Első fokon elítélte a bíróság a kecskeméti maffiaper vádlottjait, két embert viszont felmentettek. A társaság egy balatoni csoport érdekeltségeit akarta átvenni, akár erőszakosan is.
Első fokon 12 év fegyházat kapott a kecskeméti maffiaper elsőrendű vádlottja, Radnai László. A másodrendű vádlott Mészáros Pétert 10 év, a harmadrendű vádlott Csüllög Zsigmondot 5 év, a negyedrendű vádlott Ferencsik Attilát 6 év fegyházra ítélték. Az ötödrendű vádlott 8 év, a hatodrendű 10 év, a hetedrendű 7 év, a nyolcadrendű szintén 7 év, a tizenegyed rendű pedig 3 év fegyházat kapott. A kilenced és tizedrendű vádlottat felmentette a Bács-Kiskun megyei bíróság.
A vádlottak többségét feltételesen sem lehet szabadlábra bocsátani, a vádpontok közül csak pár kisebb ügyet ejtettek. A kecskeméti tárgyalóteremben körülbelül 100-an hallgatták meg a 200 oldalas ítéletet (és indoklást), a bíróság épületét és a tárgyalótermet komoly rendőri biztosítással védték. Csüllög Zsigond az ítélet kihirdetésekor rosszul lett, emiatt szünetet kellett elrendelni.
Radnai László és tíz társa ellen, 2005. májusában kezdődött büntetőper Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. Radnai Lászlót és tíz társát emberölés előkészületével, fegyvercsempészéssel és lőfegyverrel való visszaéléssel vádolta az ügyészség. A vád szerint a bűncselekményeket a vádlottak bűnszervezet tagjaként követték el.
A vádirat szerint a jól szervezett csoport 2004. áprilisában úgy döntött, hogy korábbi nézeteltérés miatt leszámolnak T. Tibor által vezetett csoporttal, és átveszik annak érdekeltségeit. A végrehajtás érdekében feltérképezték a célszemélyt, bérgyilkosokkal vették fel a kapcsolatot és Szerbiából mintegy másfél millió forintért több alkalommal is nagy mennyiségű lőfegyvert, lőszert szereztek be. Az első letartóztatásra egy Kecskemét melletti benzinkútnál került sor 2004. augusztus 4-én, amikor a nyomozók három férfit vettek őrizetbe, és lefoglaltak négy pisztolyt, két géppisztolyt, hangtompítót és lőszereket, amiket Szerbiából csempésztek be az országba.
Négy gyanúsítottal vádalkut kötöttek, közülük az egyik csak a fegyverek elrejtésében volt bűnös. Az egyik ilyen együttműködő gyanúsított Szlobodan Sztojanovics volt, ő többször is szerepelt a hírekben, többször szem elől tévesztették a védelmére kirendelt rendőrök, később el is hagyta Magyarországot, ellene nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
A tárgyalássorozat érdekes momentuma volt, amikor szeptemberben a vádat képviselő megyei főügyész-helyettes becsatolta az Aranykéz utcai robbantásnál megölt Boros Tamás korábban tett vallomását, azzal, hogy a bíróság ismertesse, és tegye a bizonyítási eljárás anyagává. Az ügyész ismertetése szerint Boros 1997-ben beszélt a nyomozóknak a fővárosi alvilág felépítéséről, arról, hogy a Conti Car csoporthoz tartozó személyek közül többen megpróbálták átvenni a hatalmat Budapesten. A Conti Car Kft. a kecskeméti maffiaper elsőrendű vádlottjának, Radnainak az érdekeltségébe tartozott.
Borost egy évvel később, 1998-ban ölték meg az Aranykéz utcai robbantás során, Szlobodán Sztojanovics kecskeméti maffiaperben tett vallomása szerint Radnai utasítására. Az ügyész szerint Boros vallomásából kiderül, hogy Radnaiék már az 1990-es évek óta bűnszövetkezetet működtettek és ez erősíti Slobodan szavahihetőségét is.
"Szlobó" egy másik hírhedt gyilkossággal is összefüggésbe hozta a kecskeméti maffiaper első rendű vádlottját, szerinte Radnai László egy albán bérgyilkos-csoporttal állt kapcsolatban, és ő adott megbízást Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolására.
A perben rengeteg szakértőt hallgatott meg a bíróság, még DNS-mintákat is elemeztek a vádban foglaltak bizonyítására: nyolc vádlott DNS-profilját hasonlították össze a bűnjeleken talált DNS-mintákkal. A szakértők a bűnjeleken több személy DNS-mintáinak keveredését állapították meg, szerintük a harmad-, az ötöd-, a hatod-, és a nyolcad rendű vádlott DNS-ét találták meg a fegyvereken. Az elsőrendű vádlott, Radnai László és további három vádlott DNS-ét a vizsgálat nem mutatta ki a lefoglalt fegyvereken.