Egy '60-as évekből származó dokumentum szerint a királyi család saját maga lobbizott azért, hogy mentességet kapjanak a faji megkülönböztetést felszámoló törvénykezés alól. A palota pénzügyeiért felelős lord azt mondta, II. Erzsébet udvarában nem szokás bevándorlókat előkelő pozíciókba helyezni.
Úgy fest, az a bizonyos Oprah-interjú sosem fog kikopni a köztudatból. Az ott elhangzottakra ugyanis hétről hétre érkezik valamilyen reakció, így esett ez most is. A műsorban a sussexi hercegi pár szűkszavúan említette, hogy az udvar nyíltan fejezte ki aggodalmát, hogy vajon milyen lesz a kis Archie bőrszíne. A királyi család egyik tagja sem értett egyet a szóban forgó állítással, sőt. Leginkább cáfolatok érkeztek a másik oldalról, Vilmos herceg egyenesen azt mondta: a családja nem rasszista – habár II. Erzsébet sajnálatát is kifejezte, amiért Harry és Meghan küzdelemnek élte meg az udvari életet.
Az egész családot elszomorította, amikor megtudtuk, hogy mennyire nagy kihívást jelentett az elmúlt néhány év Harry és Meghan számára. Az általuk felvetett problémák aggasztók, különös tekintettel a faji kérdésre. Miközben egyes visszaemlékezések eltérők lehetnek, nagyon komolyan vesszük őket, és személyesen fogunk velük foglalkozni a családon belül. Harry, Meghan és Archie mindörökké a család szeretett tagjai maradnak
– állt a Buckingham-palota közleményében.
Olybá tűnik azonban, hogy hiába a tagadás, a királyi családban nagyon is jellemző volt a rasszizmus. A Guardian információi szerint erről jó pár dokumentum tudna mesélni, amelyeket a lap fel is kutatott a brit nemzeti levéltárban. Az eredeti fotók meg is tekinthetők a cikkben.
Az 1968-as dokumentum szerint a királyi család egyenesen lobbizott azért, hogy ne vonatkozzanak rájuk a faji megkülönböztetés elleni szabályok. A parlament ekkor kezdett foglalkozni egy faji és nemi megkülönböztetés tilalmát bevezető törvényjavaslattal, amelynek részeként tervben volt egy olyan testület létrehozása, amely fogadta volna a rasszizmusból fakadó panaszokat, majd továbbította volna a bíróságra a megfelelő elbírálás után. Mielőtt azonban megkezdődtek volna a tárgyalások, a javaslatot benyújtó belügyminiszter, James Callaghan felhívta a figyelmet arra, hogy mindenekelőtt II. Erzsébet királynő tanácsadóival kellene egyeztetniük. A brit jogalkotásban ugyanis van egy pont, mely szerint
a korona magánügyeit is érintő törvényeket csak az uralkodó beleegyezésével lehet meghozni.
Ennek fényében a belügyminisztérium egyeztetett is a királyi család pénzügyeiért felelő Lord Tyronnal, aki azt mondta: a korona csak akkor járul hozzá a törvényjavaslat tárgyalásához, ha az udvar mentességet kap alóla, magyarán a külügyminisztérium mintájára ugyanúgy lesz lehetőségük elutasítani olyan munkavállalók jelentkezését, akik kevesebb mint 5 éve vándoroltak be az Egyesült Királyságba. A szóban forgó tárgyalások egyikén el is hangzott a lord szájából, hogy II. Erzsébet udvarában nem szokás olyasvalakit hivatali pozícióba helyezni, aki nem fehér brit, ellenben szolgálóként színes bőrűek is dolgozhattak a palotában. A dokumentumok szerint a '70-es években több hasonló, faji és nemi megkülönböztetés ellen irányuló törvényt is hoztak a parlamentben, ami alól a brit királyi család kibúvót kapott, akárcsak a fentebb említett esetben. Az nem derült ki, hogy meddig alkalmazták a bevándorlók kvázi kirekesztésén alapuló gyakorlatot, de az udvar 1997-ben maga is elismerte, hogy nem tartják be teljesen az esélyegyenlőségi ajánlásokat.
Nem ismert, hogy mikor, de azóta már változott ez a szemlélet. A Guardian megkeresésére egyébként az udvar szóvivője azt mondta, hogy egy több mint 50 évvel ezelőtti beszámoló alapján nem lehet következtetéseket levonni a jelenleg alkalmazott eljárásmódot illetően. Hozzátette továbbá, hogy II. Erzsébet udvarában minden szükséges szabályt és előírást betartanak, ami tükröződik is a királyi háztartás sokrétűségében és munkahelyi politikájában is. Ami pedig a panaszokat illeti, minden felmerülő kérdést meghallgatnak és kivizsgálnak.
Ami Meghant és Harry herceget illeti, egyfajta elégtétel lehet nekik a váratlanul előkerülő dokumentum, ám kevés az esély rá, hogy Károly herceg fiatalabbik fia megelégedne ezzel a revanssal. A sussexi herceg nemrég elmondta, szégyelli, amiért a családját választotta közvetlenül ezután, hogy Meghan Markle megvallotta neki öngyilkos gondolatait, hiszen emlékei szerint csak egy gyors összebújásra volt idejük, és már kocsiba is kellett pattanniuk, hogy eleget tegyenek a királyi család elvárásainak. Mi több, Harry életrajzírója, Angela Levin úgy gondolja, a herceg bosszút forral a royalok ellen.
Az ügy kapcsán egyébként kissé pikáns emlékképként merül fel az a jelmezes buli, ahová az ifjú Harry náci egyenruhában érkezett. A herceg ugyan sietve bocsánatot kért egy közleményben (amelyben még azt is elhintették, hogy az apjától, Károly hercegtől származik az említett, nem épp ildomos egyenruha), sokan még ma is emlékeznek a ballépésére, ami nemcsak az uralkodói családra vet rossz fényt, de bizony rá is, különös tekintettel az utóbbi időben képviselt eszméit illetően.
(Borítókép: Meghan Markle és II. Erzsébet királynő Widnesben 2018. június 14-én. Fotó: Max Mumby/Indigo / Getty Images Hungary)