Egy évvel ezelőtt január 23-án fekete szombat volt, mivel 24 óra leforgása alatt öt ismert ember is elhunyt. A kutatások szerint nem véletlen, hogy ennyien halnak meg ebben az időszakban.
2020-hoz hasonlóan az elmúlt év sem tartogatott túl sok jót számunkra, sajnos több, nagyra tartott művésztől fosztott meg minket a világ. Elég ha csak arra gondolunk, hogy az év végén két rossz hír is érkezett, meghalt a Szeress most című sorozatból ismertté vált, később zenészként is tevékenykedő Babicsek Bernát, illetve a mindig vidám Betty White, aki napokkal a 100. születésnapja előtt hunyt el. Sok veszteséggel járt a 2021-es év, ám volt egy nap, január 23., amikor öt tévés-filmes is maga mögött hagyta a földi létet.
Egyik volt közülük Patricia Ann Ruth Noble, művésznevén Trisha Noble ausztrál énekesnő-színésznő, aki a Star Wars III. rész – A sithek bosszújában alakította Jobal Naberrie-t, a főszereplő Padmé Amidala édesanyját, illetve Luke Skywalker és Leia Organa anyai nagymamáját. A 76 éves korában elhunyt Trisha kezdetben énekesnőként vált híressé, majd televíziós szerepeket is vállalt, azonban a Star Warsban nyújtott szereplése tette igazán híressé.
A második veszteség ezen a napon Larry King amerikai műsorvezető volt, aki 87 éves korában hunyt el. Összesen több mint 50 ezer beszélgetést vezetett le a CNN amerikai hírcsatornán, leghíresebb interjúalanyai között volt például Frank Sinatra, Paul McCartney, Elizabeth Taylor, Richard Nixon, sőt Marlon Brando is, aki a saját házában fogadta őt. King nem volt kispályás, élete során, mondhatni, úgy gyűjtötte a feleségeket, mint más a bélyeget. Hét neje volt, tőlük összesen öt gyereke született. A tapasztalt műsorvezető egyébként öltözködési stílusáról volt igazán felismerhető, állandóan keretes szemüveget, inget, nyakkendőt és nadrágtartót viselt, ami igencsak ikonikussá tette a megjelenését.
Ugyanezen napon hunyt el az egyszeres Tony- és ötszörös Emmy-díjas színész, Hal Holbrook is, aki igen szép kort megért. 95 évesen Beverly Hills-i otthonában hunyt el, feltehetőleg csak elaludt. Az Út a vadonba című filmben nyújtott alakításáért még Oscar-díjra is jelölték, ám végül nem nyerte el a díjat. Mindemellett szerepelt még Az elnök emberei, a Tőzsdecápák és a Lincoln filmekben, illetve két epizód erejéig feltűnt a Vészhelyzetben is. Nem csak színészkedéssel foglalkozott, a második világháború alatt az amerikai hadseregben is szolgált összesen négy éven át.
Szintén 95 éves korában hunyt el az olasz filmproducer Alberto Grimaldi, aki az 1960-as évektől főképp spagettiwesternek elkészítésében működött közre. Későbbi pályafutása során jeles filmalkotók munkásságát támogatta, köztük Federico Felliniét, Bernardo Bertolucciét és Martin Scorseséét. Bár kevés film kötődik a nevéhez, azok igazi klasszikusok. Sergio Leone két legendás alkotása, a Pár dollárral többért és A Jó, a Rossz és a Csúf is Grimaldi támogatásával készült el. A New York bandái című 2002-es filmért pedig Oscarra is jelölték a legjobb film kategóriában, ám a díjat nem sikerült megkaparintania.
Walter Bernstein amerikai filmproducer-forgatókönyvíró még az előbbiekben említett két pályatársát is évekkel túlszárnyalta, ő 101 éves korában tüdőgyulladásban hunyt el. Tudat alatt versenghettek egymással Larry Kinggel a legtöbb meghódított női szív díjáért, Bernstein ugyanis élete során szintén nem kevésszer, négyszer házasodott, és öt gyermeke született. Bár az 1950-es években – a kommunizmusról vallott nézetei miatt – a hollywoodi filmgyártó cégek feketelistájára került, végül szép karriert futott be. A Something’s Got to Give című, Marilyn Monroe főszereplésével készült film forgatókönyvén is dolgozott, bár Marilyn halála miatt sosem fejezték be az alkotást. A nevéhez kötődik még egyébként A jónevű senki, avagy a stróman, illetve a Jenkik című film is.
