Index Vakbarát Hírportál

Így hatott ránk a brókerválság

2015.03.31. 12:04 Módosítva: 2015.03.31. 12:06

A felmérés kitöltői

Az 1100 kérdőív kitöltő az átlagnál lényegesen magasabb végzettséggel és erősebb anyagi háttérrel rendelkezik: a válaszadók kétharmada felsőfokú végzettségű, 85 százaléka rendelkezik megtakarítással. A megtakarítók 83 százaléka több mint 3 éve rendelkezik félretett pénzzel és 81 százalékuk több mint egy milliós pénzügyi vagyonnal bír. A kérdőív kitöltők 56 százaléka nettó havi 175 ezer Ft-nál nagyobb keresettel rendelkezik.

A Bankmonitor.hu március 26. és március 29. között 1100 embert kérdezett meg a magyar brókerbotrány hatásairól. Kiderült, hogy

  • a válaszadók 20 százaléka aggódik amiatt, hogy csődbe mehet a bank vagy brókercég, ahol a pénzét tartja.
  • a kérdőívet kitöltők 42 százalékának „erősen megingott a bizalma” a bankokban és a brókercégekben is. 
  • Konkrét lépésekre viszont cak kevesen szánták el magukat, a megkérdezettek 8 százaléka váltott pénzügyi szolgáltatót a botrány következményeként.

Ha a saját megtakarított pénz elhelyezéséről van szó, jelentősen felértékelődött a külföldi bankok és a közvetlen külföldi pénzelhelyezés jelentősége a lakosság szemében.

A Bankmonitor.hu felmérése szerint a megtakarítással rendelkező magyarok nehéz helyzetben érzik magukat. Az elmúlt hetek botrányainak hatásaként összemosódott a bank és a brókercég intézménye.

A kérdőívet kitöltők 42 százalékának „erősen megingott a bizalma” mind a bankokban, mind a brókercégekben.

A válaszadók 17 százalék szerint nem létezik Magyarországon tisztességes brókercég, további 17 százalék pedig nem tudja, mit válaszoljon erre a kérdésre. A megkérdezettek közel egyharmada pedig úgy véli, hogy van tisztességes brókercég, de nem tudja megkülönböztetni a tisztességtelenektől.

Bár sokan elbizonytalanodtak, a botrányok hatására csupán a megkérdezettek 8 százaléka váltott pénzügyi szolgáltatót.

A váltók közül legtöbben (33 százalék) brókercégtől bankhoz vitték a pénzüket, ugyanakkor egy nem elhanyagolható réteg (17 százalék) bankból is kivette a pénzét.

A felmérés a szolgáltatói kockázat (csődkockázat megítélése) mellett arra  is rákérdezett, hogy átnézték vagy felülvizsgálták-e a megtakarításaikat. A válaszadók 30 százaléka már utánakérdezett, hogy mi a helyzet a pénzével, 7 százaléka közeljövőben teszi meg ugyanezt. 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem tud hiteles információt szerezni.

A befektetésekkel kapcsolatosan a válaszadók többsége (54 százaléka) attól aggódik, hogy megtakarításai értékének csökken (nem csalás következtében). 40 százalék tart attól, hogy a megtakarítások hozama nem fogja elérni az inflációt, minden ötödik válaszadó véli úgy, hogy valós veszélyt jelent a pénzügyi szolgáltató csalása miatt bekövetkező teljes veszteség.

Felértékelődő külföldi szereplők

A bizalom leginkább azon keresztül mérhető, hogy mely szolgáltatónál hajlandóak az emberek elhelyezni saját pénzüket. A felmérés egyik meglepő eredménye ebben a vonatkozásban a külföldi szereplők előretörése volt. A legnagyobb bizalom jelenleg a nagy, külföldi tulajdonban lévő bankokban van, az emberek több mint, 50 százaléka ezekre bízná rá a pénzét. Jelentős válaszarányt kapott a megtakarítások közvetlen külföldi elhelyezése is.

Meglepő módon az állami pénzügyi szolgáltatókban jóval kevésbé bíznak az emberek, mint a külföldi cégekben,

illetve figyelemre méltó, hogy az Államkincstár jóval nagyobb bizalmi tőkével rendelkezik jelenleg, mint az állami tulajdonban lévő bankok.

Legalacsonyabb bizalmi szinttel a kisebb bankok rendelkeznek, melyeknél - a botrány ellenére is – minimálisan jobb a független kis brókercégek megítélése.

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport

Rovatok