A 27 éves S. Tamás 2009. március 29-én este Tiszakécske lakott területén kívül ittas állapotban, a megengedett sebességnél gyorsabban vezette személygépkocsiját, és elütötte az előtte közlekedő kerékpárost, majd nekiütközött az előtt haladó lassú járműnek és az ahhoz kapcsolt félpótkocsinak is.

A baleset következtében a lassú jármű vezetője a helyszínen, utasa, valamint a kerékpáros nő a kórházba szállítás után meghalt.

Endrényi Mónika tanácsvezető bíró a súlyosbító és enyhítő körülmények figyelembevételével az öttől tíz évig terjedő büntetési tétel minimumában tartotta indokoltnak a büntetés kiszabását.

A bíróság tényként állapította meg, hogy a vádlott ittas állapotban, az adott útszakaszra megállapított óránkénti 40 kilométeres helyett 108-121 kilométeres sebességgel közlekedett.

S. Tamás személygépkocsijával elgázolta a láthatósági mellényt viselő kerékpárost, valamint nekiütközött a kivilágított lassú járműnek, amelynek félpótkocsiján szabálytalanul utazott a baleset egyik halálos áldozata.

A bíróság által a bizonyítási eljárás során meghallgatott szakértő szerint S. Tamásnál a baleset idején a véralkoholszint 2 ezrelék körüli volt.

A helyszínre érkező orvos és a mentősök vallomásából kiderült, hogy az egyik sérültet a baleset helyszínétől 50 méterre, a másikat 80 méterre találták meg. Az egyik férfin már nem tudtak segíteni, olyan súlyos koponyasérüléseket szenvedett.

A bíróság korábban tanúként hallgatta meg az egyik elhunyt férfi édesapját is, aki akkor az MTI-nek elmondta: 18 éves, nős fia és 26 éves veje, valamint nászasszonya halt meg a balesetben. Veje a helyszínen, nászasszonya a kórházba szállítás után elhunyt, a fia pedig több mint egy hónapig feküdt kómában a kórházban, majd meghalt.

Endrényi Mónika bíró enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott beismerő vallomását, megbánó magatartását. Figyelembe vette, hogy a férfi két kiskorú gyerek eltartásáról is gondoskodik, valamint hogy büntetlen előéletű.

Az ítéletet a vád képviselője, Gaál Tibor ügyész és a vádlott is tudomásul vette, a vádlott védője azonban 3 nap gondolkodási időt kért, így az ítélet nem jogerős.