A kormány döntése értelmében megindulhattak a tömegrendezvények az országban, s bár az események látogatása védettségi igazolványhoz kötött, a rendelet mindenképp jó hír a Papp László Budapest Sportarénának is, ahol az elmúlt több mint egy évben szinte semmilyen program megtartására nem volt lehetőség, legalábbis az épületen belül. Budapest legnagyobb, 15 ezer ember befogadására alkalmas fedett rendezvényhelyszíne, ahol a különféle sportesemények és kiállítások mellett az elmúlt években olyan világsztárok fordultak meg, mint például a Scorpions, a Green Day, a Slipknot, a Foo Fighters, a Muse, Lenny Kravitz vagy épp a Five Fingers Death Punch, kemény időszakot tudhat maga mögött. A Budapesti Sportcsarnok Üzemeltető Kft. cégvezetője szerint a leállás, illetve az események halasztása miatt milliárdos a veszteségük. Lak Tibor az Index megkeresésére elmondta, hogyan tudták kezelni a helyzetet, miként sikerült egyben tartaniuk a stábot, és hogy mire számítanak az év hátralévő részében.

Fel tudja idézni, mi történt tavaly március 11-én? Hogyan reagáltak a lezárások hírére?

Épp rendezvény volt a házban. A hétvégi Edda-koncert még le tudott menni, hétközben pedig állásbörzét tartottunk, ahol együtt néztük a szervezőkkel a híreket. A rendelet félbevágta az eseményt, a március 12-ei napot törölni kellett. A kiállítók hazamentek, és megkezdődött a bontás.

Mi volt a következő lépés, illetve első körben mire készültek? Gondolták volna, hogy ilyen sokáig elhúzódik a járvány?

Ennyire hosszú időre azért nem számítottunk. A 2020-as év már teljesen fel volt építve programokkal. Nagyon sok rendezvényt lekötöttünk, és nagyon erősen is indult az év. Január elejétől március 11-ig több mint 200 ezer látogató fordult meg az épületben, pedig ez nem egész két és fél hónap. A későbbi programok is nagyon ígéretesek és színesek voltak. Napokon belül fellépett volna a Republic, az Apostol, négy nap volt már csak a Pilvakerig, és rengeteg külföldi fellépőt is meghirdettünk. A bejelentés után azonnal felvettük a kapcsolatot a szervezőkkel, hogy megnézzük, mit milyen időpontra tudunk átrakni. Akkor még nem volt ennyi információ a vírusról, azt gondoltuk, egy influenzaszerű fertőzésről van szó, ami a nyári melegben majd lecseng, és ősszel visszatérhet az élet a megszokott kerékvágásba. Épp ezért a Republic és az Apostol koncertjét például augusztusra tettük át, egyeztetve a Broadway vezetőivel.

A külföldi zenekarokkal mennyire volt bonyolult az egyezkedés?

A nemzetközi produkciókkal sokkal nehezebb, hiszen nekik nemcsak a budapesti időpontot kell átszervezniük, hanem minden európai állomást, azaz az egész turnét, amelynek az itteni koncert is része. Ezek sokkal időigényesebbek voltak. Talán Santana és a System of a Down koncertje volt csak, amit végleg töröltek, ezeket leszámítva a szervező cégekkel együttműködésben sikerült végül minden programnak új időpontot találni. Közben bizakodtunk abban, hogy ha koncerteket nem is lehet tartani, más típusú tömegrendezvények, például kiállítások szervezésére lesz lehetőség, igyekeztünk például későbbi időpontot találni a Garden Expónak.

