Szeptemberi omnibuszkutatásunk egyik fő témája a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos aktuális kérdések vizsgálata volt. Kutatásunkat a 18–64 éves korosztályra reprezentatív ezerfős mintán végeztük.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 szeptemberében zajlott.

Minden harmadik aktív magyar felnőtt internetező áteshetett a koronavíruson

Szeptemberre a felnőtt online népesség 15 százaléka állítja, hogy biztosan átesett a koronavírus-betegségen, amit teszttel is alá tud támasztani. Valamivel többen, további 17 százalékuk, bár nem teszteltetett, véleménye szerint elkaphatta a betegséget, mivel tapasztalta a tüneteket magán. Ez alapján közel minden harmadik magyar internetező eshetett át a kutatás időpontjáig a Covid–19-en, ami körülbelül kétmillió embert jelent hazánkban. Ez a szám legutóbbi felmérésünk óta (2021. június) csupán kismértékű növekedést mutat, ami arra utal, hogy a harmadik hullám óta még nem volt tapasztalható jelentős felfutás a koronavírus okozta megbetegedések számában.

A legtöbben eddig a második hullám ideje alatt betegedtek meg

Azok ötöde, akik túlestek már a koronavíruson, az első hullám ideje alatt kapták el (körülbelül 2020. márciustól 2020. júliusig). A második hullámban kétszer ennyien betegedtek meg (körülbelül a 2020 augusztusától 2021 januárjáig tartó időszakban), minden harmadik, a víruson már átesett válaszadó pedig a harmadik hullám idején (körülbelül 2021. februártól 2021. júniusig) fertőződött meg.

A fiatalabb korosztályok az átlagtól nagyobb arányban eshettek át a betegségen: a 18–24 évesek 44 százaléka, a 25–34 évesek 37 százaléka mondta azt, hogy valószínűleg vagy biztosan elkapta már a vírust.

A megbetegedések időbeli vizsgálatánál fontos kiemelni, hogy a tömeges oltakozás a harmadik hullám idején indult be, ami már akkor is hozzájárulhatott a megbetegedések csökkenéséhez, azonban a negyedik hullámban egyértelműen kevesebb koronavírushoz köthető megbetegedéssel és halálozási aránnyal számolnak a döntéshozók. Kutatásunk azt mutatja, hogy ezzel a véleménnyel a felnőtt internetezők jelentős hányada egyetért: azzal az állítással, miszerint „bízom az oltás hatásosságában, ezért azt gondolom, ebben a hullámban már nem lesz annyi súlyos beteg, mint a korábbiakban” az aktív felnőtt internetezők közel fele (45 százalék) ért egyet valamilyen mértékben.

Az aktív felnőtt internetezők negyede még mindig nem tervez oltakozni

A kutatás időpontjáig lehetséges maximális három oltást az aktív felnőtt online népesség öt százaléka kapta már meg, míg a megkérdezettek 62 százaléka két oltást kapott, három százalékuk pedig csak egy oltáson van túl. A felnőtt internetezők egynegyede egyáltalán nem regisztrált még oltásra. A júniusi kutatásunkhoz képest az elutasítók aránya kismértékű csökkenést mutat; akkor ugyanis a megkérdezettek 29 százaléka válaszolta, hogy nem is regisztrált még a mostani 25 százalékkal szemben.

A fővárosiak – és a Közép-Magyarországon élők – az átlagnál nagyobb arányban kaptak már legalább két oltást. Ezzel együtt náluk a legalacsonyabb azoknak az aránya is, akik nem regisztráltak még az oltásra. Ezzel pont ellentétes tendenciát képviselnek a Kelet-Magyarországon élők, ahol az országos átlagnál jelentősen alacsonyabb az – akár már egy – oltást kapottak aránya, míg magasabb az elutasítóké. Ehhez hasonló hozzáállásbeli különbség látható az egyes korcsoportok között is: a 25–34 évesek harmada utasítja el az oltást, ami az átlagosnál magasabb arány. További eltérés tapasztalható a végzettség és a jövedelmi helyzet alapján is: az átlagnál magasabb arányban oltakoztak a felsőfokú végzettségűek és az átlagosnál jobb körülmények között élők. Kutatásunkból az is kiderült, hogy a Fidesz–KDNP sikeresen mozgósította a szavazóit: ötből négy kormánypárti szimpatizáns kapott már legalább két oltást.

