A Rádió 1 műsorvezetőjét is beszippantotta a kriptobiznisz. Sebestyén Balázs már jó pár éve befektetett bitcoinba, a kezdeti veszteségek után pedig mostanra már kiismeri magát ezen a piacon.
A közéleti témák mellett Sebestyén Balázs mostanában pénzügyi dolgokkal is gyakran előhozakodik, nemcsak a Rádió 1 reggeli műsorában, hanem a közösségi felületeken is. A műsorvezető láthatóan nagyon lelkes, ha kriptovalutákról van szó, amelyek közül a bitcoint és az ethereumot maga is használja. Az Index megkeresésére a rádiós elárulta, hogy már évekkel ezelőtt beszállt a kriptobizniszbe, amit pénzügyi szempontból egy nagyon izgalmas és sok lehetőséget rejtő területnek lát. Persze az elején neki is voltak veszteségei, de ma már okosan tőzsdézik a kriptovilágban, amiről azóta rengeteget tanult. Hogy az új szenvedélyéhez mit szól a családja, illetve hogy a kollégáit és a hallgatókat mennyire érdekli ez a téma, arról is beszélt a műsorvezető, de kifejtette azt is, mit gondol Elon Musk bejelentéseiről.
Mióta foglalkozik kriptotőzsdével?
Körülbelül 2013 óta. Először csak keveset fektettem be, aztán ahogy egyre jobban megismertem a bitcoin mögött fellelhető blokklánc-technológiát, ökoszisztémát, egyre nagyobb százalékban vettem fel a portfóliómba a kriptovalutákat.
Fizetett-e már valaha bitcoinnal, illetve ön szerint mikor fog először bitcoinnal fizetni Magyarországon?
Vettem már kisebb-nagyobb dolgokat bitcoinnal, de inkább csak azért, hogy kipróbáljam, hogy működik, viszont külföldön már egyáltalán nem számít meglepő dolognak, ha valaki bitcoinért árulja a házát vagy épp bitcoint kér az autójáért. A Karib-szigeteken most épül egy olyan luxusingatlan-beruházás, ahol már lehet bitcoinnal fizetni a nyaralókért. Arra azért nem számítok, hogy a bitcoin felváltja vagy leváltja a kormányok által támogatott fiat pénznemeket, nem is ezzel a céllal jött létre, hanem hogy nagyobb pénzszabadságot biztosítson. Azt gondolom, hogy a két dolog egymás mellett fog működni. A blokkláncon történő tranzakciók száma iszonyatos mértékben növekszik, de a mindennapi dolgokat, mint a kávé, süti, hamburger, nem bitcoinnal fogjuk kifizetni, ez egészen biztos. A blokkláncot és a hozzá tartozó natív tokent arra tervezték, hogy helyettesítse a bankrendszert vagy olyan rendszereket, mint a biztosítás, ahol még szükség van közvetítőre, és ez elképesztő újítás. Ezt imádom benne! Decentralizált és megszabadít a fölösleges harmadik féltől. Ráadásul a bitcoinra nemcsak úgy kell tekinteni, mint alternatív fizetőeszközre, hanem egyfajta értékraktárként is funkcionál az inflációs aggályokkal és az elképesztő méretű pénznyomtatással szemben. Nyilván a legtöbb nagy intézményi befektető, akik most beléptek a piacra és elkezdték betenni a portfóliójukba a bitcoint, hasonló értéknövekedési céllal tették, remek inflációs fedezeti ügyletet látva benne.
Mennyivel szállt be a kriptobizniszbe nagyságrendileg?
Először csak nagyon kevés pénzzel, inkább magyar blue chipekkel és az amerikai tőzsdén, a Nasdaqon kereskedtem, aztán ahogy megtanultam és megértettem ezt a rendszert, egyre inkább átrendeztem a portfóliómat, a kriptovalutákra helyezve a hangsúlyt. Konkrét összeget nem mondanék, de mára már szinte csak kriptóval foglalkozom. Annyival izgalmasabb, mozgalmasabb, volatilisebb, mint a normál tőzsde, hogy az egyszerűen unalmasnak tűnik már. Persze ehhez bírni kell a hatalmas áringadozást, volatilitást, amit a kriptotőzsdén tapaszthatunk, az akár 30-40 százalékos emelkedést vagy éppen zuhanást. Megértem, ha valaki ezt nem szereti, de én imádom.
