A nemzetközi  nőnapra  az  Eurostat publikálta  a nemek közti bérkülönbség legfrissebb országonkénti adatait. A rossz hír, hogy a legtöbb országban még mindig szabad szemmel jól látható mértékű a nők fizetésbeli hátránya, a jó hír viszont az, hogy a legtöbb országban, köztük Magyarországon is fokozatosan csökken.

Mint látható, az országok közt nagyon nagy a szórás, a negatív értelemben vett élmezőny és a bérszempontból legegyenlőbb országok közt majdnem húsz százalékos a különbség. Érdekes, hogy nem igazán lehet országcsoportok vagy régiók alapján trendeket felfedezni, a nemeket közti egyenlőséget mérő Gender Equality Index-szel is csak részben korrelálnak a fizetéskülönbséget mutató számok.

Magyarországon 2018-ban 11,2 százalékkal volt több az átlagos férfi órabér, mint az átlagos női, ezzel jobbak vagyunk, az EU átlaga, egy csomó olyan országot is verünk, amelyek egyébként más aspektusból jobban teljesítenek egyenjogúság terén. Az eurozóna átlaga egyébként még rosszabb, mint a teljes uniói, 15,9 százalék volt az Eurostat adatai szerint 2018-ban.

Az uniós statisztikai hivatal részletes elemzéséből az is kiderül, hogy a fiatal munkavállalókat már kevésbé érinti a fizetéskülönbség problémája, ez is arról tanúskodik, hogy ebből a szempontból egyértelmű a fejlődés a munkaerőpiacon.

Magyarországon például a mérések szerint a 45-54 éveseknél a 12,1 százalék, a 35-44 éveseknél a 16,4 százalék, a 2-34 éveseknél 9 százalék, 25 év alatt pedig már csak 7,6 százalék az eltérés a férfiak javára. Szektorok szerinti bontásban is jelentős különbségeket láthatunk: ami a fizetéseket illeti, a legnagyobb hátrányban a pénzügyi és biztosítási tevékenységekben vannak a női munkavállalók, az állami vs. magánszektor összevetésből pedig az állami jön ki jobban átlagban. (Igaz, ez utóbbi Magyarországra például pont nem igaz, itt az állami szektorban 14,1, míg a magában 11,5 százalék a női fizetési hátrány.)