Fontos azonban, hogy az utazással kapcsolatos nyitás lehetőségeit azok fogják tudni kihasználni, akik a koronavírussal szembeni védettségüket hivatalosan tudják igazolni. Ezért vizsgálatunk során arra is kitértünk, hogy az online népesség mekkora hányada tekinthető jelenleg védettnek, akár azért, mert már kapott védőoltást, akár pedig azért, mert már átesett a betegségen. Lényeges, hogy kutatásunk adatfelvételi időszaka április közepén és végén zajlott, amikor is a legalább első védőoltással rendelkezők száma még nem érte el 3,5 millió főt, a beazonosított fertőzöttek száma pedig nagyjából 750 ezer főre volt becsülhető. Az azóta eltelt időszakban az első oltással rendelkezők száma megközelítette az 5 milliót.

Az online népesség több mint fele védett

Április végéig az online népesség több mint fele volt védettnek tekinthető, vagy azért, mert már átesett a betegségen, vagy pedig azért, mert védőoltást kapott (magasabb azoknak az aránya, akik védőoltás miatt váltak védetté). A védett lakosok számaránya az életkor növekedésével párhuzamosan emelkedik: az 55–64 éveseknek több mint kétharmada, a 35–54 év közöttieknek valamivel több mint a fele, az ennél is fiatalabbaknak viszont már csak nagyjából egyharmada volt védettnek tekinthető április végén. A Kelet-Magyarországon élők körében alacsonyabb az ilyen értelemben védettnek tekinthető lakosok aránya (nem éri el az 50 százalékot szintet), míg Nyugat- és Közép-Magyarországon magasabb.

Az eredményekből az is kitűnik, hogy a rosszabb jövedelmi helyzetben lévők kevesebb információval rendelkeznek, kevésbé tudják, hogy átestek-e már a koronavírus-fertőzésen – ez minden bizonnyal a fertőzöttséget feltáró laboratóriumi vizsgálatok költségeivel magyarázható, amelyet a rosszabb körülmények között élők kevésbé engedhetnek meg maguknak.

Az online népesség negyedének le kellett mondania eltervezett utazását a pandémia miatt

A koronavírus-járvány miatt a gazdaságilag aktív online népesség 23 százalékának kellett visszamondani utazást és/vagy szállást az elmúlt 1 évben. A túlnyomó többséget nem érte kár a lemondások miatt: vagy nem is kellett előre kifizetniük még semmit a tervezett utazások miatt, vagy pedig a szolgáltatók alkalmazkodtak a kialakult helyzethez, és visszafizették a szolgáltatási díjakat, vagy lehetőséget adtak a foglalások halasztására (89%).

Összességében tehát csak az online népesség tagjainak néhány százalékával történt az meg, hogy a pandémia időszakban elhalasztott utazásai miatt anyagi károkat is el kellett, hogy szenvedjen. Az utazások halasztásában vagy szállások lemondásában érintettek döntő többsége (70%), úgy tervezi, hogy a lemondott utazásokat a közeljövőben pótolni fogja valamikor.

A többség tervez nyaralást az idei nyárra, de elsősorban belföldre

Április végén az online népesség tagjainak 57 százaléka tervezett belföldi és/vagy külföldi nyaralást az idei évre – a többség belföldre tervez elutazni, csak a gazdaságilag aktív, online népesség ötöde gondolkodik külföldi utazásban. Az átlagnál gyakrabban terveznek utazásokat az idei nyárra a közép-magyarországi régióban élők, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, míg kevésbé jellemző ez az észak-magyarországi településeken élőkre, illetve az alacsonyabb iskolai végzettségűekre. Külföldi nyaralásokat főleg a legalább érettségivel rendelkező, egyedülállók terveznek, közülük is leginkább a fiatalabbak, a diákok, akik sokszor lakótársaikkal élnek (albérletben, kollégiumban), valamint azok a fiatal párok, akiknek (még) nincsen gyermekük.

A kutatás időpontjában még nem került hatályba az a kormányrendelet, amelynek értelmében csak a védettségi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgárokra nem vonatkoznak majd az utazási korlátozások. Ennek ellenére már április végén egy kicsit nagyobb arányban terveztek nyári utazásokat azok, akik már átestek a betegségen, vagy pedig megkapták már a védőoltásukat.

A tervezett költések természetesen nagyon nagy szóródást mutatnak a különböző társadalmi rétegek között, de még a rosszabb anyagi helyzetben élő, nyaralást tervezők is legalább 200 ezer forintot terveznek elkölteni az idei nyaralásra.

Sokan tehát, még akár nehezebb életkörülményeik ellenére is, arra törekednek az idén nyáron, hogy a hosszú kijárási korlátozások után egy kicsit el tudjanak szakadni otthonuktól, és néhány napon keresztül elfelejtsék a járványidőszak által okozott stresszt, félelmeket, szenvedéseket és nehézségeket.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 áprilisában zajlott.

(Borítókép: Turisták a koronavírus-járvány idején egy portugál tengerparton 2020. július 29-én. Fotó: Horacio Villalobos Corbis / Corbis / Getty Images)