Klasszikus vadnyugat, spekulációk, pletykák vagy tényleges hírek alapján óriási mozgások vannak, soha nem lehet unatkozni!
Mit szólt a családja, hogy ilyesmibe fektet?
Sokszor mesélek nekik a bitcoinrol, hogy mi is az, mire jó, miért korszakalkotó, Benit nagyon érdekli a téma, de Viki és Noel feltűnően gyorsan mással kezd foglalkozni, ha belekezdek a mesélésbe. (nevet)
Nagyjából három hónappal ezelőtt Elon Musk azt mondta, a Teslákért lehet majd bitcoinnal fizetni, majd később rájött, hogy környezetszennyező, ezért mégsem jó ötlet. Erről mit gondol?
Elon Musknak hatalmas ereje van, posztol egyet, és azonnal lefelé vagy éppen felfelé robban az árfolyam. Ezt ő pontosan tudja és remekül ki is használja. Elképesztő látni, hogy egy-egy poszt után sok-sok milliárd dollárral növekszik vagy éppen csökken a bitcoin piaci kapitalizációja. Egy-egy poszt vagy rövid Twitter-üzenet súlyos dollármilliárdokban mérhető, ez egészen elképesztő nagyságrend! Elon nem hülye, véleményem szerint tudja, hogy a blokklánc-technológia a jövő, simán ledumálja az árat, hogy jó beszállót alakítson ki magának. Vett is belőle a Tesla másfél milliárd dollárért, de ha meg tudja venni olcsóbban, miért ne nyomná lejjebb az árat? Ha pedig nagyon elengedem a fantáziámat, és szeretném kiszolgálni azokat is, akik hisznek az összeesküvés-elméletekben, akkor akár arra is gondolhatok, hogy az amerikai elitnek és a kormánynak nagyon nem tetszik a bitcoin, az, hogy decentralizált, elpusztíthatatlan, és ami a legjobban fáj nekik, hogy rajtuk kívül álló dologról van szó, nem tudják sem manipulálni, sem kontrollálni. Ezért nem lennék meglepve, ha Muskot – aki egy okos csávó, de egyértelműen nárcisztikus személyiségzavarban szenved – arra használnák, hogy megpróbálják bedönteni a bitcoint. Ez már a sokadik kísérlet lenne, de ez nem fog menni. Túlságosan elterjedt, túl nagyra nőtt. Persze nincsenek illúzióim, a piac mar régóta kívánja, hogy legyen valamilyen szabályozás, a FED lépni is fog hamarosan.
Nem állnak szemben a környezetvédelmi ambíciói a kriptopiaccal? A kettő mennyire összeegyeztethető?
Szeretem, bár kissé álságosnak tartom, amikor Elon úgy hergel a bitcoin ellen, hogy mennyire környezetszennyező. Azt vajon Elon tudja, hogy a Tesláiba kerülő villamos energia, amivel az autókat töltik Amerikában, 80 százalékban fosszilis tüzelőanyagokból származik? Persze hogy tudja, csak oka van ezt mondani, több milliárdnyi oka! Amiről az előbb beszéltem. De az is érdekes kérdés, hogy ha Elon Musk ekkora környezetvédő, akkor miért adja el a Tesla szén-dioxid-kvótáját 2010 óta körülbelül kétmilliárd dollárért. Persze emellett tény az is, hogy maga a bitcoinbányászat és a hálózat rengeteg energiát igényel, de még így is jóval kevesebbet, mint a jelenlegi rendszer. Érdemes lenne összeszámolni, hogy hány bank, bankfiók, irodaház, épület, pénzverde, számítógép, szerverpark, hálózat, géppark, alkalmazott mennyi energiát, villanyt fogyaszt a normál pénzügyi rendszerben. Nagyságrendekkel többet! Azt is elfelejtik ilyenkor megemlíteni, hogy a bitcoinbányászatban felhasznált energia körülbelül 40 százaléka megújuló energiaforrásból származik. Persze az is igaz, hogy a bitcoinnak fejlődnie kell energiahatékonyság terén, lassú és energiafaló, de szerintem meg fogják oldani az ökológiai lábnyomát, ebben biztos vagyok, ahogy például az ethereumnál is megoldották.
