Akár Karl Lagerfeld és Gábor Zsazsa szerelemgyereke is lehetne; öltözködése inkább a merész divattervezőre hajaz, szellemes beszólásai viszont már a magyar származású színésznőt idézik.
A hivatásos modellek számára a kor a legnagyobb ellenség, hiszen folyamatos az utánpótlás, és a fiatalabb generációra nagyobb is az igény – gondolják sokan. Minderre azonban a 100 éves modell, Iris Apfel többszörösen is rácáfol. Apfel valóságos stílusikon lett és maradt, és emellett még kiegészítőket (bizsukat és szemüvegeket) is tervez. De főleg: mindenről megvan a véleménye, ami divat vagy minőségi élet.
1921. augusztus 29-én látta meg a napvilágot Iris Barrel néven New York Queens kerületében. Orosz származású édesanyjának (Sadye) butikja volt, így szeretett bele a divatba. Bár vidéken éltek, nem félt a nyakába venni a világot, ezért gyakran metrózott szerte Manhattanben is, hogy jobban megismerje a várost. Rengeteg régiségboltban is járt, aminek köszönhetően a világ minden tájáról volt ékszere.
Nemcsak édesanyja stílusa volt teljesen lehengerlő, Apfel felnézett rá mint üzletasszonyra is. „10 évet áldozott az életéből arra, hogy felneveljen engem, aztán visszament dolgozni, amiért nagyon dühös voltam rá. Gyerekként nem érzékeltem, hogy a depresszió állhatott emögött, voltak dolgok, amiket meg kellett tennie” – mondta pár napja egy interjúban a modell, aki egyébként pont emiatt döntött úgy, hogy soha nem lesz gyereke.
Tudtam, hogy karriert akarok építeni, és nem akarom, hogy bármi is visszatartson. Nem szerettem volna, hogy a gyerekemet egy dadus nevelje fel. Az igazság az, hogy nem kaphatsz meg mindent. Döntéseket kell hoznod
– magyarázta Apfel.
A modell ugyan művészettörténésznek tanult, ám végül teljesen más irányba terelte a sors. Az egyetem befejezése után 15 dolláros fizetésért kezdett el dolgozni lóti-futiként a Women’s Wear Daily magazinnál, fénymásolt, ügyintézett, futárkodott.
„Jó formában tartott. Még edzőterembe se kellett járnom, mondjuk, azt amúgy sem engedhettem volna meg magamnak” – meséli Apfel. A magazin mellett egy belsőépítésznek is segédkezett gyakornokként eladni kívánt lakások átalakításában. Maradék idejében pedig illusztrátorasszisztens volt.
Kemény munkája gyümölcseként megengedhette magának élete legelső nyaralását. Történetesen Lake George településre utazott, ahol megismerkedett későbbi férjével, Carl Apfellel. Akkor épp mindkettejüknek volt valakije, így nem közeledtek egymáshoz, azonban egy hónapra rá elmentek hármasban ebédelni (Iris, az édesanyja és Carl) a Plaza Hotelbe.
„Ebéd után vissza akart kísérni a munkahelyemre, de ahogy elhaladtunk a Bonwit Teller mellett, ő és az anyám megálltak kirakatokat nézegetni. Későre járt, nekem pedig mennem kellett” – emlékezett vissza Apfel. Aznap este azonban már jött is a mindent megváltoztató telefonhívás Carltól.
Azt mondta, tetszett neki a kalap, amit aznap viseltem, meg az öltözékem. Egy buszon ült, ami a Bonwit Teller előtt robbant le, és miközben arra várt, hogy valaki jöjjön, és megjavítsa, végig engem bámult
– hangzik a bájos történet.
Végül 1947-ben hálaadáskor történt meg a lánykérés, ugyanazon év karácsonyán gyűrűt is kapott, majd 1948 februárjában házasodtak össze. 67 éven át éltek boldog házasságban, Carl 2015-ben hunyt el, néhány nappal a 101. születésnapja előtt.
Két évvel a nászútjuk után a pár megalapította az Old World Weavers vállalatot, amely a világ minden tájáról beszerzett, 17., 18. és 19. századi szövetekkel kereskedett. Bombasiker lett. Egészen 1992-ig, vagyis nyugdíjba vonulásukig felügyelték a cég ügyes-bajos dolgait. Mindvégig igyekeztek olyan textíliákat az Egyesült Államokba szállítani, amelyek ott nem voltak elérhetőek, évente legalább kétszer jártak Európában.
Több nagyszabású projektjük volt, együttműködtek többek között Estée Lauderrel és Greta Garbóval is.
