Különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőeljárást folytat a jászapáti gimnázium és szakközépiskola felújításához kapcsolódó ügyben ismeretlen tettesek ellen a Jász-Nagykun-Szolnok megyei rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya.
A rendőrség először elévülésre hivatkozva elutasította a megyei közgyűlés fideszes elnökének feljelentését, az önkormányzat azonban a nyomozást elutasító határozat ellen panasszal élt. A megyei főügyészség a panaszt megalapozottnak tartotta, és elrendelte a nyomozást.
A főügyészség álláspontja szerint ugyanis a rendőrség helytelen következtetést vont le a vagyoni hátrány összegére vonatkozóan. A rendelkezésre álló adatok alapján az önkormányzat több mint ötvenmillió forinttal magasabb díjat fizetett ki egy vállalkozónak, mint ami azt megillette volna. Ez pedig különösen nagy vagyoni hátránynak minősül, és a cselekmény nyolc évi szabadságvesztéssel büntethető, az elévülési idő szintén nyolc év. Mivel mindez 2005-ben történt, az ügy még nem évült el.
Kovács Sándor közgyűlési elnök azért tett feljelentést, mert az önkormányzatnak alperesként jogerős ítélet alapján összesen 34,6 millió forintot kellett kifizetnie az iskolai rekonstrukcióban részt vevő alvállalkozóknak. Ezt az összeget az általános tartalékból vették el, ezzel tovább nőtt a megye 2011-es költségvetési hiánya.
Az ügy 2004-re nyúlik vissza, amikor a közgyűlés a Jászapátiban lévő oktatási intézmény több mint 800 millió forint értékű felújításával fővállalkozóként a szolnoki Hajlék Kft.-t bízta meg. A céggel azután annak időközben támadt pénzügyi problémái és munkák késedelmes teljesítése miatt 2005 nyarán szerződést bontottak, és a beruházás befejezésével egy másik vállalkozást bíztak meg.
A Hajlék Kft. az alvállalkozók által elvégzett munkák egy részét nem fizette ki, és az érintettek hiába kezdeményeztek ellene felszámolási eljárást, ily módon sem jutottak hozzá a pénzükhöz. Ezután indítottak pert a megyei önkormányzat ellen követelésük teljesítéséért, és a debreceni ítélőtábla jogerősen 34,6 millió forintot ítélt meg a számukra.
Az ítélőtábla a megyei önkormányzat kártérítési felelősségét kizárólag a megyei közgyűlés akkori elnökének nyilatkozataira alapozta és úgynevezett biztatási kárt állapított meg. A megyei vezető ugyanis 2005 júliusában személyesen az építkezésen arra vette rá a későbbi felpereseket, hogy az elmaradt kifizetések miatt ne hagyják abba a munkát, és azt ígérte, az alvállalkozói díjak kiegyenlítéséről gondoskodni fog.