Szeptemberi omnibuszkutatásunk egyik fő témája a 2023-as budapesti atlétikai világbajnoksággal kapcsolatos aktuális kérdések vizsgálata volt. Kutatásunkat a 18–64 éves korosztályra reprezentatív ezerfős mintán végeztük.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 szeptemberében zajlott.

A fiatalok és a nők kevésbé tudnak az atlétikai világbajnokságról

Ha minden a tervek szerint alakul, 2 év múlva atlétikai világbajnokságot rendeznek Budapesten. Nem egy átlagos sporteseményről van szó, hanem egy olyan világversenyről, amelyet a labdarúgó-világbajnokságok, illetve az olimpiák után a legnagyobb érdeklődés kísér az egész világon. Az elmúlt időszakban az esemény megrendezésével kapcsolatos döntések, a már megindult és az egyelőre még csak tervezési fázisban tartó beruházások eseményei nagyon nagy figyelmet kaptak Magyarországon, a széles nyilvánosság előtt zajló viták pedig nyilvánvalóan nem magyarázhatók önmagában az egyelőre még a távolabbi jövőben kezdődő sportesemény iránti spontán érdeklődéssel: a nyilvánosság fokozott érdeklődésének kétségkívül belpolitikai okai vannak. Ezt a feltételezést egyértelműen megerősítik a 2021 szeptemberében a gazdasági értelemben aktív korú internetezők körében elvégzett kérdőíves felmérésünk eredményei is.

Az 18–64 éves online népesség tagjainak majdnem kétharmada (61%) hallott arról, hogy 2023-ban atlétikai világbajnokságot rendeznek Budapesten.

Ezenkívül az is elmondható, hogy a 45 évnél idősebb korosztályok tagjai is lényegesen tájékozottabbak ebben a kérdésben, mint a fiatalabb korosztályok tagjai (68–75% vs. 50–58%), illetve a diplomás válaszadók körében is az átlagnál jóval magasabb volt a közelgő eseményről már értesültek aránya (73%). Azt, hogy az elmúlt időszak közéleti eseményeinek köszönhetően a témának nem csak sport-, hanem sokkal inkább erős politikai vonatkozásai lettek, jól mutatja, hogy a Fidesz–KDNP (69%) és az Ellenzéki Összefogás (71%) szavazói egyértelműen magasabb arányban hallottak a vb megrendezéséről, mint a más politikai attitűddel rendelkező felnőtt internetezők.

Csak a gazdaságilag aktív korú, online népesség tagjainak bő egytizede (13%) érdeklődik annyira a világbajnokság iránt, hogy arra készül, ha módja lesz rá, akkor az összes esemény közvetítését megnézi majd a tévében, további egynegyedük azt tervezi, hogy a magyar vonatkozású versenyszámok történéseit kíséri majd figyelemmel.

Az eredmények azt mutatják, hogy az érdeklődés szinte kizárólag a kormánypárti–ellenzéki dimenzióban való elhelyezkedés függvényében alakul. A Fidesz–KDNP szimpatizánsainak 27 százaléka, az ellenzéki összefogás híveinek csak 10 százaléka készül arra, hogy minden közvetítést megnéz majd a versenyekről, miközben az ellenzékiek 37 százaléka, a kormánypártiaknak viszont csak 19 százaléka nem érdeklődik egyáltalán az események iránt.

Kétszer annyi támogató, mint ellenző

Összességében a vb megrendezését kétszer annyian támogatják, mint ahányan ellenzik (42%–20%), ugyanakkor az is igaz, hogy magas a bizonytalanok aránya is, akik nehezen tudnak dönteni, részben támogatják a rendezvényt, részben pedig nem (28%). Azok is sokan vannak, akik egyáltalán nem is tudnak állást foglalni ebben a kérdésben (10%). A vélemények alakulását egyértelműen meghatározza a pártszimpátia: miközben a kormánypártok híveinek csak 6 százaléka ellenzi a rendezvény budapesti megtartását, addig az ellenzéki összefogás híveinek 35 százalékáról mondható el ugyanez; míg a Fidesz–KDNP szimpatizánsok háromnegyede, az ellenzékieknek viszont csak negyede támogatja a rendezést.

A közelmúltban a nyilvánosság előtt alakult ki egy vita a kormány és Budapest főpolgármestere között az atlétikai világbajnokság megrendezése kapcsán. A főpolgármester annak lehetőségét vetette fel, hogy Budapest megvétózhatja a rendezést, mert a kormány nem tartotta be az ezzel kapcsolatos korábbi ígéreteit. A kormány véleménye ezzel szemben az, hogy a főpolgármesternek nincs igaza, a kormány nem szegte meg a szavát, betartja a megállapodásokat.