2021-ben természetesen nem csak az előbbiekben felsorolt hírességek jelentettek nagy veszteséget a világ számára, mégis elég különös, hogy január 23-án egy nap alatt öt, szórakoztatóiparban tevékenykedő művész is elhunyt. Felmerül a kérdés, van-e bármiféle összefüggés egy-egy haláleset és az év adott időszaka között. Több kutatás ugyanis arról számol be, nem véletlen, hogy ennyien halnak meg januárban.
Egy amerikai szociológus, David Phillips összesen 57 millió, 1979 és 2004 között kiállított halotti anyakönyvi kivonatot vizsgált meg. Megállapította, újév napján halnak meg a legtöbben. Már decemberben elkezd nőni a halálesetek száma, január elsejére el is éri a csúcspontot, majd a januári hónapot követően kezd el csökkenni, mígnem eléri az „átlagos” szintet a nyárra. Philips elmondta, nehéz megállapítani, mi lehet ennek az oka, a vizsgált adatokból annyit tudott kikövetkeztetni, hogy a halálesetek hátterében általában betegség vagy öregség áll, nem pedig baleset vagy gyilkosság. Ami a szociológust megdöbbentette, hogy újév napja mellett a karácsonyi ünnepek idején szintén sokan vesztik életüket, ez a két időszak mutatta a legnagyobb értéket.
Mint mondta, elkezdte vizsgálni annak okait, miért pont januárban történik a legtöbb haláleset, és arra jutott, hogy ennek nincs köze sem az időjáráshoz, sem ahhoz, hogy a hideg miatt az emberek több időt töltenek a házukban. Elmondása szerint a kiugrások ugyanilyen nagyok, ha kizárjuk azokat az embereket, akik alkohol, drog okozta betegségben, tüdőgyulladásban vagy influenzában haltak meg. Hozzátette ugyanakkor, hogy néhány kutatás kimutatta, hogy az emberek elhalasztják a sürgősségi ellátást az ünnepek körül, mert a családjukkal akarnak lenni, így könnyen szemet hunyhatnak egy-egy egészségügyi panasz felett. Mondván, „majd az ünnepek után elmegyek orvoshoz”, ami életveszélyes állapotot szülhet. Philips szerint egy másik lehetséges ok az, hogy a kórházak alacsonyabb létszámmal dolgoznak az ünnepek körül, és a legtapasztaltabb dolgozóik szabadságot vesznek ki. A csökkentett létszám könnyen ahhoz vezethet, hogy valaki nem kap időben segítséget – írja a Washington Post.
Nagy-Britanniában egyébként már 2005 óta január 6-án történik a legtöbb haláleset. Egy kutatás szerint aznap 25 százalékkal többen halnak meg, mint bármelyik másik napon az évben. A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy január 6-án kívül további kilenc olyan nap van, amikor kiugró a halálesetek száma: december 30. és január 9. között.
David Philips szociológus megállapítása nemcsak az Amerikai Egyesült Államokra, hanem hazánkra vonatkoztatva is megállja a helyét. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi adatai szerint 1970 és 2014 között összesen 6 155 410-en haltak meg itthon, ami évi 136 800 embert jelent átlagosan. Ha a hónapokat vesszük számításba, akkor hazánkban is januárban haltak meg az említett időszakban a legtöbben, átlagosan 12 638-an. A legegyértelműbb magyarázat erre egyébként talán az lehet, hogy a szürke, hideg téli időszakban, amikor kevesebb vitamint is fogyasztunk az átlagosnál, sokkal hajlamosabbak vagyunk bizonyos fertőzésekre, így hamarabb betegszünk meg. Ahogy egyébként a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban is több ízben megtapasztaltuk már: a téli időszak kedvez a vírusoknak, ami sokkal nagyobb odafigyelést igényel a részünkről.
(Borítókép: Larry King 2010. június 21-én. Fotó: Jordan Strauss / Stringer / Getty Images Hungary)