Hétfőn összesen mintegy 115 ezren kezdik meg az idei érettségit, kevesebben, mint 2005 óta bármikor. Ennek oka elsősorban az, hogy a nem most végzők száma, vagyis azoké, akik főként a felvételi miatt érettségiznek egy-két tárgyból, illetve előrehozott, szintemelő, kiegészítő, pótló, javító vizsgákat tesznek, 2007 óta nem látott mélypontra került.

Grafikonunkon látható, hogy az érettségizők minden évben három csoportból kerülnek ki: vannak

• a nappali tagozaton tanulók, vagyis a végzős gimnazisták és szakközépiskolások (18-19 évesek),
• a felnőttoktatásban tanulók (akik korábban már szereztek szakmát, és azt követően iratkoztak be érettségit adó iskolába), valamint
• azok, akiknek az érettségi valójában a felvételi, illetve előrehozott, szintemelő, kiegészítő, pótló, javító vizsgát tesznek most (túlnyomó többségük felvételizik).

Látható, hogy a nappalis képzésben végzők száma 2008-at leszámítva az utóbbi három évig szinte konstans volt, 76-78 ezer között váltakozott (2008-ban azért volt kiugróan alacsony az érettségizők száma, mert abból az évfolyamból sokan ötéves középiskolai képzésbe kerültek, a nyelvi előkészítők miatt).

A nappalin végzők száma 2012 óta, részben demográfiai okokból, részben a szakközépiskolai helyek számának mérséklődése miatt, valamivel 70 ezer alá csökkent (tavaly 16 százalékkal kevesebb szakközépiskolás érettségizett, mint 2011-ben, míg a gimnáziumokban csak 5 százalék volt a visszaesés, derül ki a KSH adataiból). Vélhetően idén is ekörül alakul a nappalin végzők száma: idén nappalin és felnőttképzésen összesen mintegy 79 ezren érettségiznek - pontosabb bontást nem találtunk, ezért is nincs az idén érettségizők számáról bontás a grafikonon, és ezért szerepel az az oszlop más színnel -, márpedig a felnőttképzésben évek óta 8-9 ezren fejezik be a tanulmányaikat.

Az érettségizők számának csökkenését így az egyetemen tanulási kedv apadása okozza. 2010-től négy éven át több mint ötvenezren voltak, akik már nem tanultak valamilyen középiskolában, csak a felvételi miatt érettségiztek, tavaly már csak alig több mint negyvenezren, idén pedig már mindössze 36 300-an. Ez az idei szám a két évvel ezelőttinek (több mint 56 ezer) kevesebb, mint kétharmada, és 2007 óta nem látott mélypontot jelent.

Amiben viszont nincs érdemi változás, az az emelt és középszintű érettségik egymáshoz viszonyított aránya. A kétszintű érettségi rendszer bevezetése óta folyamatosan, így idén is nagyjából csak az érettségi vizsgák egytizede emelt szintű (minden tanuló tárgyanként választhatja meg, hogy közép- vagy emelt szinten vizsgázik).