A főpolgármester álláspontja erőteljesen megosztja a gazdaságilag aktív korú, internetes népesség tagjait: egyharmaduk nem ért egyet vele (33%), viszont nem sokkal vannak kevesebben azok sem, akik jelen körülmények között támogatnának egy vétóval kapcsolatos döntést (29%). A felnőtt internetezők körében nagy a bizonytalanság ebben a kérdésben, hiszen 15 százalékuk támogatja is, meg nem is az esetleges vétót, 23 százalék pedig egyáltalán nem tud véleményt kialakítani ebben a kérdésben.

A főpolgármester esetleges vétóját az inaktívak egyértelműen nagyobb arányban támogatnák, mint az aktívak (34%–26%), emellett egy esetleges vétó támogatottsága az 55 évesnél idősebb korosztály tagjai között (40%), illetve a diplomások körében (35%) népszerűbb lehet az átlagnál. A világbajnokság témaköre elsődlegesen közéleti-politikai téma, Karácsony Gergely álláspontjának értékelése még az átlagnál is jobban meghatározott a válaszadók pártszimpátiája alapján: a Fidesz–KDNP támogatóinak háromnegyede nem ért egyet a főpolgármester álláspontjával, miközben az ellenzéki összefogás híveinek csak 13 százalékáról mondható el ugyanez. Ugyanakkor az ellenzéki szimpatizánsok 62 százaléka egyetért a vétó szükségességével, a kormánypártok híveinek viszont csak 6 százaléka.

Az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez tehát elsősorban politikai attitűdjük alapján viszonyulnak az internetező felnőttek, sok esetben úgy, hogy a viszonyulásuk szinte automatikusnak mondható, az érvelések részletei kevéssé jutnak el hozzájuk, ezekkel kapcsolatban kevésbé van kimunkált álláspontjuk. Ezt mutatja, hogy az álláspontok hátterét vizsgáló állítások megítélésében nagyon magas a bizonytalanok aránya, illetve azoké, akiknek semmilyen álláspontjuk sincs ebben a kérdésben. A bizonytalanságot az is jól mutatja, hogy az általunk vizsgált állítások között pozitív, illetve negatív irányban sem találtunk olyat, amely egyértelműen kifejezné a többség álláspontját.

Mire lehetne még költeni a rendezésre szánt pénzt?

Legtöbben (az internetező felnőttek fele) azzal az állítással értenek egyet, mely szerint a vb megrendezésére fordított forrásokat másra kellett volna elkölteni. Ennek a véleménynek valamivel nagyobb a támogatottsága a nők körében (54%–46%), emellett az is elmondható, hogy a legfiatalabb, 18–24 éves korosztályok tagjai sokkal jobban egyetértenek vele, mint az ennél idősebb generációk tagjai (61% vs. 47–52%). Természetesen a költségek mértékével kapcsolatban a kormánypárti szimpatizánsok egészen mást gondolnak, mint az ellenzéki összefogás hívei: előbbiek 20 százaléka, utóbbiaknak viszont 73 százaléka gondolja azt, hogy a vb-re fordított forrásokat másra kellett volna/kellene felhasználni. A pártpreferenciájukat tekintve bizonytalan felnőttek nagyjából fele-fele arányban értenek egyet, vagy vetik el ezt az állítást.

A Fidesz–KDNP támogatóinak 69 százaléka úgy gondolja, hogy a Diákváros és a világbajnokság kérdésköre nem függ össze, nem helyes a két témát egymással keverve tárgyalni. Ezzel az állásponttal az ellenzéki összefogás híveinek 27 százaléka ért egyet, míg a bizonytalanoknak is kevesebb mint fele tud azonosulni vele.

A kormánypárti hívek háromnegyede (74%), az ellenzéki szimpatizánsoknak viszont csak negyede (23%) gondolja azt, hogy az atlétikai világbajnokság törlésével kivételes lehetőségektől esne el Magyarország. A bizonytalanok körében is 50 százalék alatt van azok aránya, akik ezzel az állítással egyetértenek. Az ellenzéki összefogás híveinek 67 százaléka ért egyet azzal, hogy ha a kormány nem tartja be a Diákvárossal kapcsolatban tett ígéreteit, akkor Budapest jogosan vétózhatja meg az atlétikai világbajnokság rendezését. Ezzel az állítással a Fidesz–KDNP híveinek csak 16 százaléka ért egyet, de a bizonytalanok körében is csak nagyjából 30 százalékos támogatottság tapasztalható.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 szeptemberében zajlott.