Legfrissebb, júniusi omnibuszkutatásunkban a koronavírus elleni oltásokkal foglalkoztunk. Megvizsgáltuk, mennyire bíznak a vakcinában az emberek, melyik koronavírus elleni vakcinát preferálják a leginkább, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hogy egy esetleges 3. dózis felvételéhez hogyan viszonyulnának azok, akiket jelenleg már beoltottak. Az elemzés alapjául szolgáló minta a 18–64 éves, aktív, internetező magyar lakosságra reprezentatív, kor, nem, régió, településtípus és végzettség szerint.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 júniusában zajlott.

Még a Pfizerben is kevésbé bíznak az emberek, mint a kötelező védőoltásokban

A Kormányzati Tájékoztatási Központ idén tavasszal tett közzé egy, a vakcinák hatásosságát bemutató, később sokak által bírált összehasonlító táblázatot, amely azt volt hivatott alátámasztani, hogy a különböző vakcinák megbízhatósága között jelentős különbségek vannak. A bemutatott eredmények szerint az ún. keleti vakcinák (Sinopharm, Szputnyik V) is legalább olyan hatásosak és biztonságosak, mint a nyugatiak, sőt talán még megbízhatóbbak is. Utóbbiak közül a Pfizer/BioNTech vakcináját tüntette fel leginkább negatívan ez a tájékoztató anyag.

Júniusban elvégzett kutatásunk eredményei azt mutatják, hogy az állítással, miszerint a koronavírus elleni vakcinák között megbízhatóság szempontjából nagy különbségek lehetnek, a hazai internetező felnőttek 40 százaléka egyetért. Azonban a fentebb hivatkozott tájékoztató anyaggal szemben az internetezők egyértelműen a Pfizer vakcináját ítélik a legbiztonságosabbnak (68 százalékuk tartja biztonságosnak ezt a vakcinát). A Pfizert biztonságosságuk megítélése szempontjából a Moderna- és a Szputnyik V vakcinák követik, ezekben a készítményekben az internetezők fele bízik meg, miközben a Janssen-, az Oxford/AstraZeneca- és a Sinopharm-vakcinákról 5-ből csupán 2 felnőtt gondolja azt, hogy biztonságosak.

Általában elmondható, hogy az átlagnál nagyobb arányban bíznak a koronavírus elleni vakcinákban a fővárosban élők, a felsőfokú végzettségűek és a jó anyagi helyzetben élők, valamint az aktív szellemi dolgozók. Emellett a vélemények politikai meghatározottsága is jól látszik az adatokból: a Fidesz–KDNP szavazói körében erősebb a bizalom a Covid-oltásokkal szemben, míg a Jobbik és a Mi Hazánk Mozgalom szavazói körében az átlagnál alacsonyabb.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a koronavírus vakcinákkal kapcsolatos érzések mennyire vannak összhangban más, régről ismert kötelező védőoltások megítélésével. Éppen ezért válaszadóinkat arról is kérdeztük, mennyire bíznak meg az egyes, kisgyermekkorban kötelezően beadandó védőoltásokban (a BCG-, a DTP-, a kanyaró-mumpsz-rubeola elleni vakcinákban). A koronavírus elleni vakcinákkal ellentétben – melyekben a legjobb típusok esetében is 10-ből legfeljebb 7 ember bízik – ezekben a kötelező oltásokban sokkal nagyobb arányban bíznak meg az emberek, hiszen 10-ből 9-en pozitív véleményen vannak ebben a kérdésben.

A koronavírus elleni védőoltások elutasításának fő oka a bizalomhiány: az elutasítók kétharmada azért nem kér oltást, mert nem bízik a Covid elleni vakcinákban, de csupán 3 százalék vallja magát általában oltásellenesnek, aki mindenféle – nem csak a Covid elleni – oltást ellenez. A válaszadók több mint fele szerint a koronavírus elleni védőoltások az átlagnál kockázatosabbak, mert a hosszú távú hatások még nem ismertek, több mint egyharmaduk pedig a fél attól, hogy a koronavírus elleni védőoltás káros lehet az egészségére. Mindent figyelembe véve csupán a felnőtt internetezők 15 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy általában nem bízik a védőoltásokban.

Ezek az eredmények tehát nem támasztják alá, hogy a hazai felnőttek körében általában erősödtek volna az oltásokkal kapcsolatos kétségek, sokkal inkább arról van szó, hogy a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatban nem alakult ki a más védőoltások esetén szinte természetesnek számító bizalom. Feltételezhető, hogy sokak számára egyszerűen nem áll rendelkezésre elegendő megbízható információ a vakcinákról ahhoz, hogy eléggé megbízhassanak bennük. Mindezt figyelembe véve a vakcinákról, a vakcinák hatásairól szóló tárgyszerű, széles körű tájékoztatás nagy valószínűséggel tovább növelhetné a hazai internetezők oltási hajlandóságát.

