Csepel északi részén egy hajléktalankolónia tagjai lehettek döntően az elkövetői és sértettjei is annak az ügynek, aminek legalább négy halálos áldozata van. A rendőrség már korábban felfigyelt egy társaságra, hármat le is tartóztattak közülük tavasszal, további három embert pedig most, miután az egyik áldozatuk megszökött a fogságukból.
Hat embert helyeztek előzetes letartóztatásba a csepeli erdőben történtek ügyében, közölte szombat délutáni sajtótájékoztatóján Csizner Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatója. (A sajtótájékoztatót itt megnézheti.) Szerinte ez a bűnözői társaság magja.
A bűnügy előzményeiről Csizner elmondta: tavasszal kaptak olyan információkat, hogy a Csepel északi részén lévő erdőben létezik egy hajléktalankolónia, és körükben kialakult egy társaság, melynek tagjai súlyos bűncselekményeket, rablásokat, akár emberöléseket követnek el. Az NNI szombat délutáni sajtóközleménye úgy fogalmaz: ez a kör "sorozat jelleggel" követett el erőszakos bűncselekményeket "elsősorban szintén hajléktalan, vagy hajléktalan életmódot folytató személyek sérelmére".
Eljárást kezdeményeztek, és tavasszal - közértek, vendéglátóhelyek ellen elkövetett - fegyveres rablás miatt el is fogták a társaság három tagját, akik azóta is előzetes letartóztatásban vannak.
Csizner szerint augusztus elején történt az az eset, amely bejárta a sajtót: az erdélyi származású fiatalember elrablása. Az NNI igazgatója úgy fogalmazott, hogy a férfit megkötözték, bántalmazták, elvették az értékeit, majd megkötözve az erdőben hagyták, de meg tudott szökni, és a rendőrök segítségét kérte. Az NNI későbbi közleményében már szerepel az is, ami korábban a sajtóban megjelent, hogy a 31 éves román állampolgárt egy előre megásott gödörbe kényszerítették. A közlemény szerint ez volt az a bűncselekmény, amely miatt az NNI munkatársai augusztus 3-án közvetlenül is bekapcsolódtak az addig a BRFK-hoz tartozó nyomozásba.
A rendőrök az erdélyi fiatalember által elmondottak alapján arra következtettek, hogy ugyanannak a bűnözői körnek a tagjai voltak a tettesek, amellyel már korábban is volt dolguk. A fiatalember kiszabadulása után egy napon belül elfogták a csoportos rablás gyanúsítottjait. Három emberről van szó: egyiküket a csepeli rendőrkapitányság és a BRFK bűnügyi bevetési osztály emberei fogták el Csepelen, két társát pedig az NNI munkatársai.
Köztük volt azt a külföldi állampolgár is, aki magát macedónnak mondja. Az NNI közlemény szerint ez a férfi volt a hajléktalan közösség "központi vezéregyénisége", és saját elmondása szerint 2007 márciusától tartózkodott Magyarországon. Augusztus 4-én vették őrizetbe, most már két társával együtt előzetes letartóztatásban van.
A férfi nem tudja magát iratokkal, személyi okmányokkal igazolni, személyazonosságának beazonosításában a rendőrség külföldi partnerei segítségét kéri, mondta Csizner. A Blikk meg nem erősített információi szerint a délszláv férfit évek óta háborús bűnök és rablások miatt keresték a horvát hatóságok is, állítólag a macedón a délszláv háborúban Arkan kapitány hírhedt tigrisei között harcolt, még a Jugoszláv Néphadseregben kapott kommandós kiképzést. A Bors azt írja, hogy egy V. László nevű, macedón útlevéllel rendelkező vajdasági magyarról van szó, akit háborús bűnök miatt kerestek a szerb hatóságok.
Az NNI igazgatója felidézte, hogy augusztus 11-én találták meg és tárták fel a sírt az erdőben, ahonnan négy holttest került elő. Az NNI sajtóközleménye nem fogalmaz egyértelműen arról, hogyan jutottak el a sírhoz. "A két eljárás információinak összevetése és értékelése alapján" találták meg a helyszínt a közlemény szerint.
Az áldozatok személyazonosságának, az elkövetési módnak és a bűncselekmények időpontjának a megállapítása is hosszabb időt fog igénybe venni, mondta Csizner. A sajtóközleményből annyi azért kiderül, hogy az emberöléseket "feltételezhetően több hónapon át" követték el.
Csizner megjegyezte: abban, hogy az ügy idáig eljutott, nagy szerepe lehet annak, hogy mindez hajléktalanok közösségében történt, mind a sértetti, mind az elkövetői oldal nagy része a körükből került ki. Szerinte az ilyen közösségekből csak ritkán fordulnak a rendőrséghez, ha valaki eltűnik, valaki bűncselekmény áldozatává válik, nem igazán tesznek bejelentést. Hiteles tanút is nagyon nehéz találni, mondta.
