Autogén tréninggel próbálta mérsékelni indulatait közvetlenül tettének elkövetése előtt Gere Ákos, a 2009-es pécsi egyetemi lövöldözés vádlottja. Gere a bírúság által kirendelt és a per csütörtöki tárgyalási napján meghallgatott elmeorvosi szakértőknek beszélt erről.

Az egyik szakértő beszámolója szerint Gere mesélte neki, hogy ámokfutása előtt az egyetem mosdójában próbálta ezzel az élettani folyamatok tudatos befolyásolásával járó pszichoterápiás módszerrel lenyugatni magát. Sikertelenül, mert indulatai mégis elszabadultak.

Ezután kezdett lövöldözni. Gere 2009. november 26-án a Pécsi Tudományegyetem biofizikai intézetében pisztollyal agyonlőtte egyik csoporttársát, három másik személyt pedig súlyosan megsebesített.

A csütörtöki tárgyaláson a védelem kezdeményezésére az ügyben szakértőként résztvevő három szakértői csoport közül a bíróság által kirendeltett hallgatják meg. Erre azért volt szükség, mert míg a védelem szakértői szerint Gere a támadás idején súlyosan korlátozva volt cselekedetei megítélésében, a vád szakértői szerint legfeljebb enyhén, mert nem skizofrén vagy paranoiás.

A bíróság által kirendelt harmadik szakértői csoport a vád szakértőivel értett egyett, de ennek a feladata nem újabb szakvélemény kiadása, hanem a két meglévő szakértői vélemény közti különbség feloldása lett volna.

A szakértői csoport egyik képviselője szerint nem tudni pontosan, mi válthatta ki Gere tettét. Se az biztos, hogy a vádlott aznap megterhelő élethelyzetben volt, jól kellett szerepelnie a gyakorlaton. Ezt a helyzetet nehezíthették a társak piszkálódásai, sértései. Ha nincs ez a megterhelő szituáció, nem biztos, hogy a lövöldözéshez vezető indulati kitörés, impulzív robbanás akkor és ott megtörténik.

Amennyiben nem érkezik újabb bizonyítási indítvány, amit a bíróság elfogadna, a meghallgatások után a perbeszédek is elhangozhatnak.