A szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pen 1975-ben még alig 190 ezer szavazatot szerzett az első elnökválasztásán az első körben, míg most lánya, Marine le Pen már 7 679 493 szavazatot kapott az elnökválasztás vasárnapi első fordulójában a Nemzeti Front színeiben.

Jól látszik, hogy Jean-Marie Le Pennel a Nemzeti Frontnak nagyjából egy 3,8-4,8 millió között állt be a bázisa az elnökválasztások első fordulójában, de még a 2002-es elnökválasztás második fordulójában sem sikerült 5 525 032 szavazatnál többet elérnie, pedig akkor már csak két jelölt között oszlottak meg a választók – és mindenki összezárt Jacques Chirac mögött.

Marine Le Pen néhány éve saját apját is kizárta a muszlim- és bevándorlóellenesség mellett euroszkeptikus, és globalizációkritikus irányba is forduló Nemzeti Frontból, és próbált minél szélesebb tábort megszólítani. Az európai parlamenti választásokon 4 711 339 szavazatot szereztek 2014-ben (amivel akkor nyerni is tudtak, mert alacsony volt a részvétel), a 2015-ös regionális választásokon pedig már 6 820 147 szavazót értek el.

A szélsőjobboldali párt fokozatos erősödése látható volt, és a mostani elnökválasztásnál a brexit és Donald Trump szellemében is bízó, populista szólamokat hangoztató Le Pennek már a vasárnapi első fordulóban sikerült rekord számú szavazatot szereznie. Viszont így is csak a centrista Emmanuel Macron mögött jutott tovább, és az esélyes a második fordulóban is az EU-barát volt szocialista miniszter lesz.

A második fordulóban várhatóan a kiesett jelöltek szavazói közül is többen Le Pen mellé állnak, de az előrejelzések szerint a győzelemtől messze lesz. Az első forduló óta érkezett felmérések alapján Emmanuel Macron 60-62 százalékkal nyerhet, míg Le Pen 38-40 százalékra számíthat, ami így is új rekordot jelentene a Nemzeti Frontnak. Ráadásul a részvételi arányra is figyelni kell majd, az első fordulóhoz hasonlóan kulcsfontosságú lesz, hogy a kiesett jelöltek szavazói közül mennyien maradnak esetleg otthon.