Nagyon nehéz ősz áll a kormány előtt: sarkalatos törvények sorában kell évtizedes adósságokat rendezni, közben nagy spórolást is kell intézni. Feleennyi feladatot is nehéz volna ennyi idő alatt megoldani, és ez a minőség rovására mehet. A Demokrácia és Dilemma Intézet elkezdett drukkolni a főpolgármesternek.
A gyarapodás éveit felejtsük el, jó ideig a túlélés lesz a tét – állítja a röpke nyári szünet után az elemzői porondra visszatérő Demokrácia és Dilemma Intézet. Elemzőink nincsenek híján a kételyeknek, mégis konkrét és előremutató döntéseket várnak a magyar kormánytól. Különben becsukhatnánk az ország boltját.
Értelem vagy érzelem? – teszi fel e heti kérdését a Demokrácia és Dilemma Intézet. Elemzőink a közmédiában zajló folyamatoktól indulnak, egy pillanat alatt filozófiai mezőkre tévednek, elparentálják az értelmiséget, majd megállapítják, hogy a tavasznak vége, de az ősz izgalmas lehet.
Szilvásy György és a két volt NBH-s vezető elleni eljárások nemcsak az elszámoltatás, hanem az igazságszolgáltatás története szempontjából is újdonságnak számítanak. A DeDi nagyon várja, hogy kiderüljön a gyanúsítások oka. Hogy meg lehessen nyugodni, nincs itt semmi politika.
A Demokrácia és Dilemma Intézet focis hasonlatokkal búcsúzik a magyar EU-elnökségtől. Nagyon keményen küzdött a magyar csapat, remek meglepetések is születtek, de a nemzetközi sajtó mégis a pálya széli balhékról írt a legtöbbet. A hatos csomag még függőben van, a horvátokat bevittük az unióba, az energiabiztonság terén kicsi de fontos lépést tettünk, a roma stratégia pedig erősítheti önbizalmunkat.
A Demokrácia és Dilemma Intézet eheti elemzésében leginkább Pintér Sándor közmunkáról szóló törvényjavaslatával foglalkozik. Úgy tűnik, hogy az Orbán-kormány túllépni látszik az "aki nem dolgozik ne is egyék elven", és nevelni is igyekszik polgárait.
Az mind semmi, ami eddig volt, de az sem feltétlenül valami, ami ezután jön – állítja e heti elemzésében a Demokrácia és Dilemma Intézet. Az alábbiakban részletesen kifejtjük, mire gondoltunk, amikor ezt a frappáns mondatot megfogalmaztuk.
A miniszterelnök élete és munkássága nyitott könyv, a miniszterek szemünk előtt szervezik újjá Magyarországot. De fáradozásaik mit sem érnének hátország és aprómunka nélkül. Elemzőink nagyon is tisztában vannak vele, kik markolják a serpenyőt a boszorkánykonyhában. A kormány negyvenegy államtitkárának teljesítményét értékeljük. A közigazgatásiakat kihagytuk, hiszen szerepük nem politikai, az ő házuk elejét a mi szavunk sem érheti. Impozáns átlagot értek el az érintettek!
A kormány elhiszi, hogy civilizációs fordulópont van, és ezért kész törvénytelenül eljárni. Orbánék készek belevágni konfliktusos és nehéz ügyekbe, csak eddig még nem kezdték el. Ez a kormány sem szeret arról beszélni, amit csinál. A kormány első születésnapjára a Demokrácia és Dilemma Intézet nagy értékeléssel készült.
Az Orbán-kormány tesz-vesz, nem lankad, miközben ellenzéke továbbra sincs. Van-e élet a baloldalon Gyurcsány Ferencen túl? – teszi fel a kérdést e heti elemzésében a Demokrácia és Dilemma Intézet.
