Az elsőfokú határozatot helybenhagyva jogerősen is nyolc év börtönnel sújtotta a Győri Ítélőtábla Pápai Tamást, aki 550 millió forint magánkölcsönt vett fel műkincsvásárlásra, ám az összegeket végül nem fizette vissza.

A bíróság megállapításai szerint Pápai, aki "1993-tól alapvetően bűnözésből tartotta fenn magát és családját", 2004-ben kezdett festményekkel és műtárgyakkal kereskedni. Üzlettársainak, ismerőseinek azt ígérte, hogy az internetes aukciókon vásárolt, majd jelentős haszonnal értékesített Picasso-, Dali-, Rembrandt-, Kandinszkij- és Matisse-festményekért kapott pénzből fizeti ki a hiteleket, amelyekre három-négy hónapnyi időszakra 20-40 százalékos kamatot ígért.

Később annak ellenére folytatta a hitelfelvételt, hogy a következő év tavaszán egy moldovai-svájci műkincskereskedő 500 millió forintnyi pénzért hamis festményeket adott el neki.

A bíróság szerint Pápai olyan műtárgyak megszerzését és eladását ígérte hitelezőinek, amelyek megszerzéséhez nem volt létező kapcsolata. A beszerezni ígért képek egy része közgyűjteményben található, így forgalomképtelen, a többi pedig másolat volt.

A bíróság azt is Pápai ellen szóló bizonyítékként értékelte, hogy hitelezőinek azt ígérte, az alkotásokat internetes aukción szerzi be, pedig a bíróság szerint azokat sosem a világhálón árvezrezik, hanem még a nagy nemzetközi aukciós házak is egymással vetélkednek egy-egy ilyen lehetőségért.

A védő érvelése szerint Pápai 2005 elejéig, a hamis festmények megvételéig valós tevékenységet fejtett ki, amivel megbízóinak komoly vagyongyarapodást hozott, s csak ekkor kezdte betömködni a könyvelési réseket a frissen bevett pénzekből. Pápai az utolsó szó jogán azt mondta, akinek tudta, annak már megfizette a kárát.

A bíróság mellékbüntetésként 20 millió forint vagyonelkobzásra ítélte, enyhítve az első fokon hozott, 86 milliós vagyonelkobzásról szóló ítéletet.