A részben a tengerszint alatt fekvő, félmilliós városra hétfőn reggel csal le a 257 kilométeres sebességgel száguldó Katrina hurrikán. Ilyen erős vihar eddig csak háromszor csapott le az Egyesült Államokra.
A hivatalos hatóságok attól tartanak, hogy nem mindenki vette komolyan a hatalmas szélviharra figyelmeztető előrejelzéseket, ezért a szövetségi rendőrség illetékese ismét felszólította a lakosságot: addig menjen biztonságos helyre, amíg lehet.
A Katrina várhatóan helyi idő szerint hétfő hajnalban sújt le a partvidékre, a hurrikánriadó Morgan Citytől egészen az Alabama-Florida határvonalig érvényben van.
Crawfordi rövid nyilatkozatában Bush elnök nem győzte hangsúlyozni, milyen nagy veszélyt jelent a hurrikán a Mexikói-öböl partvidéki településekre. Kijelentette, hogy a kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítsen a rászorulókon és arra intette az embereket, hogy kövessék a helyi hatóságok utasításait.
Bush elnök szombaton rendkívüli állapotot rendelt el Louisianában, vasárnap pedig Mississippi államban, ami lehetővé teszi, hogy a természeti csapás áldozatait szövetségi segélyben részesítsék.
New Orleans, amelyet most a várhatóan hétfőn odaérő Katrina hurrikán fenyeget, világhírű a dzsessz egyik bölcsőjeként, a kreol konyha egyik központjaként és építészeti látványosságként.
A 19. század végén az amerikai Dél államaiban kifejlődő dzsesszben a New Orleans-i irányzat az első, teljesen kialakult stílus.
A régi, úgynevezett Francia negyed (French Quarter) egyemeletes házai a francia és a spanyol építészet hatásait tükrözik, és sokhelyütt öntöttvas elemek, erkélyek, teraszok díszítik az épületeket. A Francia negyed főutcáján, a Bourbon Streeten máig szinte minden ház aljában bár van, és mindegyikben szól a dzsessz.
Az évente sok százezer turistát vonzó Francia negyed körüli szállodákban és éttermekben az amerikai Dél jellegzetes ízeit élvezhetik a vendégek.
A város 485 ezer lakosával a legnagyobb Louisiana államban. A Mississippi partján, a folyó és egy tengeröböl között terül el. 1718-ban franciák alapították, majd spanyoloké lett 1762-ben, míg végül 1803-ban az Egyesült Államokhoz került.
A városban több egyetem, múzeum és színház van. Feltűnő a 84 ezer személy befogadására alkalmas Superdome épülete.
Mindezen túl New Orlenas a legnagyobb kereskedőhelye a Mississippi-államok termékeinek, így a gyapotnak, a cukornak és a kőolajnak, de jelen van városban a repülőgép- és űrkutatási ipar, az élelmiszeripar és a hajógyártás.