Az utóbbi hetekben a kormány két témában kezdett jelentősebb gazdaságpolitikai és kommunikációs offenzívát, mégpedig a béremelés és az adó- és járulékcsökkentés terén. Az üzenet röviden az, hogy a magyar béreket jelentősen emelni kell, ezt pedig a maga részéről az állam azzal segíti, hogy csökkenti a munkáltatók terheit, azaz a munkára rakódó adókat és járulékokat. Így elvben több marad a cégek zsebében, amit pedig a dolgozók zsebébe kellene majd tenniük.

A konkrét lépések terén ez egyfelől a bérnövelésért cserébe adandó járulékcsökkentést, másrészt a társasági adó jelentős csökkentését jelenti. Ha csak ezt az egy adatot nézzük, akkor az utóbbival mi leszünk az Európai Unió első számú céges adóparadicsoma. Azonban hiába harsogja azt a kormánykommunikáció, hogy radikálisan csökkentik a munkára rakódó terheket, ez egyrészt nem teljesen igaz, másrészt az a helyzet, hogy bőven van honnan, hiszen jelenleg brutálisan magasak a magyar közterhek.

Fenti táblázatunkon az OECD-országok adóékét hasonlítottuk össze. Ez az érték a munkára rakódó terheket mutatja meg, egészen pontosan azt, hogy a foglalkoztatás teljes költségének hány százaléka megy az állam zsebébe különböző adók és járulékok formájában.

A fenti értékek alapján pedig Magyarország az egyik legkeményebben adóztatott ország Európában és a fejlett világban. Átlagosan a munkaadó által kifizetett 100 ezer forintból 51 ezer landol az állam zsebében, és csak 49 ezer a bér. Kicsivel jobb a helyzetük a családosoknak, az látszik, hogy náluk elég erős az adókedvezmények hatása, és ebben a tekintetben legalább nem a tök utolsók között van Magyarország. 

 Az is látszik, hogy a kormány járulékcsökkentési terve nem változtatna érdemben Magyarország helyezésén. Korábbi adószakértői számítások nagyságrendileg 5,2 százalékos teljes járulékcsökkentést várnak a kormányzati lépésektől hatéves távlatban, ami korántsem radikális, sőt. Ezzel Magyarország még mindig a lista végén lenne, már ha azonnal bevezetnék a dolgot, és nem nyújtanák el.

A munkaadók egyébként pont erre hivatkozva további járulékcsökkentést akarnak, és nem fogadják el a kormány követelését a jelentős béremelésre vonatkozóan. Azzal érvelnek, hogy ilyen magas adók mellett nem tudják kitermelni azt.

Ha részleteiben is olvasna arról, hogy mi folyik adó és bértéren Magyarországon, alábbi összefoglalóinkat ajánljuk:

• A béremelési bejelentésről itt írtunk hosszabban.
• Azt, hogy mennyire reálisak a kormány tervei, itt elemeztük ki.
• Arról, hogy mi szól a minimálbér-emelés ellen és mellett, itt elmélkedtünk.
• Arról pedig, hogy milyen vállalati adócsökkentést tervez a kormány jövőre, itt írtunk hosszabban.