Mivel nem tudtuk a megszokott módon végezni a munkánkat, az erőforrásainkat át kellett csoportosítani, és nekiláttunk olyan feladatok elvégzésének, amelyekre korábban, a normál működés és a sűrű hétköznapok alatt nem volt idő. Hogy néhány példát említsek: a rendezvényszervező csapat például elkezdte lefordítani a magyar nyelvű kiajánló anyagokat angolra, vagy frissítették a standardizált rajzokat. Ezek aztán mind-mind elkészültek, de még mindig zárva voltunk. Nyáron jött egy pici enyhítés, lehetett ötszáz fős létszámkorláttal szabadtéren rendezvényeket tartani. A kollégákkal és a ház cateringpartnerével arra jutottunk, hogy a ház előtti üres területen szervezünk teraszos koncerteket. Ez volt ugye a Dekk, ahol több ismert előadó, köztük Tóth Gabi, Caramel, a Sárik Péter Trió és az Animal Cannibals is fellépett.

Ezekre volt érdeklődés?

Korlátozottan. Azért lehetett érezni, hogy az emberekben van egy kis tartás, félelem. Ugye jellemzően hétvégén voltak ezek a koncertek, amikor sokan esetleg inkább a Balatont választják, vagy kirándulnak. Így még az ötszáz fős limit sem volt teljesen kihasználva, pedig olyan előadók is jöttek, akik normál esetben megtöltik a házat.

Zárt térben is engedték a rendezvényeket, igaz, ültetett formában. Volt is felháborodás, amikor meghirdették az Apostol koncertjét.

Mi próbáltuk felhívni rá a figyelmet, hogy ez egy jogszabályi hiba, hiszen folyton úgy fogalmaztak, hogy zenés-táncos rendezvényeket nem lehet tartani. Ha megnézzük a fogalom definícióját, akkor láthatjuk, hogy ez állókoncertet jelent. A jogszabály szerint viszont szervezhettünk volna akár 10 ezer fős ültetett koncertet is, de felelős üzemeltetőként nyilván tisztában voltunk azzal, hogy a jogalkotó szándéka az, hogy ne legyenek tömegrendezvények, ne gyűljenek össze zárt térben az emberek. De szerettük volna, hogy ez az operatív törzs által is megerősítésre kerüljön, mert akkor a jegyvásárlók felé másképp tudnak kommunikálni a szervezők, érthetővé válik, miért kell tovább tolni a koncertet. Ez nemcsak nekünk, üzemeltetőknek lett volna fontos, hanem a koncertszervezőknek is.

A jegyvisszaváltások mekkora káoszt okoztak? Erre van rálátása?

Minimálisan van. Bár van jegyiroda az aréna előtt, egy adott rendezvénynek nincs kizárólagos jegyértékesítője, mindig a szervező határozza meg, melyik céggel dolgozik. Mi a helyszínt biztosítjuk, a jegybevétellel a szervezők, mint például a Live Nation, a Broadway, a Showtime vagy mások rendelkeznek. Ők döntenek arról, hogy visszaadnak a jegyárból, vagy sem. Emlékszem erre az időszakra, voltak is cikkek, sőt nagyon sok kommentvita is kialakult erről, és általában a szervezőket szidták. De szerintem egy olyan cikk sem volt, ahol le lett volna vezetve,

Elfogadom, hogy a vásárló nem feltétlenül lát a jegyár tartalma mögé, de muszáj lenne megérteni, hogy mi áll a kérdés mögött. Nem azért nem adja vissza a koncertszervező azonnal a pénzt, mert neki úgy tartja kedve, és a saját profitját védi. Nyilván egy bizonyos profittartalomért dolgozik, de nem az összes pénz az övé, sőt! A jegybevétel áfatartalma a jegyvásárlás után az államhoz kerül, tehát az már eleve nincs is nála, hiszen adóként befizette. A fennmaradó nettó összegből fizetik ki a fellépőket is, és főleg ugye nemzetközi sztárok esetén egy művész annyira drága, hogy a jegybevétel nagyobb részét elviszi.

Mindezt előlegben.