Az NNI sajtóközlemény mindenesetre egyértelműnek nevezi, hogy a gyilkosságok elkövetése "köthető a kihantolási hely közelében élő hajléktalanokhoz, illetve a velük kapcsolatba hozható, hajléktalan életmódot folytató személyekhez". A gyilkosságok elkövetésével hivatalosan viszont még nem gyanúsítottak meg senkit, a közlemény úgy fogalmaz, hogy "az élet ellenes eljárásban – eljárásjogilag – gyanúsítás nem történt".
A sajtótájékoztatón kérdéseket nem lehetett föltenni, ezt Csizner azzal magyarázta, hogy a nyomozás kezdeti szakaszában vannak, sok kérdésre még a rendőrök sem látják a pontos választ, és nem szeretnének találgatásokba bocsátkozni.
Az Index tudósítója pénteken a helyszínen, a csepeli erdőben járva beszélt a környéken élő egyik hajléktalan családdal, akik azt mondták, hogy a múlt héten négy rendőrautó jelent meg a környéken. Ők egy olyan férfiról tudtak, akit elvittek ekkor a rendőrök, egy Józsi keresztnevű, erős testalkatú, magas, alkalmi munkákból élő 37 férfiról. Útbaigazásítuk nyomán megtaláltuk a közelben azt a helyet, ahol állításuk szerint a férfi és az élettársa lakott. Péntek délután az erdei tákolmány elhagyott volt, csupán két kutya volt ott. A szomszédos hajléktalanok szerint egyébként a pár kutyái nagyon vadak voltak, állítólag az egyik állatot le is lőtték a rendőrök, mert rátámadt egyikükre.
A környéken egymást érik a különálló, kisebb hajléktalan táborhelyek sátrakkal, összetákolt kunyhókkal. Van egy ilyen néhány tíz méterre attól a tisztástól is, ahol a holttesteket megtalálták. Az erdő távol esik Csepel lakott részéről, elhagyatott.
A BRFK áprilisban kiadott egy közleményt három csepeli rabló elfogásáról, elképzelhető, hogy ez az a tavaszi eset, amelyre Csizner utalt. Az akkori közlemény szerint április 13-án segélyhívás érkezett a rendőrségre. A telefonáló felfigyelt egy gyanúsan álldogáló férfira, majd azt látta, hogy másik két gyanús férfi is áll egy közeli kisbolt falához lapulva. Hirtelen csuklyát húztak a fejükre, egyikük elővett egy fegyvernek látszó tárgyat, de feltűnt egy közeledő járókelő, mire levették a csuklyát és elrakták a tárgyat. A szemtanú ekkor értesítette a rendőrséget.
A csepeli rendőrök a helyszínre siettek, de a három férfi a rendőrautó láttán elmenekült. A rendőrök különváltak, egyikük beszaladt a közeli parkba, társa a szolgálati autóval megkerülte a lakótömböt, hogy elvágja a menekülési útvonalat. A parkban lévő járőr észrevett két zavartan álldogáló férfit, és azt, hogy egyikük eldobott valamit. Igazoltatta őket, majd időközben odaérkezett társával együtt átvizsgálták a ruhájukat. Egyikük nadrágzsebéből előkerült egy kötött maszk. A másik még korábban eldobta a saját maszkját valamint a gázpisztolyát, amit a rendőrök meg is találtak egy néhány méterre lévő fa tövében. Az egyik férfi már a helyszínen elismerte, hogy "meg akartuk csinálni a Rakéta utcai közértet". A 23 és a 28 éves férfit előállították a csepeli kapitányságra, és hamarosan beazonosították és elfogták harmadik, 29 éves társukat is.
A férfiakat rablás előkészületével gyanúsították meg, majd kiderült, hogy valószínűleg két korábbi bűncselekmény is az ő számlájukra írható. Az egyik eset március 21-én késő este történt, egy csepeli, Kossuth Lajos utcai sörözú alkalmazottját fegyvernek látszó tárgggyal a kasszában lévő készpénz, 60 ezer forint bevétel átadására kényszerítettek, majd elmenekültek. Senki sem sérült meg. A másik eset két nappal később történt, ezúttal egy csepeli ABC-t támadtak meg, az ott dolgozó nőt szintén fegyvernek látszó tárggyal fenyegették meg, de őt az egyik támadó bántalmazta is. A kasszából ekkor is 60 ezer forintot zsákmányoltak. Az áprilisi rendőrségi közlemény szerint a gyanúsítottak beismerték a bűncselekmények elkövetését.