme hangja az első és az utolsó lövés között, sőt, hozzá sem szól ebben az időszakban senki: sem K. Tamás, sem az életéért könyörgő második áldozat. „Ez teljességgel életszerűtlen lenne, ha akkor Deme Gábor jelen lett volna” – írta Ruttner. Szerinte elképzelhetetlen, hogy az áldozat ne próbált volna meg belekapaszkodni minden szalmaszálba, ne kért volna segítséget Demétől.

A vád szerint Deme az irodából kimenve belelépett a Takács véréből kialakult tócsába. Véres bakancsától azután szabadult meg, hogy kocsival hazament, áll a vádiratban. Ruttner szerint viszont Demének soha nem is volt bakancsa, de még fontosabb, hogy vérnek nem volt nyoma sem a kocsijában, sem a nadrágján, pedig ha belelépett volna egy vértócsába, a nadrágjára is fel kellett volna csapódjon vér. Lőpornyomot se találtak Deme bőrén, ruháján, hívta fel a figyelmet az ügyvéd, aki szerint érthetetlen, milyen tényekre vagy körülményekre alapozza az ügyészség a Deme mozgását leíró állításait.

Deme viszonyulását a gyilkosságokhoz az ügyészség és az ügyvéd is az alapján próbálja meghatározni, hogyan viselkedett egymással a lövések után a két vádlott. A vád szerint nyugodt párbeszéd zajlott kettőjük között, ami Deme bűnsegédi szerepére utal, hiszen nem lepődött meg és nem ijedt meg. Annyi bizonyos, hogy K. Tamás konkrétan, szavakkal nem fenyegette meg Demét. Ruttner szerint viszont nyugodt párbeszédnek nyoma sincs, ingerülten, hangosan parancsolgatott, Deme pedig „végig pánikban, szinte sírva” beszélt, amit az igazságügyi hangszakértői vélemény is említ.

A gyilkosságok után K. Tamás meglőtte a saját kezét. A nyomozás korábbi szakaszában még úgy lehetett tudni: szándékosan tett így, hogy magát is áldozatnak beállítva egy ismeretlen tettesre terelje a gyanút. A vádirat már mást állít: azt, hogy K. Tamás véletlenül lőtte meg magát. A vádirat szerint Deme és K. Tamás összejátszását bizonyítja, hogy miután a gondnok szólt Demének a meglőtt kezéről, ő „dühös hangon” nyugtázta ezt, felismerve, hogy a sérülése lelepleződésükhöz vezethet. Deme ügyvédje szerint valójában káromkodott egyet ekkor Deme, hangsúlya megdöbbenést, nem pedig dühöt fejezett ki.

Az ügyvéd írásos észrevételeiben elfogultnak nevezte a vádiratot, bírálta az eljárás törvényességét, és több eljárásjogi hibát is felsorolt. Szerinte valamennyi szakkérdésben új szakértőt kellene kirendelni az egyik eljárási hiba miatt, azért, mert a szakértők kirendelésekor nem értesítették őt és védencét.

Furcsa dolgok történtek a gyilkos fegyverrel is az ügyvéd szerint. Először is az iratokban kavarodás volt a körül, hogy milyen típusú volt a fegyver, két különböző típusnév bukkant fel. További furcsaság, hogy a tavaly január 11-én készült DNS-szakértői vélemény szerint a fegyveren nem volt DNS-nyom, miközben korábbi iratokban még véres fegyvert említettek. Hogyan lehetséges, hogy a fegyverről közel egy év alatt eltűnt a DNS-nyom?, tette fel a kérdést az ügyvéd.

A meggyilkolt Takács tíz éven át volt csepeli MSZP-s képviselő, a helyi frakció helyettes vezetője volt. Demével, aki szintén szocialista politikus volt, együtt dolgoztak az önkormányzat pénzügyi és közbeszerzési bizottságában is. Az ügyészség által meghallgatni kért 46 tanú közt van emiatt számos kerületi MSZP-s politikus: Tóth Mihály, aki 1994-től 2010 őszéig Csepel szocialista polgármestere volt, Orosz Ferenc egykori alpolgármester, Podolák György volt országgyűlési képviselő, Gulyás Gábor volt önkormányzati képviselő, Elekes Mária, a csepeli pártszervezet elnökségi tagja, valamint Szenteczky János, a csepeli MSZP elnöke, aki jelenleg is önkormányzati képviselő, és ősszel indult a polgármesteri címért is. A Fővárosi Bíróság még nem tűzte ki az első tárgyalási napot.