Legújabb elemzésünk aktualitását a szeptember végén Oroszországgal kötött Gazprom-szerződés adja. A tizenöt évre szóló megállapodás értelmében az eddig Ukrajnán keresztül Magyarországra érkező gáz ezentúl másik két vonalon, Ausztria és Szerbia felől érkezik majd az országba. A szerződés híre jelentős visszhangot váltott ki a hazai és nemzetközi sajtóban. Októberi omnibuszkutatásunkban az internetező, gazdaságilag aktív hazai lakosság véleményét vizsgáltuk a kérdéssel kapcsolatban.

Magyarországon a lakossági fogyasztóknak a gázért hatóságilag rögzített árat kell fizetniük, ezért amennyiben a gáz ára emelkedik, azt a fogyasztók közvetlenül nem érzékelik, az árkülönbözetet az állam fizeti a költségvetésből. Az internetezők felének tudomása szerint a gázárról a kormány határoz, a rezsicsökkentés programja szerint, és hasonló arányban vannak azok is, akik tudnak róla, hogy Magyarországon hatóságilag rögzített árat kell fizetni a gázért.

Az online népesség átlagosan több mint harmada azt gondolja, hogy Magyarországon a lakossági gázárak magasabbak, mint általában az EU-ban, ennél kevesebben, körülbelül egynegyedük véli úgy, hogy a magyar árak alacsonyabbak.

A felnőtt internetezők háromnegyede úgy tudja, hogy Magyarország Oroszországtól szokott gázt vásárolni. Oroszországon kívül a válaszadók egytizede Ukrajnát említette, csupán 17 százalékuk nem tudott egyáltalán gázbeszállító országot említeni.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a hazai felnőtt online népesség mennyire gondolja megbízhatónak Ukrajnát mint eddigi, valamint Ausztriát és Szerbiát mint jövőbeli, gázszállítással kapcsolatos partnereket. Az eredmények alapján az mondható, hogy a felnőtt népesség tagjai egyértelműen Ausztriát ítélik meg a legmegbízhatóbbnak, Ukrajnát pedig a legkevésbé megbízható partnernek gondolják – utóbbi ország a megkérdezettek egyharmada szerint egyenesen megbízhatatlan.

Sokan hallottak a Gazprom-szerződésről, de nem tudják, miről szól

2021 szeptemberében Magyarország hosszú távú gázszállítási megállapodást kötött az orosz Gazprommal. Az esemény adatfelvételünk idején még viszonylag friss volt, nagyjából minden hatodik felnőtt internetező hallott róla. A férfiak, az idősebb korosztályok tagjai, a felsőfokú végzettségűek és a jómódúak az átlagnál jelentősen tájékozottabbak.

A megállapodásról értesültek fele csak a szerződés megkötésének tényéről tud, egyáltalán nem tud semmit a részleteiről. A legismertebb tartalmi elem a szerződés időtartama, amelyről a válaszadók ötödének volt információja, ennél kevesebben említették, hogy a megállapodás anyagilag előnyös Magyarország számára, és lényege, hogy a gáz Ukrajna kikerülésével jusson el hozzánk.

A vizsgálat során arra is kíváncsiak voltunk, hogy a hazai felnőttek körében mennyire ismertek egyes, az orosz–magyar gázszállítással kapcsolatos fogalmak – az eredmények azt mutatják, hogy kevéssé. Az Északi és a Déli Áramlat kifejezést az internetező felnőttek 41, illetve 42 százaléka hallotta már, a tengeren szállított cseppfolyós gázról egyharmaduk, az Északi Áramlat 2 elnevezéssel viszont már csupán 27 százalékuk találkozott korábban.

A magyarok örülnek Ukrajna kiiktatásának a folyamatból

Tízből négy felnőtt internetező kisebb vagy nagyobb mértékben, de egyetért a Gazprommal kötött megállapodással. A válaszadók nagyjából fele nem tudott állást foglalni vagy vegyes érzései voltak az üggyel kapcsolatban, csupán a felnőtt internetezők egytizedéről mondható el, hogy ellenzi a Gazprom-megállapodást.

A megállapodás pozitívumai között legtöbben a stabilabb, megbízhatóbb szállítást, kiszámíthatóságot, a kedvezőbb gázárat említik, emellett sokan megbízhatatlannak tartják Ukrajnát, vagy a rossz orosz–ukrán viszony miatt is előnyösnek gondolják a megkötött megállapodást. Azok, akik nem támogatják az új szerződés megkötését, legtöbb esetben attól tartanak, hogy a megállapodás negatív következménye magasabb gázár lehet, a hosszabb útvonal/kerülőút miatt, illetve sokan tartanak az Oroszországtól való függés erősödésétől is.

A legtöbben úgy gondolják, kevés hatással lesz az életükre az új Gazprom-megállapodás

Az online népesség több mint harmada gondolja úgy, hogy nem lesz hatással az életére az oroszokkal kötött szerződés. Valamilyen mértékű pozitív hatást közel negyedük remél, további negyedük pozitív és negatív hatásokat is vár. Csupán 16 százalék pesszimista ezzel kapcsolatban, és számít negatív következményekre.

Az, hogy Ukrajna számára előnytelen a magyar–orosz megállapodás, nyilvánvaló a válaszadók számára. Az internetező felnőttek fele (49 százalék) érzékeli, hogy „az új Gazprom-szerződés Ukrajna számára gazdasági problémát jelent, mert komoly tranzitdíjaktól esik el miatta”, és azt is tízből majdnem négy magyar internetező (37 százalék) látja, hogy „a Gazprom-megállapodás általában nagyon nehéz helyzetbe hozza az ukrán államot az orosz féllel folytatott tárgyalásai, vitái során”.

Más kérdés, hogy Magyarországnak mennyire kell figyelembe vennie azt, hogy Ukrajnában jelentős mennyiségű magyar kisebbség él jelenleg is. Az internetező felnőttek 38 százaléka ért egyet az állítással, miszerint „Magyarországnak a Gazprom-szerződés tárgyalásakor arra is figyelnie kell, hogy ne kerüljön rossz viszonyba Ukrajnával, mert azzal az ott élő magyar kisebbségek sorsát fenyegetheti”. A felnőtt internetezők több mint egyharmada (37 százalék) egyetért azzal, hogy a megállapodás előnye, hogy Ukrajna mint korábbi megbízhatatlan partner a gázszállítás terén (a többször előforduló problémák és fennakadások miatt) a továbbiakban nem vesz részt a folyamatban, egynegyedük szerint viszont (28 százalék) mindennek következtében az ország energiafüggősége nőhet Oroszországtól.

A kutatás az Index és a KutatóCentrum együttműködéséből született, az adatfelvétel 2021 októberében zajlott.