Így van. Tehát már ez a pénz sincs ott. Kiszorozhatjuk persze, hogy például 10 ezer forintjával eladva a jegyeket 10 ezer nézőre kijön 100 millió forint, de akkor azt is nézzük meg, hogy ebből mennyi ment az állam felé áfaként, mennyit fizetett ki gázsiként a szervező, mennyit költött már el reklámra, és mennyit adott esetleg a háznak előlegként. Tehát a szervezőnél minimális pénz marad. Ha mindenki jelentkezik, hogy kérem vissza a jegyemet, az gazdaságilag nem finanszírozható. Ha jelzik a NAV felé, hogy szeretnék visszaigényelni az áfát, onnan sem egy nap alatt érkezik meg a pénz, épp ezért a jegyvásárló sem várhatja, hogy azonnal visszakapja a jegy árát. Szerintem ez nem volt levezetve és megindokolva, pedig csillapíthatta volna a kedélyeket. Ettől függetlenül volt olyan eset, amikor többszöri halasztás után végül töröltek egy eseményt, és a szervező visszaváltotta az összes belépőt. Mi visszautaltuk az előleget, a művész a gázsit, hiszen nem lépett fel, és előbb-utóbb az állam is visszautalja a befizetett áfát. Amit marketingre költött, azt viszont mindenképp elbukta a szervező, de legalább van egy visszaáramlás, amiből ki tudja fizetni a jegyvásárlókat.

Hogy látja? A szervezőknek sikerül túlélniük?

Folyamatosan kapcsolatban vagyunk velük. Nyilván mindenkinek nagyon nehéz volt, de úgy látom, átvészelik. Talán egy van, akinél kevésbé tűnik úgy, hogy itt marad a piacon.

És önöknek házon belül?

Nekünk is nagyon nehéz volt. Nem kaptunk alapvetően semmilyen működési támogatást.

Pedig úgy tudom, kértek.

Egy olyan pályázat volt, ami működési támogatásról szólt, ezt 500 fő alatti és 500 fő feletti helyszínek számára írták ki. A mi esetünkben 30 millió forintra lehetett pályázni. Több mint egy évig üzemeltetni egy üres arénát milliárd feletti tétel tud lenni. Ha csak az energiaköltségeket nézem, egy FŐTÁV-alapdíj több millió forint havonta, őrizni a házat pedig, még ha zárva is van, szintén komoly költség. A karbantartásnak és az üzemeltetésnek, függetlenül attól, hogy nincs vendég, működnie kell, nem lehet leállni vele. Mindezek alapján látható, hogy önmagában ez az összeg nem oldotta volna meg a nehézségeinket, de mindenképpen hozzájárult volna a finanszírozáshoz. A minisztérium pályázatára mi is jelentkeztünk, de sajnos végül nem kaptunk ebből a keretből. Az egyedüli terület, amire kaptunk támogatást, és így lényegében nullára ki tudtuk hozni, az a tavaly nyári szabadtéri koncertek lebonyolítása volt a Dekken.

Nagyságrendileg mekkora a tényleges veszteségük?

Milliárd feletti a kiesés.

Ilyen körülmények között sikerült azért a stábot egyben tartani?

Igen, ez kimondottan fontos volt mind az üzemeltető cégünk vezetői, mind pedig a tulajdonosunk számára. A Budapest Aréna a pandémiát megelőző években jól működött, így lényegében a korábbi évek eredményeit éltük fel. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az üzemeltető cég mögött a Gránit-Pólus Csoport áll, amely többek közt a Művészetek Palotáját, illetve a Westend City Centert is működteti. A tulajdonosok rögtön kiálltak a dolgozók mellett. Az volt a mondás, hogy azért, mert van egy ilyen pandémia, nem szeretnék, hogy bárki elveszítse a munkáját, úgyhogy törekedtek arra, hogy mindenki meg tudja tartani. Megvizsgáltuk cégcsoportszinten, hogyan tudjuk az erőforrást allokálni. Nagyon sok kolléga átkerült például más üzemeltetési területre, így ahol éppen kapacitáshiány volt, ott a mi munkatársaink tudtak segíteni. Illetve a járványhelyzet kezeléséből is igyekeztünk kivenni a részünket.

