"- Mi születik egy vörös szemű és egy fehér szemű drozofila keresztezéséből?
- Szemafor."
Idézet egy 1994-es középiskolai biológia óráról

Drosophila Melongaster Alapállat

A Drosophila Melongaster, magyar nevén gyümölcslégy, még magyarabb nevén muslica a genetika alapállata. A gyümölcslégy a genetikai kíséletek ideális alanya: szaporodási periódusa két hét, és összesen két kromoszómája van. (Vörösbor környezetében sokkal gyorsabban szaporodik.)

"Alapjában véve, mi is csak nagyra nőtt legyek vagyunk."- mondja Charles Zuker, a San Diegoi Egyetes biológia professzora (majd repül egy kört a csillár körül és megtelepszik egy kávéscsésze szélén).

"Azt az egyet mindenképp megtanultuk az elmúlt nyolcvan évben, hogy a Drosophilákhoz hasonló modellszerű élőlények a felfedezés motorjai. Nem csak hatékonyabban kutathatjuk rajtuk azokat a problémákat, amelyeket magasabb fejlettségű szervezetkben nagyon nehéz megtalálni, de ugyanazokat a biológiai mechanizmusokat produkálják, mint az összetettebb élőlények."

Tizenháromezer gén Segít az emberi agy megismerésében

A drosophila melongaster körülbelül tizenháromezer génnel rendelkezik, míg az ember körülbelül százezerrel. A két faj génjei hetven százalékban azonosak. A Celera, a Berkeley Egyetem, és a TIGR kutatói a gyümölcslégy génjeit 289 ismert emberi betegség-génnel összehasonlítva 177 egyezést találtak. A tizenötezer gén térképét tartalmazó - Science magazinban publikált - dolgozat konklúziója, hogy a génszekvencia megismerése elvezethet az emberhez hasonló magasabb fejlettségű organizmusok hallásának, egyensúlyérzetének, és tapintási érzetének molekuláris alapjainak megértéséhez. A legújabb kutatásokkal a Parkinson-kór működését próbálják megismerni.

Az emberi agy működésének alapjait a gyümölcslégy agyi funkcióinak kutatása révén sikerült megismerni, annak ellenére, hogy a gyümölcslégy annyira képtelen koordinálni mozgását, hogy legtöbbször a táplálékában végzi.