Gyurcsány Ferenc úgy tesz, mint aki végső rohamra indul. A Demokrácia és Dilemma Intézet azonban egyáltalán nem biztos abban, hogy tényleg ez a harc lesz a végső. Az MSZP-ben ugyanis meglátásunk szerint már legalább tíz éve permanens hatalmi harc folyik. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a mostani tényleg maga alá temeti a pártot. Ám ha ennek a csatának lesz is világos győztese, szerintünk akkor sem lesz vége a magyar baloldal útkeresésének.
A Demokrácia és Dilemma Intézet szerint az egyenruhás bűnözést tiltó törvénynek szuper neve van, de úgysem lehet majd betartani. Márpedig minden nehezen értelmezhető törvény csak ront a jogállamiság helyzetén. Még egy olyan meredek gondolat is felmerül, hogy a válságadók visszamenő hatálya és a Véderő tagjainak előállítása között összefüggés lehet.
A hét végén jó sokan tüntettek, az új alkotmányt aztán elfogadták. A berzenkedés hétfőn intenzív volt, hamarosan csitulni fog. Egy fideszes jelöltet megvertek időközi választáson, Orbán Viktor és pártja népszerűsége csökkent. Mi következik mindebből? – teszi fel a kérdést a Demokrácia és Dilemma Intézet. Meg is válaszolja: semmi. De azért az alkotmányozás lezárása alkalmából végigvesszük azokat a pontokat, amik miatt esetleg izgulhat egy kicsit a kétharmados többség az elkövetkezendő időszakban.
A határon túliak szavazati jogát nem lesz egyszerű szabályozni, a Demokrácia és Dilemma Intézet máris öt nagy dilemmát vet fel ebben az ügyben. A kormányfő megígérte a lehetőséget a külföldön élő magyar állampolgároknak, de azt még nem tudni, milyen jelöltekre, hol és milyen szabályok szerint szavazhatnak majd. Milyen hatóság járhat el például, ha egy párt pénzt oszt külföldön a szavazatokért?
A Fidesz népszerűsége csökken, ám ez a Demokrácia és Dilemma Intézet szerint természetesnek mondható a parlamenti ciklus e szakaszában. Különleges időkben azonban különlegesen is görbülhetnek a görbék, és az előre hozott választások lehetősége is felbukkant menetrendszerűen. Tényleg benne lehet valami ilyesmi a kalapban? – kérdezik kételkedésre hajlamos elemzőink.
A nemzeti ünnep azért is jó, mert a politika az utcára vonul, és feltűnővé válik. A Demokrácia és Dilemma Intézet rögtön három fontos megállapítást tesz. Egyet a kormány és az EU viszonyáról, egyet az ellenzék bénaságáról, egyet Tarlós Istvánról.
Ezt a meccset Orbán Viktor nyeri – állítja a Demokrácia és Dilemma Intézet. Aktuális elemzésünk fő tétele: az alkotmánytervezet jobban sikerült, mint ahogy a közvélemény várta, ebből nem lesz nemzetközi purparlé. Egy hét alatt mindenesetre senkinek sem sikerült határozott mozdulattal felvenni a kunkorodó fonalat.
Tarthatatlan az államadósság mértéke. Botrányosan kevesen dolgoznak. Magyarország két legnagyobb baját Horn Gyulától Medgyessyn, Gyurcsányon, Bajnain át Orbán Viktorig minden miniszterelnök felismerte. Mindegyik próbált tenni is valamit a megoldásért. A Széll Kálmán-terv részletei még homályosak, de a probléma megközelítése kommunikációs szempontból mindenképpen újszerű, állítja a Demokrácia és Dilemma Intézet.
Születhet-e elfogadható alkotmány úgy, hogy csak a kormánypártok írják a szövegét, és az ő képviselőik szavazzák majd meg? – teszi fel e heti elemzésében a kérdést a Demokrácia és Dilemma Intézet. Munkatásaink azon is elmorfondírozgatnak, hogy mire kell Orbán Viktornak új alaptörvény.