Ez mit jelent pontosan?

Amíg mi zárva voltunk, és csak a karbantartások mehettek, a küzdőtéren raktározta a Vöröskereszt a rászorulók támogatására gyűjtött adományokat. Emellett az Ifjúság útja felőli területünkön több hónapon keresztül egy szűrőállomás működött. Az OMSZ részére adtuk át a területet, ahol egy autós tesztpontot alakítottak ki. Legalább ennyivel hozzá tudtunk járulni a pandémiás helyzet kezeléséhez, ha már működni nem tudtunk.

Hogy történik a nyitás az arénában?

Valamilyen szinten ez már elkezdődött, május utolsó hétvégéjén már nézők előtt zajlott a női Bajnokok Ligája négyes döntője, a DELO EHF FINAL4. Igaz, elővigyázatossági okokból a Magyar Kézilabda Szövetség szűkebbre húzta a rendezvényt, azaz a kapacitást megfelezve minden második széken ülhetett csak vendég. 4500 jegy volt elérhető, de még így sem telt meg a ház. Viszont nagyon pozitív tapasztalat, hogy mennyire kulturáltan és gördülékenyen ment a beléptetés.

Úgyhogy az esemény ilyen szempontból jól vizsgázott. A következő program a dzsúdó-világbajnokság, ahova szintén korlátozott számban jöhetnek nézők. Ezután viszont már csak ősszel lesz rendezvényünk. A július–augusztus alapvetően szabadtéri és fesztiválszezon, így nálunk nem egy sűrű időszak, bár voltak lekötve nemzetközi sztárok, mint a Pearl Jam, a Judas Priest vagy a Kiss, de ezeket a koncerteket már átrakta jövő évre a Live Nation. Nálunk ugyanis hiába lehetne bármi, ha az európai helyzet még nem olyan, egy turné kapcsán pedig nyilván azt kell nézni. Jelenleg tehát inkább az őszi időszakkal tervezünk. Persze még kérdés, hogyan tér vissza az élet, akkor is kell-e még védettségi igazolvány, vagy addigra lecseng a járvány, és nem lesz rá szükség, csak esetleg a maszkra.

Mert zárt helyen ugye jelenleg csak maszkban lehet szórakozni.

Igen, bár sportrendezvényen nem kötelező, de a szervező előírhatja, így most maszkban kell bent lenni a házban. Addig lehet csak levenni, amíg az ember a büfében vásárolt terméket elfogyasztja.

Mit gondol, lesz olyan szabály, ami esetleg végleg megmarad?

Az biztos, hogy nagyon sok pontra szereltünk fel kézfertőtlenítőket, illetve a mellékhelyiségekben is kézfertőtlenítő van szappan helyett, ezek meg is maradnak. Nem tudom, a maszkviselés meddig marad meg, de lényegében azért elmondhatjuk, hogy az emberek megszokták, működik, tehát most már nincs ebből akkora ellenszenv. Nyilván egy ültetett koncertet azért könnyebb végigülni maszkban, a nagy, tombolós állókoncerteknél lehet, hogy ez kényelmetlenebb lesz. Majd meglátjuk.

Bárhogyan is alakul, az már biztos, hogy a Budapest Aréna színpadán lesz idén nemzetközi sztárfellépő is. Alanis Morissette novemberben érkezik Budapestre.

Igen, és mivel ebben a helyzetben sokkal nehezebb egy nemzetközi fellépőt leszervezni, így az, hogy Alanis Morissette jön, nagyon pozitív hír. Egyébként van még függőben egy-két külföldi művész, reméljük, hogy azok az események is megvalósulhatnak, de ebben az évben inkább csak magyar fellépőkkel számolunk. Mi is tagja vagyunk az Európai Arénák Szövetségének, így tudjuk, hogy ezt más arénák is így tervezik, mindenki helyi fellépőkre számít, vagy sporteseményre.

Általában mennyire terveznek előre, és most mennyire vannak betáblázva?