Iris Apfel kilenc elnök – Harry S. Truman, Dwight David Eisenhower, John F. Kennedy, Lyndon B. Johnson, Richard Nixon, Gerald Ford, Jimmy Carter, Ronald Reagan, William Jefferson Clinton – regnálása alatt is végzett dizájn- és restaurációs munkát a Fehér Házban. Így ragadt rá beceneve: a textíliák first ladyje.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a legtöbb elnöki projektje nem tartozott a legnehezebbek közé, mivel szigorúan az eredeti állapotok visszaállítása volt a feladata. Jacqueline Kennedy volt a nagy kivétel, aki egy párizsi tervezővel akarta francia hangulatúvá varázsolni a házat.
Minden, amit elterveztünk, ment a levesbe, és kezdhettük elölről. Nixon feleségét viszont szerettem, kedves volt
– idézi fel Apfel, a rá jellemző vitrilollal hozzátéve, hogy Nixonné egyébként be volt oltva jó ízlés ellen.
Iris Apfel igazi stílusikonná vált a pályafutása során, öltözködését szinte hasonlítani sem lehet senkiéhez. Ehhez nagyban hozzájárultak azok a ruhák és kiegészítők, amelyeket a világ különböző pontjain vásárolt élete során. Megkerülhetetlen sikkességét jól mutatja, hogy legendás holmijaiból 2005-ben kiállítást rendeztek a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeumban. Ehhez fő szabály szerint előbb meg kell halni, de esetében kivételt tettek.
Még erről szóló kommentárja is legendássá lett:
Kizárólag azért nem haltam még meg, hogy spóroljak a temetkezési költségeimen.
Több felkérést is kapott az elmúlt években, többek között a texasi egyetem vendégprofesszora lett 2011-ben, illetve dokumentumfilmekben is szerepelt (Iris; If You Not in the Obit, Eat Breakfast). Egy francia tévéreklámban is feltűnt 2016-ban, két évre rá pedig önéletrajzi könyvet adott ki Accidental Icon címmel.
2018-ban ő lett a legidősebb ember, akinek a képmására valaha Barbie babát gyártottak.
Legnagyobb szakmai dobása mégis az volt, amikor 2019-ben, tehát 97 évesen írt alá modellszerződést az IMG ügynökséggel.
Azóta is divattanácsokat ad, előadásokat tart, hogy minél többen ismerhessék meg, mi kell ahhoz, hogy valaki igazán stílusos legyen. Instagram-oldalát 2,1 millió ember követi.
A járvány miatt igyekszik a lehető legkevesebbszer közösségbe menni, sokat olvas, és elmondása szerint unja már, hogy úgy bánnak vele, mint a hímes tojással. Egészsége érdekében hajlandó volt lemondani néhány dologról, ám azt nem tudja, minek köszönhető, hogy már a 100. életévét is betölthette.
Bölcsnek kell maradnom, és egészségesen étkeznem, nem szabad cigarettáznom – korábban erős dohányos voltam – és innom. Nem szabad őrült módon élni, ugyanakkor számomra az is nagyon fontos, hogy részese legyek valaminek, és keményen dolgozzak. Teljesen felpezsdít.
Kora ellenére egyáltalán nem tétlenkedik, 100. születésnapja előtt megkapta az Andrée Putman-életműdíjat, a Bone Health & Osteoporosis Foundation nagykövete lett, és idén március 31-én mutatják be a H&M divatházzal közös kollekcióját. Azt már most lehet sejteni, hogy az sem lesz éppen hétköznapi.
Iris Apfel nem igazán érti, hogy miért is volna a kevesebb néha több, hiszen a kevesebb pénz sem tesz senkit gazdagabbá. Abban azonban igazat ad, hogy a kiegészítők terén nagyon tisztában kell lenni azzal, kinek milyen stílus áll jól. Különben könnyen úgy festhet az ember, mint egy karácsonyfa.
Vonatkozó aranyköpéseiből íme néhány, a teljesség igénye nélkül:
Apropó, szemüveg, az a bizonyos. Hatalmas kerettel, a legkülönbözőbb extravagáns színekben és díszítésekkel, ami valóságos védjegyévé vált. Mindenki folyton erről kérdezi, hogy miért pont ilyen, és miért is ekkora. Saját bevallása szerint ezt is megunta már, ezért tréfásan csak azt szokta válaszolni: azért ilyen nagy, hogy nagyobbnak lásson vele másokat.
Stílusfilozófiájának lényegét talán egy interjúban mondta ki a Vanity Fairnek: „Rá kell jönnöd, ki is vagy valójában, és kísérletezni, ha még nem tudod. Próbálj meg nem úgy kinézni, ahogy a többiek!” Saját legkedvesebb darabjában azonban már közel sem ennyire biztos. „Nos, sok kedvencem van, de valójában mindegyik az. Ez olyan, mintha megkérdeznék, melyik a kedvenc gyereked, nemde?” – mélázik el évszázados gyűjteménye fölött a bolygó legidősebb modellje.
(Borítókép: Iris Apfel 2021. szeptember 9-én New Yorkban. Fotó: Noam Galai / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images / AFP)