Index Vakbarát Hírportál

A kukoricástól a rejtekszobáig: térképen a magyar kannabiszültetvények

2017.06.02. 10:18

222 helyszínen nevelgettek kannabiszt Magyarországon az elmúlt szűk négy évben, pontosabban ennyi helyen fedeztek fel a rendőrök kisebb-nagyobb ültetvényt, a néhány árva, cserépben nevelt tőtől egészen a nagypályás kannabiszerdőkig. Átkutattuk a  Police.hu hírarchívumát ültetvényekről szóló hírek után, hogy megnézzük, hogyan fest az ország fűtérképe.

A képen természetesen torzíthat, hogy nincs kőbe vésve, mi jelenik meg hírként a Police.hu-n, és mi nem: nem kizárt, hogy egy-egy megyéből azért is hallani sok fogásról, mert ott a kevésbé jelentős esetekről is lelkesen ír a helyi kommunikációs osztály, míg máshol – mondjuk Budapesten vagy Pest megyében – annyira mindennapos az ilyesmi, hogy csak a nagyobb ügyekből lesz hír.

Budapest, Pest és Győr-Moson-Sopron az élen

Annyi mindenesetre jól látszik, nem nagy meglepetésre, hogy Pest megye és Budapest vezető szerepét Magyarország kannabisztermesztésében nehéz lenne elvitatni. Elég szorosan követi Pest megyét az osztrák határral szomszédos Győr-Moson-Sopron, és egyébként is úgy látszik, hogy a határ mentén lévő megyékben mintha több lenne az ültetvény, mint az ország belsejében.

Győr-Moson-Sopron előkelő helyével egybecseng a hivatalos rendőrségi statisztika is. A 2012 és a 2017 közötti időszakot vizsgáltuk, az elkövetés tárgyát cannabisra, marihuánára, cannabis magra, cannabis növényre és cannabis gyantára szűrtük, valamint a „visszaélésre kábítószerrel”-re (a régi Btk. ide sorolta a termesztést) vagy kábítószer birtoklására (az új Btk. szerint ide tartozik a termesztés). Így Budapest és Pest megye után a harmadik hely Győr-Moson-Soproné 1154 regisztrált bűncselekménnyel, alig marad le Pest (1270) mögött, de jóval megelőzi a negyedik helyre szorult Baranyát (737).

Bár a köztudatba a régebbi hírek nyomán beleragadt, hogy „ha ültetvény, akkor külföldiek”, főleg vietnamiak vagy kínaiak, az utóbbi  pár év rendőrségi hírei közt valójában 

elenyésző volt azoknak az eseteknek a száma, amelyekben külföldi gyanúsított felbukkant.

Számításaink szerint a 222 vizsgált esetből csak 16 volt ilyen. Ebből 4-ben németek, 3-ban románok, 5-ben osztrák állampolgárok (de ebből 2 esetben magyar neve volt az osztrák állampolgárnak) voltak érintettek. Akadt még vietnami (2 eset), angol (1) és kínai (1) gyanúsított.

Az is igaz viszont, hogy a legnagyobb fogásoknál pont külföldiek keze is benne volt a dologban,

 legalábbis a rendőrök gyanúja szerint. Az utóbbi évek abszolút rekordfogásában például románoké.

Román, kínai, vietnami

2014 novemberében akadtak horogra. Két családi házban összesen 3147 tő kannabiszt foglaltak le, Leányfalun 1700-at, Szentendrén 1447-et. A Zsaru magazin Police.hu-n megosztott cikke szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda nemzetközi bűnözés elleni főosztálya készenlétisekkel együttműködve dolgozott. 3 ember ellen indult eljárás, közülük 2 román állampolgár:  a 28 éves Robert B. L. és a 42 éves Lupu M. A harmadik a szentendrei, 37 éves Sz. Sándor volt. Tényleg nem kispályáztak. A hír szerint a két ültetvényen összesen nagyjából 200 millió forint értékű marihuánát állíthattak volna elő, „a növények neveléséhez professzionális körülményeket teremtettek, gondozásukra speciális szakértelmet szerzett alkalmazottat vettek föl”.

A második legnagyobb fogás, amiről tudunk, Veresegyházon volt. Az ügy csütörtöki bírósági tárgyalásán kiderült, hogy két telekről 1553-536 megoszlásban összesen 2089 tő került elő (a tavalyi rendőrségi hírben még körülbelül 2200 tő szerepelt). A részletekről, a négy magyar vádlottról itt olvashat. A nagyobbik veresegyházinál csak kicsivel volt kisebb az az ültetvény, melyet egy győri családi ház padlásterében alakítottak ki, és 1427 növényt számlált. Ez két győri férfi biznisze volt.

A sorban következő nagy fogás helyszíne a szintén Győr-Moson-Sopron megyei Gönyű volt, ahol lakossági bejelentésre mentek ki a rendőrök egy raktárépületbe 2016. július 6-án délelőtt, és 1272 tő kannabisz fogadta őket. A gyanúsított? A helyszínen egy 32 éves kínait fogtak el.