A Demokrácia és Dilemma Intézet szerint a magyar közélet kórképe, hogy a kormánypárt első látványos önkritikus gesztusa egy nagy teljesítményű személygépjármű eltávolítása. Miközben a kibontakozás néhány évre eltolt lehetőségét várjuk, az ellenzék kihagyta az utóbbi tíz hónap legnagyobb ziccerét. A megáll az idő szlogen most is érvényesnek tűnik.
Ha az ország most nem szedi össze magát, apokalipszis lesz, derült ki Orbán Viktor költői képekkel teli országértékeléséből a Millenárison. Sok konkrétumra nem kapták fel a fejüket a Demokrácia és Dilemma Intézet elemzői, de azért megpróbáltak összegereblyézni valamit.
Az ellenzék gyenge és gyámoltalan, az Európai Unió mindenkinek örül, aki tartani tudja a költségvetést, a politika nem lehet más, a facebookosok nem tűnnek forradalmároknak. Miben bízzunk ebben a helyzetben? – teszi fel a kérdést e heti elemzésében a Demokrácia és Dilemma Intézet.
Az Európai Unió a magyar elnökség idején olyan szabályokat készül elfogadni, amelyek alapján a tagállamok kormányait az eddiginél sokkal rövidebb pórázon lehet tartani. Európa hatalmas lépést készül tenni a szövetségi állammá válás útján. A sajtótörvény átírásánál sokkal súlyosabb kényszereket róhatnak majd a kormányokra Brüsszelből, ha az Orbán Viktor által is teljes szívvel támogatott terv megvalósul.
Orbán Viktor és kormánya rég túl van a maga őszödi beszédén, anélkül, hogy akár egy szót is szólt volna – állítja e heti elemzésében a Demokrácia és Dilemma Intézet. Az őszödi beszéd ugyanis nem konkrét, kézzelfogható valami, szavakból és mondatokból, hanem fogalom és szimbólum. Méghozzá a hitel- és bizalomvesztés szimbóluma. Ezúttal azt a kérdést tesszük fel, hogy a lefelé vezető úton meg lehet-e állni.
A médiatörvény miatt sorozatos támadás éri a magyar kormányt külföldről. Ez különösen rosszul jön az EU-elnökség küszöbén. A Demokrácia és Dilemma Intézet a lehetséges következményeket taglalja, és próbál találgatni, hogy minek ment bele ekkora pofonba Orbán Viktor.
Magyarország rosszkedvű, de pocsékabb is volt már a helyzet – állapítja meg heti elemzésében a Demokrácia és Dilemma Intézet. Sorra vettük, a rendszerváltás óta mely kormányzati ciklusokban milyen is volt a hangulat, és hogy következett-e ebből irány- vagy kormányváltás. Vagy bármi. Ezúttal szavazási lehetőséggel is kedveskedünk olvasóinknak.
A Demokrácia és Dilemma Intézet párhuzamot von Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor kormányzási stílusa között, és az egészet történelmi távlatba helyezi. A félmúlt diktatúrainak sikere lett a demokraták receptje? – teszik fel a fájdalmas kérdést elemzőink.
A Demokrácia és Dilemma Intézetnek a kormány nagy pénzbeszedési akcióiról az elmúlt évtizedek, és nem a világos jövőkép jut az eszébe. A jogállami keretek feszegetéséről pedig az előző amerikai elnök hazafias törvénye.
Orbán Viktornak és kormányának nincs víziója arról hogy milyen legyen Magyarország a parlamenti ciklus végére, vélik korábbi álláspontjukat jórészt felülbírálva a Demokrácia és Dilemma Intézet elemzői. Egyszesmind tartanak attól, hogy az újraértelmezett egész pályás letámadás leállításához nem elegendő a pőre önkontroll. Pláne, ha az történetesen nincs.
A Demokrácia és Dilemma Intézet hiába lát méltányolható érveket a rossz elvek mentén hozott törvények mellett, a visszamenő hatályú szabályozást veszélyes gyakorlatnak látja. Önbecsapás azzal áltatni magunkat, hogy el lehet egy kicsit térni a józan észtől ahhoz, hogy később minden nagyon kiegyensúlyozott legyen.