A májusi nyitás után nagyüzemre kapcsoltak a zenészek: beindultak a koncertek és a turnék, szerdán pedig két év után az első nagyfesztivál is megnyitotta a kapuit. Fellélegzés ez nemcsak a szervezők, hanem a fellépők számára is – lássuk, hogyan készülnek az előadók a színfalak mögött.
Elkezdődött a Campus Fesztivál, ahol a járvány miatti intézkedések okán idén kizárólag magyar fellépők szórakoztatják a közönséget. Már az első nap is nagyon színes volt a felhozatal, mindenféle stílus helyet kapott a rendezvényen. Az egyik nagyszínpadon aznap csak rockzenekarok, köztük a Tortuga, a Down for Whatever, az Alvin és a Mókusok, a Road és a Depresszió csaptak a húrok közé, míg a másikon főműsoridőben Horváth Tamás és a Bagossy Brothers Company muzsikált a fesztiválozóknak. Bekukkantottunk a backstage-be, hogy meglessük, mivel foglalatoskodnak az előadók a fellépésük előtt.
A Dal című műsorból is ismert Down for Whatever tagjai már a délutáni órákban megérkeztek. A zenészek vidám hangulatban várták az estét, hiszen hat éves pályafutásuk alatt eddig még nem léptek fel a Campuson. De egyébként is nagyon lelkesek, mert Debrecenben is csak kétszer voltak azelőtt a Roncsbárban. A felhőtlen jókedv persze nem jelenti azt, hogy a bandatagok már a koncert előtt bulizásba csaptak át, ennél sokkal komolyabban veszik a produkciójukat.
Hála az égnek mindannyian olyan típusú emberek vagyunk, akik nem részegednek le, azaz nem csapjuk szét magunkat, legalábbis koncert előtt nem. Arra erőteljesen odafigyelünk, hogy amikor felmegyünk a színpadra, akkor tényleg a maximumot nyújtsuk, mert teljesen mindegy, hogy ötven ember van ott, háromszázötven vagy ezerötszáz, ugyanazt a koncertet kell leadni
– magyarázta az énekes Diószegi Kiki, hozzátéve:
Megpróbálunk mindig ugyanabban a tudatállapotban fellépni a színpadra. ez nagyon fontos. és utána elhajlunk, mint az ág.
„Amennyire tudunk, maradunk, de túl sokáig nem, mert holnap mindannyiunknak dolgozni kell” – tette hozzá a gitáros Császár Róbert. „Azért megpróbáljuk kiélvezni ameddig lehet, mert nem feltétlenül vesz részt minden hétvégén az ember egy ekkora fesztiválon.”
„Azt azért elmondhatjuk, hogy nem fogunk elrohanni a fellépés után. Nem azok a típusok vagyunk” – fűzte hozzá az énekes.
A másik nagyszínpadnál lágyabb zenéké volt szerdán este a főszerep. A gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company tagjai az alagsorban kialakított zenészpihenőben időztek épp, amikor meglátogattuk őket.
Pont erről beszélgettünk nemrég a fiúkkal, hogy lehet, sokan azt képzelik, mekkora őrületek folynak a backstage-ben. Arra is van példa, de az ellenkezőjére is, amikor éppen vérnyomást mérünk, mint ma, mert az egyik srácnál éppen volt egy vérnyomásmérő. Közben pedig szotyizunk egy kis tálból. Mint egy nyugdíjasklubban
– mondta az énekes Bagossy Norbert, hozzátéve:
Az ellenkezője viszont annyira durva, hogy arról most inkább nem beszélünk.
„Igazából, ha a mai Campusra kellene kitérnünk, most egy nagyon hosszú backstage-elős időszak volt” – vette át a szót Tatár Ata gitáros. „Egészen korán, 10 óra után érkeztünk, és a beállást követően ugye valahogy át kell vészelni ezt a hosszú időszakot. Ilyenkor próbálunk pihenni, kimegyünk ebédelni, kicsit lazítunk, most pedig gyakorlatilag egy órával a koncert előtt megpróbálunk egy picit gyakorolni, bemelegíteni az ujjainkat és keveset inni, hogy képesek legyünk játszani.”
„Szilárd az előbb mutatott nyújtógyakorlatokat öcsémnek, úgyhogy most már biztos, hogy nem fog meghúzódni a háta” – jegyezte meg az énekes. A dobos Bartis Szilárdnak egyébként arra is jutott ideje, hogy néhány órát aludjon délután.
Az Alvin és a Mókusok csapata bár sokat koncertező zenekarnak számít, az utóbbi években nekik kimaradt a Campus. Ők késő délután érkeztek a rendezvényre, egy kisebb társasággal, és egyáltalán nem tűnt úgy, hogy túlizgulnák a dolgokat, kényelmesen lepakoltak, illetve belakták az öltözőjüket. Van mögöttük jó pár év, így a produkció előtti készülődés sem vesz túl sok időt igénybe.
Igazából semmilyen külön szeánsz nincs erre, nyilván meg szoktunk inni pár pohár pálinkát és elbeszélgetünk
– mondta Pásztor István, Alvin arra a kérdésre, vajon van-e bármiféle hagyomány, csatakiáltás, ima vagy pacsi mielőtt birtokba veszik a színpadot.
Ugye mi nem egy városban lakunk és ilyenkor mindig jó egymást újra látni. Átbeszéljük az aktuális dolgokat és megpróbálunk magára a műsorra fókuszálni, kimaxolni azt. Első a produkció.
Közvetlenül a Bagossy Brothers Company előtt lépett fel a nagyszínpadon Horváth Tamás, aki kezdés előtt még az utolsó pillanatban is interjúkat adott. Az Indexszel is megosztott egy érdekes sztorit a Covid alatti tévénézési szokásairól, amit hamarosan olvashat az oldalunkon. Addig is az elmaradhatatlan fotó a színfalak mögül.