Az orosz–ukrán háború kitörése óta a forint felült a hullámvasútra: február elején még 353 forintot ért egy euró, az árfolyam azóta járt négyszáznál is, a hétvégi választást követő hétfőt pedig még 370 alatt kezdte az euróval szemben.

Kedden azonban ismét rossz híreket kapott a magyar fizetőeszköz: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy hivatalosan is megindult a jogállamisági eljárás Magyarországgal szemben, az Európai Bizottság továbbra is aggályait fejezte ki Magyarország és Lengyelország esetében, főképp az igazságszolgáltatás függetlensége és a korrupció miatt.

A hírre esni kezdett a tőzsde és gyengült a forint is, amely megközelítette a 380-as szintet az euróval szemben. Szerdán sem állt sokkal jobban a forint: 13 óra körül több mint 378 forintot kértek egy euróért a bankközi devizapiacon.

az orosz invázió kezdete óta több mint hat százalékkal kell többet fizetni az euróért.

A magyar fizetőeszközön kívül a lengyel złoty gyengült még jelentőset – 2,5 százalékot –, viszont a horvát kuna, a cseh korona és a román lej nagyjából ugyanannyit ér most az euróhoz viszonyítva, mint a háború előtt.

Mi lesz veled, forint?

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint a hétvégi választások érdemben nem mozgatták meg a forint árfolyamát – nincs kormányváltás –, viszont a jogállamisági eljárás megindítása már alaposan. Az elemző úgy látja, hogy leginkább a háborús és a szankciós hírek mozgatják most az árfolyamot. Ha például olyan hírek érkeznek, hogy eszkalálódik a helyzet Ukrajnában, vagy Európa energiaellátása kerülne terítékre a szankciós tárgyalásokon, akkor ezek a romló gazdasági teljesítményen keresztül szintén negatívan hathatnak a forintra.

„Bizakodó vagyok, szerintem lesz megállapodás az EU-val, csak idő kérdése” – mondta Török Zoltán az uniós forrásokról. Alapvetően stabilizálódó, enyhén erősödő forintárfolyamot várnak a Raiffeisennél: 365–375 sávban mozoghat a forint idén, ebből szerinte kiszúrhat felfelé az árfolyam, lefelé nem valószínű, „de még ez is előfordulhat”.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint látszódott már egyfajta konszolidáció a kurzusban, amikor elkezdődtek a béketárgyalások Oroszország és Ukrajna között. Ugyanakkor a háborús bizonytalanságok ezután sem enyhültek jelentős mértékben, a szankciók kérdése pedig továbbra is napirenden van – az EU újabb és újabb szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben.

Szerinte a forint árfolyamán sokat segíthetne, ha bármilyen információ kiderülne ennek az eljárásnak a menetrendjéről, időpontjairól, illetve csökkennének a bizonytalanságok, hogy kompromisszumra jutunk-e az EU-val, vagy sem.

„Az alapvárakozás továbbra is az, hogy lesz megegyezés, csak az időfaktor nagyon nagy kérdés, ugyanis egy elég bürokratikus folyamatról beszélünk” – fogalmazott Nyeste Orsolya. Szerinte figyelembe véve a jegybank monetáris politikáját – a folyamatos, további kamatemeléseket, amivel a megemelkedő inflációs kockázatra reagál az MNB –, a kamatkülönbözet további növekedése várhatóan stabilizálja az árfolyamot. Az Ersténél a keddi hírekre nem is változtattak az előrejelzéseiken: marad a sávos kereskedés, a negyedév végére (június végére) marad a 370-es prognózisuk. Nyeste Orsolya szerint a második félévben jöhet egy lassú forinterősödés, és erősebb sávba (360–370) kerülhet a forint árfolyama az euróval szemben.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, szerdai percről percre frissülő hírfolyamunkat itt olvashatja.