A február óta eltelt hónapokban másfélszer annyian eshettek át a koronavíruson, mint az előtte lévő egy teljes évben

2021 februárjában és júniusában is reprezentatív mintán mértük meg a víruson biztosan (teszttel bizonyítottan) és valószínűleg átesettek (tapasztalta a tüneteket, de nem tesztelték) arányát az internetező felnőtt népesség körében. Adataink alátámasztják a járvány harmadik hullámának erősségét: februárban még csak minden 5. válaszadó esett át (állítása szerint észlelt tünetei alapján vagy teszttel is igazolt módon) a koronavírus-betegségen, júniusra már közel minden 3. felnőtt internetező gondolta így.

Érdekes, hogy mindennel együtt az internetező felnőttek egynegyede még a tavaszi nagy felfutás ellenére is kételkedik a járvány súlyában: ennyien értenek egyet azzal állítással, mely szerint a koronavírus valójában nem annyira veszélyes, mint amennyire a gyógyszergyártók el akarják azt hitetni.

Az internetezők több mint fele megkapta már mindkét oltását

A gazdaságilag aktív internetezők 52 százaléka megkapta már a koronavírus elleni oltás mindkét dózisát, további 7 százalékuk pedig természetes védettséget szerzett, hiszen teszttel igazolt módon esett már át a Covid–19-betegségen. Ha abból indulunk ki, hogy e csoport tagjai számára a 2 oltás vagy a betegség átvészelése már védettséget nyújt, akkor úgy becsülhető, hogy június végén közel 3 millió internetező felnőtt volt védettnek tekinthető. Ha azokat is ide soroljuk, akik a védőoltás 1. adagját megkapták már, valamint azokat is, akik teszttel nem tudják igazolni, de azt valószínűsítik, hogy átestek a betegségen, mert tapasztalták a tüneteit, akkor akár az internetező felnőttek 79 százalékát is elérheti a már többé-kevésbé biztonságban lévők hányada, ami viszont már több mint 4 millió főt jelenthet.

Ebben az értelemben az átlagnál jelentősen védettebbeknek tekinthetők az 55 évesnél idősebbek, az aktív szellemi dolgozók, sokkal kevésbé vannak biztonságban a kelet-magyarországi településeken élők, valamint a munkanélküliek. Mindenképpen további kutatásokat igényelne, de az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az államilag szervezett oltásokon kívül a munkahelyi oltásszervezéseknek is igen komoly szerep juthatott az átoltottság növelésében. Az oltásokkal kapcsolatos politikai megosztottság ezen a ponton is tetten érhető: a Fidesz–KDNP szimpatizánsok körében az átlagnál jelentősen magasabb a már teljesen beoltottak aránya, az ellenzéki összefogás szimpatizánsainak átoltottsága átlagosnak tekinthető. A Mi Hazánk Mozgalom híveinek közel kétharmada még egy oltást sem kapott, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szimpatizánsainak egynegyede pedig még csak az 1. oltását kapta meg.

A nyugati vakcinákra nagyobb az igény

Legtöbben, az 18–64 éves internetezők 42 százaléka a Pfizer vakcináját kapták meg. Feleennyian kaptak Szputnyik V vakcinát (21 százalék), míg az AstraZeneca-oltást a vizsgált minta tagjainak 15, a Sinopharmot pedig 14 százalékuk kapta meg. Korábban kiderült, hogy az internetező felnőttek a Moderna-vakcinát a második legbiztonságosabbnak gondolják, ennek ellenére csupán a válaszadók 7 százaléka kapta meg ezt az oltást.

A hazai, viszonylag magas átoltottság jelentős mértékben köszönhető az ún. nyugati vakcináknak: az oltottak kétharmada Pfizer-, Moderna-, AstraZeneca- vagy Janssen-vakcinát kapott. Feltételezhető, hogy a Moderna-vakcina szélesebb körű elérése növelhetné valamelyest az oltási kedvet, hiszen az oltás előtt álló regisztráltak, ha rajtuk múlna, a Pfizert vagy a Modernát preferálnák legnagyobb arányban.

Eredményeink azt mutatják, hogy – legalábbis az aktív, internetező felnőttek körében – csak nagyon nehezen lehet majd növelni az oltottak arányát. Azok a válaszadók, akik az adatfelvétel idején még egyáltalán nem regisztráltak oltásra, az esetek 81 százalékban úgy gondolják, a jövőben sem valószínű, hogy regisztrálnak majd, további 8 százalékuk pedig még mindig nem tudott dönteni ebben a kérdésben.

A felnőttek oltással kapcsolatos viselkedését árnyalja, hogy úgy tűnik, egy esetleges 3. adag szükségessége esetén már a jelenleg beoltottak oltakozási hajlandósága is megtörhet: a jelenleg már beoltottak több mint fele nem biztos benne, hogy beadatná a 3. dózist is, ha szükség lenne rá.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 júniusában zajlott.

(Borítókép: Pfizer-vakcinát készítenek elő egy kórházban Sydney-ben, Ausztráliában. Fotó: Getty Images Hungary)