Nagyon. Ez mindig is így volt, most pedig még inkább. Több tucat eseményt át kellett szervezni más időpontra, ami bekerült a naptárba az újonnan szervezett események mellé.

Én is úgy hallottam, hogy nincs hely az arénában.

A magyar előadók elsősorban a hétvégékre pályáznak. Nyilván amikor egy szervező egy nemzetközi sztárt hoz, akkor kevésbé érdekli, hogy szombaton legyen a koncertje, mert például Robbie Williams kedden is megtöltené az arénát, a magyar koncerteknél viszont az elsődleges cél a szombati nap, mert akkor jobban meg lehet szólítani a vidéki közönséget is. Ez természetes, de azért azt is látni kell, hogy egy évben összesen 52 szombat van, ennél pedig jóval több a programunk. A pénteki nap a második legnépszerűbb, illetve a vasárnap, amikor egy kicsit korábbi időpontban kezdődik a koncert, az is nagyon jól tud működni. Ilyen szempontból nehéz előre tervezni,

Emellett vannak visszatérő rendezvények is, amelyek eleve szűkítik a lehetőségeket. Vannak például 10 éve működő kiállítások, mint a Konyhakiállítás, a Baba-Mama Expo, a Kertkiállítás, az Esküvőkiállítás, amelyek jellemzően mindig ugyanazon a hétvégén vannak. De koncertek közül is sok a visszatérő. Tudjuk, hogy december elején például Havasi vagy Ákos lép fel, vagy december 30-án Demjén Ferenc, de már Rúzsa Magdi tavaszi fellépése is megszokottá vált. Amikor valaki ráadásul egy többnapos eseményt szervezne, mint most a dzsúdó-világbajnokság, ami csaknem két hétig tart, az csak úgy működik, ha két-három évvel előre befoglalja az időszakot a szervező.

Bár még nagyon az elején van a nyitás, de akár most vagy a későbbiekben milyen érdeklődésre számítanak?

Ez még egy nagyon komoly és bizonytalan helyzet. Szerintem és a szakma szerint előnyösebb lett volna, ha a kormányzati kommunikáció korábban indul, és jóval hamarabb megadja azt, hogy bizonyos szinteknél milyen döntések várhatók. Ha már februárban tudni lehetett volna, hogy amikor be lesz oltva 4-5 vagy 6 millió ember, milyen szabályok várhatók, akkor lehet, hogy a jegyvásárlás is elindult volna már hamarabb, bevételt és tervezhetőséget biztosítva a szervezők számára. Most elkezdeni szervezni egy koncertet úgy, hogy azt sem lehet tudni, pontosan meddig marad fenn a védettségi kártyához kötött beléptetés, elég nehéz, mert aki például nincs beoltva, vajon merjen-e vásárolni belépőt mondjuk októberre? Egy új eseménynél még megvan a döntési lehetőség, hogy ilyen feltételek mellett megveszik-e a jegyet a látogatók, de azokra, amiket pótolni szeretnénk, sokan még 2019-ben váltották meg a belépőjüket, amikor még sehol nem volt a vírus. Ők vajon mit mondanak a mostani rendeletre? Nyilván érthető a szabályozás, és nagyon jó, hogy vannak enyhítések, hiszen végre dolgozhatunk, és egy év után fogadhatunk vendégeket. Ez nekünk tényleg szívmelengető. De hogy a póteseményeken milyen érdeklődésre lehet számítani, hogy akinek nincs védettségi kártyája, vajon mondhatja-e, hogy emiatt visszaváltja a jegyét, és a szervező vajon ezt a jegyet el tudja-e adni újra, az még izgalmas kérdéseket vet fel. Ha egy 10 ezres koncertnél 3 ezren visszakérik a pénzüket, akkor nyilván más lesz az esemény költségvetése, ami megint csak nehéz helyzetbe hozhatja a szervezők működését. Vannak még kérdések.

(Borítókép: Lak Tibor. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)