Utolsóként befejeződtek az Európa-liga alapszakaszának küzdelmei is. Magyar sikerrel, újabb izgalmas pillanatokkal, reményteli jövőképpel. Ha bárki azt mondta volna az idei új lebonyolítás kezdetekor, ismerve már a leendő ellenfeleket, hogy a Ferencváros csapata 12 pontot fog gyűjteni, a legtöbben gondolkodás nélkül aláírták volna az előre elkészített forgatókönyvet. Az időközben edzőváltáson is átesett IX. kerületi rekordbajnok januári tétmeccs nélkül csalt újra mosolyt az arcokra.
Fenerbahce, Slavia Praha, Hoffenheim, Porto és még sorolhatnánk. Csupa olyan nagynevű klub, amelyet az erőviszonyok alapján bőven a Ferencváros elé sorolnánk. Az Európa-liga alapszakaszának végeredménye, a tabella azonban fittyet hányt a realitásokra. A zöld-fehérek magabiztosan hozták a két könnyebbnek gondolt, de hasonló erőket felvonultató ellenfél elleni mérkőzést, legyőzték egy topbajnokság nem éppen legjobb formájában futballozó képviselőjét, és szerencsésen találkoztak az egy olyan magasabb futballkultúrát képviselő csapattal, amely már az előző fordulóban biztosította részvételét a rájátszásban. Ennek megfelelően a számok is felemás képet mutatnak, a legfontosabb feladat, a magabiztos továbbjutás viszont teljesítve.
A nyolc találkozóból mindössze egy olyan összecsapás volt az alapszakaszban, ahol a Ferencváros rá tudta erőltetni akaratát ellenfelére, többet volt nála a labda, relevánsan többet kísérletezett, alkotott. A hamburgi Volksparkstadionban játszott, Dinamo Kijev elleni találkozóval kapcsolatosan azonban nem elhanyagolható tény, hogy Vladyslav Dubinchakot kiállította a svéd játékvezető a 17. percben. Ennek a meccsnek a statisztikája szépen kozmetikázta a Fradi idei El-számait. Az átlagos 43 százalékos labdabirtoklás mellett nagyon felülrúgta a magyar bajnok a statisztikai mutatóit: 10,37-es xG-ra 15 gólt rúgott, ami igen jó hatékonyságról árulkodik. Legfőképpen akkor, amikor a helyzetkialakítások mérkőzésenkénti átlaga 12-t mutat. A Kijev elleni 27 kísérlettel megterhelve.
Ami viszont figyelemfelkeltő lehet, az a csapat védekezése. Sokkal több gólt kapott a Ferencváros, mint az ellenfelek helyzetei alapján várható lett volna: 10,74-es xG-re, az ellenfelek kísérleteinek minőségét jelző mutatóra érkezett 15 gól. Három-négy találattal több, mint kellett volna. Ehhez természetesen hozzátartozik az is, hogy ellenfeleink sokkal több támadást vezettek, jóval többször jártak a zöld-fehér tizenhatosán belül. Az ellenfelek meccsenkénti átlaga 28 látogatás a büntetőterületen belül, míg a Fradi 21-szer vendégeskedett az ellen kapuja előtt. Minden találkozón jóval kevesebbszer, mint a szemben állók. A hamburgi mérkőzés nélkül már csak 17,7 az átlag, ami nem túl magas szám.
A passzhatékonyságot sem sikerült ötször 80 százalék fölé emelni, kvázi sok volt az eladott, pontatlan labda, átadás. A hamburgi 91 százalék ebben a rangsorban is domináns. Domináns, mint Varga Barnabás teljesítménye és góljainak száma: Ayoub El Kaabi, az Olimpiakosz marokkói támadója mögött a második helyen áll az Európa-liga-góllövőlistáján. Mindezt 19 lövésből és kilenc kaput eltaláló kísérletből hozta össze, 4,2-es xG-mutató mellett. El Kaabinak 26 kísérletből van hét találata, Victor Osimhen 40 próbálkozásból ötször volt eredményes. Ki kell emelni Kady Borges produktumát, aki egy góljával és három gólpasszával alkotott maradandót. Az utóbbi mutatóval Dries Mertens és Rayan Cherki mögött holtversenyben a harmadik az El összes játékosát tekintve. A védekező statisztikák terén Mohammed Abu Fani nevét a legtöbb szerelési kísérlet oszlopban találhatjuk, a második pozícióban, Stefan Gartenmann pedig a tisztázások rangsorában szerepel igen előkelő helyen.
Egy ugyancsak nem elhanyagolható szám azonban az UEFA nyoni székházának egy másik emeletén, a könyvelésen keresendő. A Bajnokok Ligája 2,437 millió eurójával szemben ugyan jóval kisebb szám, 565 millió szerepel a második kupasorozat kasszájában, azonban így is szép summára tehet szert a magyar bajnok. A győzelmekért 450 ezer euró jár, így 1,8 millió már a kasszában, plusz 300 ezer pedig a rájátszás eléréséért számlázható. Az alapszakaszban részt vevő csapatok mindegyikének 4,31 millió euró jár. Az indulási összeget és a teljesítményalapú díjazást kiegészítik majd az értékpillérnek nevezett tételek is, amelyeket a médiajogokból származó bevételek után kapnak majd a csapatok. Ezek a szemmel is jól látható számok pedig tovább nyithatják az ollót a hazai vetélytársakkal szemben.
A 2022-es cseh bajnok, az előző kiírásban a harmadik helyet megszerző FC Viktoria Plzen elleni esetleges siker, a nyolcaddöntőbe jutás újabb 1,75 milliót érne a Fradinak. Azonban a két legrangosabb kupasorozatban egyedüliként talpon maradó cseh bajnok ereje és idei eredményei igencsak tekintélyt parancsolóak. Győzelem kiváló csapatok, például a Fradit verő Anderlecht, a Real Sociedad ellen, döntetlen a zöld-fehéreket ugyancsak legyőző Eintracht Frankfurt és a PAOK vendégeként. Csak két dobogós, az El-ben kiválóan teljesítő Manchester United és a spanyol Athletic Bilbao ellen szenvedtek vereséget, az utóbbi vendégeként az utolsó játéknapon, már továbbjutva. Támadásban meglepően felülteljesített Miroslav Koubek csapata, 9,5-ös xG-re 17 gólt szereztek, átlagosan nagyon alacsony, 35 százalékos labdabirtoklás mellett. Képes lesz megállítani Robbie Keane alakulata a gyors és hatékony kontrákat?
A szerző 24-szeres válogatott labdarúgó, játékosként a Ferencvárossal háromszor, míg a német Kaiserslauternnel egyszer nyert bajnokságot.
(Borítókép: Varga Barnabás a Ferencváros – AZ Alkmaar Európa-liga-mérkőzés 2025. január 30-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)