Már csak 10 nap, és ugyan egyéves csúszással, de most már szinte biztosan elkezdődnek a 2020-as nyári olimpiai játékok küzdelmei Tokióban. A Covid–19 járványhelyzet miatt még a legutóbbi hetekben is sok kritika érte a rendezést, Japán lakosságának többsége a helyi közvélemény-kutatások adatai szerint amellett volt, hogy újra el kellene halasztani az eseményt. Júniusi omnibuszkutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a hazai, gazdaságilag aktív online népesség tagjait mennyire hozza lázba a közelgő olimpia híre, mennyien tervezik azt, hogy figyelemmel kísérik majd az olimpiai versenyeket.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 júniusában zajlott.

Négyből hárman hallottak róla, hogy hamarosan kezdődik az olimpia

Nagyjából 1 hónappal a megnyitó előtt a gazdaságilag aktív, online felnőtt népesség szűk háromnegyede hallott arról, hogy július 23-tól Tokióban megrendezik a nyári olimpiai a játékokat. A férfiak sokkal tájékozottabbak ebben a kérdésben (79%), mint a nők (64%), emellett az is elmondható, hogy a tokiói játékok megrendezéséről értesültek aránya párhuzamosan nő az életkorral. A 18–24 éveseknek kétharmada, a 45 évesnél idősebbeknek már 75 százaléka, az 55–64 éveseknek pedig már a 82 százaléka hallott az olimpiai játékok közelgő nyitányáról. Az esemény híre sokkal inkább foglalkoztatja az iskolázottabb felnőtteket: az alapfokú végzettségűeknek még csak a fele értesült a tokiói játékok közeli megnyitójáról, az érettségizetteknek viszont 73, a diplomásoknak pedig 84 százaléka.

A koronavírus-járvány árnyékában az olimpiát tavaly egyszer már el kellett halasztani, ezzel kapcsolatban sokakban merültek fel kérdések idén is. A hazai online népesség tagjainak több mint a fele (56%) kisebb vagy nagyobb mértékben, de egyetért azzal, hogy a játékokat az idei évben megrendezik, ezzel együtt sokan vannak, akik újra a halasztást támogatták volna (34%), illetve azok sincsenek kevesen, akik bizonytalanok ebben a kérdésben (10%).

A többség figyeli az eredményeket, de a közvetítéseket nem

Elmondható, hogy a gazdaságilag aktív online népesség tagjainak többsége érdeklődik az olimpia eseményei iránt, főleg, ha magyar vonatkozású eseményekről van szó, de a közvetítéseket a többség várhatóan nem fogja megnézni. Csak a vizsgált célcsoport tagjainak ötöde tervezi azt, hogy megnézi majd a közvetítéseket, további egynegyedük arra készül, hogy csak a magyar vonatkozású események adását kíséri majd figyelemmel. A megkérdezettek harmada nem fogja nézni az olimpiát, de az eredményeket, vagy legalábbis a magyar vonatkozásúakat, figyelemmel kíséri majd. Csupán az online népesség tagjainak ötödéről mondható el az, hogy egyáltalán, semmilyen formában nem kívánja majd követni az eseményeket.

A férfiak sokkal jobban érdeklődnek az olimpia iránt, mint a nők. Utóbbiak egynegyede egyáltalán nem figyel majd az eseményekre, azonban a férfiaknak csak 15 százaléka állítja ugyanezt magáról, miközben 52 százalékuk a közvetítéseket is nézni fogja majd, főleg a magyar vonatkozású versenyekét – a nők körében ugyanez az arány csak 39 százalék. Az érdeklődés mintázata valamennyi életkorcsoportban hasonlóan alakul, habár annyi azért elmondható, hogy főleg az idősebbek készülnek arra, hogy lehetőség szerint az összes közvetítést megnézzék.

Szurkolás és kikapcsolódás, büszkeség és hazaszeretet

Az eredmények azt mutatják, hogy a hazai felnőttek többségét, ha eltérő irányultsággal is, de érzelmileg is megérintik az olimpiai játékok eseményei. Ezt jelzi, hogy csak a megkérdezettek 22 százaléka mondta azt már elsőre is, hogy a tokiói olimpia eseményei számukra semmit sem jelentenek. Az online népesség tagjainak egyharmada spontán, elsődleges szempontként viszont kiemelte, hogy szurkol, izgul majd a magyar versenyzőkért. Egynegyedük számára az is ugyanilyen hangsúlyos, hogy kikapcsolódási alkalomként élik meg az olimpiai versenyek, közvetítések megtekintését. Ennél valamivel kevesebben vannak, akik számára a magyar versenyzők által elért eredmények elsődlegesen a hazaszeret érzésének átélését, büszkeségét jelentik (19%).

Az elsődleges érzések irányai tehát vegyesek, a másodlagos érzésekkel kapcsolatos, további vizsgálati eredmények viszont megerősítik, hogy az olimpiai játékok eseményei jelentős, pozitív érzelmi töltetet jelenthetnek a felnőtt népesség tagjai számára. A megkérdezettek 68 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a magyar sportolók sikerei esetén büszkeséget érez, nem sokkal vannak azok sem kevesebben, akik azt vallják, hogy a magyar sportolók sikerei egy kicsit minden magyar sikerei is egyben. Ha nem is jelentős mértékben, de kisebbségben vannak azok, akik egyetértenek azzal, hogy az olimpiai versenyek erősítik bennük a hazaszeretet, a nemzeti öntudatot (46%). Az online népesség tagjainak több mint fele (55%) azt tervezi, hogy a magyar sportolók versenyei idején szurkolni fog, együtt fog izgulni a versenyzőkkel.

A megkérdezettek negyede meg is tudott nevezni olyan hazai vonatkozású sportágat, csapatot, akár konkrét magyar versenyzőt, akinek az eseményeire ő maga különösen vár. A válaszok alapján az online felnőtt népesség több mint egytizede kifejezetten várja a tokiói olimpia úszóversenyeit, majdnem ennyien vannak, akik a magyar vízilabda-válogatottak meccseit, a kajak-kenu versenyeket, illetve a női kézilabdacsapat mérkőzéseit (is) várják.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 júniusában zajlott.

(Borítókép: Pillanatkép az egyik tokiói repülőtérről. Fotó: Bloomberg via Getty Images Hungary)