Az oltások elutasításában nagy szerepet játszhat, hogy az aktív felnőtt internetezők közel fele (47 százalék) tart attól, hogy az oltás hosszabb távon káros hatásokat okoz az emberek szervezetében. 37 százalékuk az átoltottságban (is) bízik, vagyis abban, hogy a negyedik hullámban már kevésbé jelent veszélyt hazánkban a járvány, mivel egyre többen élveznek védettséget az oltások és a betegségből való kigyógyulás miatt, ami remélhetőleg gátat szab a terjedésnek is.

A Pfizer továbbra is a legnépszerűbb vakcina

Az első két oltás alkalmával a legnépszerűbb a Pfizer–BioNTech vakcinája volt, amelyet az aktív felnőtt oltottak 43 százaléka kapott meg. Ezt követi a Gamelaja/Szputnyik-V orosz vakcina, majd pedig szorosan egymás után az Oxford/AstraZeneca és a Sinopharm. A Moderna/Spikevax-oltást – annak ellenére hogy egy korábbi kutatásunk alapján nagyon keresett vakcina lett volna – csupán az oltottak hét százaléka kaphatta meg. A harmadik oltási időszak még csak nemrég kezdődött, de már most is látszik, hogy a Pfizer továbbra is a legnépszerűbb: négyből hárman azt kaptak harmadik oltásnak (is). A Pfizertől függetlenül is egyértelmű, hogy a nyugati vakcinák iránti igény továbbra is magas: tízből legalább kilenc ember ilyen oltást kért.

Védettnek tízből hét aktív felnőtt internetező tekinthető

A jelenlegi koronavírus-járvány miatti szabályozások itthon lazának mondhatók, főleg a tavaszi csúcsidőszakkal összehasonlítva. Azonban ha valamilyen rendezvényen szeretnénk részt venni, a legtöbb esetben még most is szükség van a védettségi igazolvány bemutatására, ami igazolja, hogy vagy megkaptuk az első két oltást, vagy a betegségen való átesés miatt rendelkezünk a megfelelő antitestekkel a vírussal szemben.

Érvényes védettségi igazolvánnyal jelenleg tízből hét aktív felnőtt internetező rendelkezik. Mint ahogyan az az oltáshoz való viszonyulásban is látszott, igazolvánnyal is nagyobb arányban rendelkeznek az 55–64 évesek, a Budapesten élők, a felsőfokú végzettségűek és a jómódúak.

Azok, akik eddig egy vagy két oltást kaptak, körülbelül fele-fele arányban hajlanak a harmadik oltás felvételére vagy elutasítására. A korábbi, júniusi oltottsági adatokkal szemben azonban – amelyek a magasabb oltási hajlandóságukat mutatják – a felsőfokú végzettséggel rendelkezők az átlagnál nagyobb arányban állították, hogy valószínűleg nem fogják beadatni a harmadik oltást.

A 11 év alatti gyermekek oltását nem tervezik a szüleik

Magyarországon 2021. május 13-án elkezdődhetett a 16–18 évesek oltása, majd június 10-től a 12–15 éveseknek is lehetőségük nyílt az oltásra történő regisztrációra. Az azóta eltelt idő alatt legalább minden harmadik, 12–18 év közötti gyermekes szülő már be is oltatta ilyen korú gyermekét/gyermekeit. Ez az arány az 5–11 éves gyermekekkel rendelkezők körében még elenyésző, ebben az életkorban még nem indult be országosan az intenzív oltakozás. Ötből csupán egy, fiatalabb gyermekkel rendelkező gondolja úgy, hogy valószínűleg vagy biztosan beoltatja gyermekét. A gyermekek beoltásával kapcsolatos adatok alakulása azért is érdekes, mert az aktív felnőtt internetezők több mint fele (54 százalék) egyetért azzal, hogy az iskola elindulásával növekedni fog a megbetegedések és a kórházban ápoltak száma.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 szeptemberében zajlott.