Jelen állás szerint eléggé úgy tűnik, hogy jön a vasárnapi zárva tartás: ez azt jelenti, hogy az eddigi hét helyett hat napunk lesz vásárolni.

Arról megy a vita, hogy a boltok forgalma mennyivel eshet vissza, de az nyilvánvalónak tűnik, hogy a fogyasztási szokásaink és a fogyasztói kosarunk összetétele nem fog megváltozni. Kíváncsiak voltunk arra, hogy úgy általában mit veszünk a boltokban, ezért kikértük a KSH-tól az adataikat, amelyek azt mutatják meg, mennyit költene egy átlagos magyar 100 ezer forintból ételre és italra, illetve hogy az egyes tételekre mennyi pénzt szánna ebből a keretből.

A számok sajnos nemcsak azt mutatják meg, amit már eddig is tudtunk – tehát, hogy a magyarok full alkoholisták–, hanem az ünnepi italozgatások miatt még aktuálisak is. De miről is van szó pontosan?

Vagy ha pontosabbak akarunk lenni, akkor

Nagyjából az ételre és italra félretett pénzünk ekkora részét költjük alkoholra. Sorrendben

1. sörre,
2. rövidre és
3. borra.

A maradék kilencvenszázaléknyi kiadásban olyan tételek vannak, mint a tej, tejtermékek, sertéshús, kenyér, gyümölcs és az alkoholmentes üdítők (mondjuk a szintén eléggé egészségtelen kóla is ide tartozik például). Ezen a kördiagramon jól látszik az összes kiadás.

Ha nem százalékosan nézzük, akkor láthatjuk, hogy a legtöbbet, csaknem 2400 forintot költünk sörre a 100 ezer forintból. Emellett nagyjából 1300 forint jut rövidre és 1150 borra. A grafikon azt mutatja meg, hogy az átlag magyar melyik 23 ételre és italra költ a legtöbbet.

A következő charton pedig azok a kiadások vannak, amelyek nem jutottak be a legnépszerűbb tételek közé. Ebből az is látszik, hogy a magyarok nem kifejezetten a mediterrán diéta hívei, vagy az is lehet, hogy egyszerűen csak nincs pénzük arra, hogy egészséges kaját egyenek: halra és gyümölcsre például nem jutott olyan sok.

Az is igaz persze, hogy szalonnára vagy jégkémre se költöttünk nagyon, bár ezt talán ellensúlyozza, hogy a cukor és a csoki is bejutott az első 23 kiadás közé.