Bár 2016-hoz képest valamivel javult a megítélése, az Európai Unió így is bizalmi válsággal küzd: az EU-s polgárok meghatározó hányada nem bízik az EU-ban. Az EU iránti közhangulatot tekintve Magyarország középtájt helyezkedik el, de az itt is látszik, hogy a visegrádi országok az euroszkeptikusabbak közé tartoznak.

A rendszeresen készített Eurobarometer legfrissebb adatai (pdf-ben itt) sokféleképpen értelmezhetők, ki lehet emelni azt is, hogy tavaly óta összességében (6 százalékkal) és Magyarországon (néggyel) is emelkedett némileg az EU iránti  bizalom, nálunk a folyamatos kormányzati brüsszelezés ellenére is, de azért látni kell, hogy így is többen vannak a bizalmatlanok. Íme, az országok szerinti adatok:

A brexitelő briteknél is euroszkeptikusabbak a csehek és a görögök, de annak, aki tágabb regionális mintákra szeretne bukkanni, nincs könnyű dolga. A kétsebességes Európával, illetve az EU esetleges komolyabb átalakításával kapcsolatos forgatókönyvek és helyezkedések miatt is érdekes lehet, hogy az EU-s intézményekhez való viszony mennyire rajzolja ki a „mag-Európa” és az EU saját belső félperifáriája közötti határvonalat, de ez most nem annyira evidens.

Az Észak/Dél különbségek még viszonylag jól látszanak: a mediterrán országokban kevésbé bíznak az EU-ban, amiben a gazdasági problémák és a migrációs válság nyilván egyaránt benne lehet. Ennél homályosabb a Kelet/Nyugat törésvonal: Míg a balti és a balkáni országok közvéleménye inkább EU-párti, a visegrádiaké bizalmatlanabb. Erre a geopolitikai helyzet mellett bizonyára az aktuális kormánypolitikáknak is van hatása, de hogy ez nem ilyen egyszerű, azt az is mutatja, hogy a visegrádiak között az EU-t jóval élesebben támadó Lengyel- és Magyarország lakossága, ha csak egy picit is, de kevésbé euroszkeptikus, mint a cseh és a szlovák. A politikai álláspont és a közvélemény ezúttal sem feltétlenül parallel – miért is lenne, amikor a saját kormányukban és parlamentjükben még az EU-nál is kevésbé bíznak az emberek.