A top 5-be még vietnamiak is bekerültek. 2017. február 7-én Ormosbányán volt nagy rendőri akció. Egy mezőgazdasági épületben volt az 1200 tőből álló ültetvény, amiből a becslés szerint 120 kiló eladható drogot hoztak volna ki, ami úgy 200 millió forintot ért volna. Épp szüretelés közben értek tetten három férfit: a 33 éves, miskolci D. Pétert, a 41 éves, budapesti K. Árpádot és a 39 éves, vietnami P. V. Cuut. A nyomozók arra jutottak, hogy közreműködött a termesztésben a 63 éves, miskolci D. Lajos is, akit az otthonában fogtak el. A bűnszervezetet a rendőrök szerint egy 47 éves vietnami állampolgár irányította, egy bizonyos L. H. Dang. Őt Budapesten fogták el.

Ha gyanúsított nem is, külföldi szál azért több más esetben is felbukkant, nem egy lefülelt ültetvénytulajdonos vallott osztrák forrásról a rendőröknek. Ausztriában vette a magokat: ezt mondta például az a kópházi horgász is, aki a Fertő tó nádasában nevelgette a kannabiszt. Amikor a rendőrök 2014. szeptember 5-én felfedezték a műanyag kaspókba ültetett 42 tövet a Rákosi-öbölben, és igazoltatták a parttól 3 kilométerre horgászó 35 éves férfit, az illető állította, mindet saját felhasználásra szánta.

Tükör mögött, ágy alatt

A magyarországi ültetvények túlnyomó többsége magánterületen, tanyákon, fészerekben, családi házakban, pincékben, padlásokon bújt meg, de azért nem olyan ritka a Fertő tavi esethez hasonló nyílt terep sem. Találtak már ültetvényt kukoricatáblában, erdőbendűlőút mellett, a Rákos-patak partján lévő bozótosban. A III. kerületi Podolini utca környéki erdőben egy kormányhivatal-alkalmazott és egy önkormányzati képviselő talált rá az ottani ültetvényre, miután gyanút keltett az őrkutya ugatása. Az állat nem járt jól, ebtelepre vitték.

Bár a magánterület kevésbé kockázatos terep, zárt ajtók mögött is voltak jó páran, akik energiát fektettek az álcázásba. Egész gyakran látni a rendőrségi hírekben rejtekajtókat, különleges szekrényeket, titkos pincelejárót a padlószőnyeg vagy éppen az ágy alatt. A velencei Régiposta utcában például annyira jól sikerült az elrejtés, hogy a házkutatáskor nem is találtak semmi tiltottat. Ha nincs a később csatlakozó rendőrkutya, Renk, akár meg is úszhatták volna. Renk viszont kiszagolta a rejtett szobát, ahová egy tükröt leakasztva lehetett bejutni.

Rendesen ki volt találva a téglási föld alatti ültetvény is. A tanyát átvizsgáló rendőröknek feltűnt, hogy az egyik melléképület padlójának széle megrepedt. A gyanúsított erre megmutatta, hogy a padló a titkos bejárat az ültetvényhez. A betonpadlót egy földbe süllyesztett villás targonca hidraulika-rendszere emelte fel, és úgy lehetett lejutni a növényekhez.

Az álcázás mesterein és az átlagos termesztőkön túl a másik véglettel is volt dolguk a rendőröknek. Például azzal a monori bérlővel, aki, miután hárman betörtek hozzá, és bántalmazták is, szépen bevárta a kiérkező rendőröket a házban lévő 58 tő kábítószergyanús növénnyel együtt. De ravaszságban őt is alulmúlta a 35 éves szikszói C. Norbert, aki előszeretettel szelfizett a méretes kannabisznövényekkel.

A módszertanról

  • 2013. júniusa és 2017. május 12. között megjelent rendőrségi hírek szerepeltek az elemzésben.
  • Mivel a szóhasználatban a rendőrség sem teljesen következetes, nem tettünk különbséget megnevezés szerint: egyben kezeltük a fű összes változatát a vadkendertől a különféle nemesített fajtákig.
  • Előfordul néha, hogy a rendőrségi hírből nem derül ki konkrét település-vagy kerületnév, csak annyi, hogy Budapesten vagy Pest megyében volt fogás. Ezek a hírek kimaradtak a térkép alapját adó adatbázisból.
  • Amikor egy rendőrségi hírben több helyszínt említettek, azokat külön számoltuk. Például ha egy faluban két telken találtak egy akción belül ültetvényt, akkor az esetszám rögtön kettő lett az adott faluban. Ha a mennyiséget a hírben nem adták meg külön-külön az egyes telkekre lebontva, csak egyben, akkor azt úgy vettük, hogy nincs adat.
  • A mennyiséget a rendőrségi hírekben legtöbbször tőben adják meg.  Azokban a ritka esetekben, amikor hozzátették még, hogy ezen kívül ennyi és ennyi palánta, vagy hajtásvég volt a fogás, csak a töveket vettük figyelembe. A számok tehát alapvetően a tövek számát jelentik.
  • Ha körülbelüli számot írtak a hírben, vagy „közel”, több mint" szerkezettel fogalmaztak, akkor az adatbázisunkba a megadott konkrét viszonyítási pont került be. Például több mint 500 tő"-nél 500. Ha a hír a több száz”, több tucat” formában adott meg számot, akkor kétszeres szorzót vettünk alapul. Tehát a több száznál 200-zal, több tucatnál 24-gyel számoltunk.


Rovatok