Ön szerint év végére hol állhat meg a bitcoin árfolyama?
Hosszú távon hiszek a 4-500 ezres bitcoinárfolyamban, nyilván ez nem a közeli jövőben lesz. Izgalmas időszakban vagyunk, ezekben a napokban dől majd el, hogy megtörik-e a január óta látható erős bull run, és átfordulunk-e medvepiacba. Ennek ellenére én optimista vagyok, idén év végére valahova 70-90 ezer dollár közé tenném az árfolyamot.
A bitcoinon és az ethereumról nagyjából mindenki hallott. Ön másba is belefektetett? Ha igen, mibe?
A portfólióm nagy részét bitcoinban és ethereumban tartom, ezzel a kettővel kereskedem leginkább. Tetszik még egy-két altcoin, de ezekből nem szoktam venni. Persze az lenne a legszerencsésebb, ha tovább tudnám diverzifikálni a portfóliómat, de egyelőre nem szeretnék más altcoinokat venni.
Sokan azt mondják, hogy az NFT lehet a következő nagy hájp. Erről mit gondol?
Igen az NFT-k, vagyis a nem helyettesíthető tokenek egy izgalmas újítás és kiváló ötlet, amely nagyon fut már. Én nem használom őket, de egyre elterjedtebb ez a platform is. Ez egyfajta virtuális okirat, amely nem kicserélhető, nem helyettesíthető. Olyan, mint egy festmény, műalkotás vagy bármilyen képzőművészeti tárgy digitális útlevele. Segít abban, hogy az eredetit vásárold, ne hamisat, segít, hogy ne verjenek át. Vehetsz koncertjegyet, képet, albumot, Nike cipőt, mindezt úgy, hogy tudod, nem fognak átverni. Nagyon izgalmas, ezért is szeretem nagyon az ethereumot, mert sok ezek közül ezen a hálózaton fut.
Vadon János és Rákóczi Ferenc mit szól ahhoz, hogy kriptotőzsdével foglalkozik?
Szerintem marhára unják, de olyan vagyok, mint egy kisgyerek. Addig mondom nekik, amíg inkább meghallgatnak, bízva a gyorsabb szabadulásban! (nevet)
Amikor szóba kerül a kriptotőzsde a műsorban, ön szerint a hallgatóinak hány százaléka van tisztában azzal, hogy miről beszél?
Igyekszem nem túl sokat beszélni róla, de azt vettem észre, hogy amíg pár éve még a legtöbben homályos tekintettel néztek rám, ha belekezdtem, ma már a hallgatóink közül is egyre többen érdeklődnek a téma iránt, igénylik, hogy szó legyen róla. A fiatalabb korosztály pedig egyre jobban eligazodik a kripto világában, használja azokat, vásárol az altcoinokból, kevés pénzzel, de befektet, tanulja ezt a világot, és egyre természetesebb dolognak tartja, hogy digitálisan tárolja az értékeit.
Nem tart attól, hogy sokat bukhat a kriptotőzsdén?
Ha az ember ésszel csinálja, nem mohó, nem a vágyai vezérlik, hanem betartja a tőzsde és a kereskedés aranyszabályait, akkor nem kell félni. De hosszú idő volt nekem is, mire megtanultam, kiismertem magam ezen a piacon. Mondhatni, megfizettem az árát, mint minden kezdő tőzsdés. Most már sokkal megfontoltabban, nyugodtabban, stratégiát építve kereskedem. Nem félek, hogy a bitcoinlufi kidurran, sokkal nagyobb és elterjedtebb rendszerről van szó, a bitcoin hálózatának mérete már régen meghaladta azt, hogy csak úgy betiltható legyen. Persze fontos, hogy a kriptóval könnyű bukni, nagyon sokat is akár, csak annyit szabad az embernek beletenni, amennyit nem sajnál, ha elveszít, és csak olyan pénzt érdemes ebbe fektetni, ami nem kell másnap, mert itt mindenképpen hosszú távon érdemes gondolkodni. Én imádom ezt, rengeteget lehet tanulni, fejlődik, épül a rendszer, és óriási koponyák vannak benne, akiktől öröm tanulni.
(Borítókép: Sebestyén Balázs. Fotó: Rádió 1)