Orosz György az elmúlt egy hétben nagyot robbantott: 102 kommentet szórt szét a hazai hírportálok Facebook-megosztásai alatt, ebből 100 lett topkomment. Mint kiderült, mindez egy verseny volt közte, és egy barátja között, aki állította, nincs különbség egy profi humorista és egy jópofa ember között. Orosz György hatalmas fölénnyel nyert, erről pedig az Indexnek mesélt bővebben.

Meglepő volt, hogy ekkora fölénnyel nyert, vagy biztos volt a sikerében?

Nem számítottam rá, de azért sejtettem. Az algoritmus is hozzájárult ehhez, hiszen elég sok ismerősöm van. Meg persze amit az elmúlt évben csináltam, amit kitettem az oldalamra, amiatt sokan követnek is. Ez mind segített abban, hogy kiemeltebb helyen szerepeljenek a kommentjeim. De a helyzeti előny mellett egyébként szerintem az is számít, hogy korábban hat évig dolgoztam rádiós műsorszerkesztőként. Ott sokszor volt feladatom, hogy a leadott híreket a dalok között kommentáljam. De nagyon szigorúan be kellett tartani az újságírás és a karikatúra szabályait. Csak abból csinálhattam viccet, ami tényleg megtörtént. Csak felnagyítani lehetett, hozzákölteni nem. Szerintem emiatt tudtam a konzervatívabb csoporthoz is szólni. Sokszor egyébként megindította az embereket egy adott hozzászólás, és ők is reflektáltak rá. Ez is feljebb vitt a sorban.

Ön szerint mitől lesz valaki igazán vicces? A mainstream közönséghez kell szólni, vagy érdemesebb egy szűkebb csoportot megszólítani?

Nálam ez nem tudatos, a gyerekkoromból fakad. Anyukám konzervatív, apukám pedig liberális. Ha mondtam valamit, mindkettőjüknek meg kellett felelnem. Ez a kettősség abszolút jellemző a humoromra is. Az egyszerű embertől a legokosabbakig mindenkihez szólni kell. Egyszer előadtam egy műsort csupa nagyon magas IQ-jú embernek, és meglepődtem, hogy minden poént azonnal vettek. A fellépés után egyébként kitöltettek velem egy tesztet, azóta Mensa HungarIQa-tag vagyok. De a stand-upra zömmel nem azért jönnek az emberek, hogy gondolkodjanak, inkább arra vágynak, hogy kitisztítsák kicsit az agyukat és kikapcsolódjanak.

Mit tapasztalt a kommentszekciókban? Milyen emberekkel hozta össze a Facebook?

Én nem nagyon szoktam kommentelgetni, most sikerült elmerülnöm a hozzászólások legmélyebb bugyraiban. Olyan néhol, mint egy késdobáló hely, érdekes arcokkal találkoztam. Összességében úgy érzem, hogy mindenki kialakít egy stílust, és ha az ember hosszasan kitart amellett, hogy agresszív vagy bunkó, akkor az emberek ezt elhiszik. Én ennek a fordítottját tettem, és mindig nagyon udvarias, tisztelettudó voltam, ez pedig megtörte az embereket. Amíg az utcán érdemes visszaütni, mert agyonvernek, a kommentek között annál inkább szimpatizálnak veled, ha egyfajta jóságos de cinikus humorral operálsz. Abbamaradnak a visszaszólások.

Hol van az igazi troll keménymag? Van különbség portál és portál között? Az Indexes kommentelők esetében mit tapasztalt?

Kifejezetten intelligensek. Nem véletlenül választottam sokszor Indexes híreket, amikor kommenteltem. Kulturáltabbnak tartom az ottani hozzászólókat. Egyébként minél inkább betartják valahol az újságírás szabályait, annál jobban vonzzák az ilyen embereket. Az Index ilyen szempontból iránymutató. Minél inkább eltér ettől egy adott cikk, minél több benne a vélemény, minél szélsőségesebb, vagy figyelemfelkeltőbb a címe, annál jobban vonzza az ilyesmire érzékeny embereket is.

Továbbviszi a kísérletet?

Valóban rákaptam az ízére, lehet, hogy igen, de azért visszafogottabban. Megkerestek kisebb hírportálok is, hogy az ő híreikhez miért nem szóltam hozzá. Az egyik ilyennél választottam egy posztot, amihez írtam egy kommentet, és az elmúlt év leglátogatottabb bejegyzése lett. Most ott tartunk, hogy megyei portálok is azt kérik, hogy trollkodjam meg őket. Lehetne ebből bizniszt csinálni, de én nem ezért kezdtem. Inkább az ízlésemnek megfelelő dolgokhoz szólok hozzá a jövőben is.

A barátja egyébként csalódott volt?

Nem, mert tíz éve minden fogadást én nyerek. Azt hitte, most eljött az ő ideje, de nem így lett.

Berúgás megvolt?

Még nem, de elmaradt a születésnapom és a névnapom is, szóval épp itt az ideje hogy meghívjanak valamire!

Hogy telt, esetleg telik a karantén? Mik a tervek az évre?

Én elég jól reagálok stresszhelyzetre, úgyhogy már a pandémia elején elmondtam a családomnak, hogy védekezzenek, oltakozzanak. Azóta ki is kérik a véleményem az ilyesmiben. Azonnal szolgálatba helyeztem magam az oldalamon is, 100 napon át minden nap tartottam egy órás műsort, de ez nem vicces volt, inkább az volt a cél, hogy minden olyan információ eljusson a magyarokhoz, ami esetleg a hírekből kimaradt. Külföldön élő magyarokat kapcsoltam a világ minden tájáról. Még nagyobb tévécsatornáknak is adtam kontaktokat. Írtam egy könyvet is, Feri naplója a karantén idején címen az összezártságról. Ez már tavaly nyáron a polcokra került. Írtam két önálló estet is, ebből az egyik már lement a tévében azelőtt, hogy élőben hallhatta volna a közönség. A másikat viszont már alig várom, hogy előadhassam.

(Borítókép:  Orosz György humorista egy jelenetet ad elő a Rádiókabaré szilveszteri műsorának felvételén a Thália Színházban rendezett nyilvános előadáson 2014. december 2-án.  Fotó: Zih Zsolt / MTI)