Közeleg a Fonogram Zenei Díj-átadó, amely – bár a járványügyi korlátozások már nem akadályoznák, hogy ne így legyen – ezúttal is egy jellegtelen, online „műsorfolyam” lesz, ami azt jelenti, hogy előre felvett köszönetnyilvánításokat tesznek közzé bizonyos időközönként a gála forgalom szempontjából meglehetősen kihaltnak tűnő Facebook-oldalán. (Tavaly és tavalyelőtt legalábbis így volt.)

Pedig hát régen ennek azért megadták a módját, volt rendes parti, ahol meg lehetett jelenni, púposkodni, ingyen enni-inni kicsit a szakmabelieknek – bár az igaz, hogy a 2019-es rendezvényen az ingyenpiát előrelátóan csak a díjátadó után kezdték mérni. Most végre korlátozások nélkül össze lehetne hozni újra a szakmát, de tény, hogy az online buli sokkal gazdaságosabb.

Hogy magának a díjnak van-e még bármiféle súlya, azt döntse el mindenki maga – ha csak azt vesszük alapul, mekkora volt a nézettsége azoknak a videóknak, amelyeken tavaly és tavalyelőtt a nyertesek bejelentkeztek, akkor inkább hajlunk afelé, hogy nem igazán. Pont úgy, ahogy a MAHASZ- (Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége) slágerlistának, ahol ugyan sorrendeket hétről hétre láthat az ember, de az albumok esetén például a tényleges eladást sosem, egyedül az arany- és platinalemez-ikon jelzi, ha valaki átlépte a kétezres vagy a négyezres értékesítési határt – már ha egyáltalán van ennek manapság bármiféle jelentősége. 

Nem számít, mégis vitaforrás

Úgy tűnik azonban, hogy a díjkiosztó a fentiek dacára is lehet vitaforrás a zenészek körében. Feltehetőleg azért, mert szakmainak titulált alapon nem igazán osztogatnak idehaza a magyar muzsikusoknak elismeréseket, így bizony okozhat sérelmet, ha valakit nem úgy kezelnek, ahogy azt az előadó az eredményei alapján jogosnak érezné. Az egyik leghangosabb ilyen eset 2019-ben történt, amikor Majka és Krúbi között alakult ki feszültség a Fonogram miatt, miután kettejük közül az utóbbi két díjat is elhozott, míg a másiknak nem jutott semmi.

Majoros Péter akkor a közösségi oldalán adott hangot az elégedetlenségének, sérelmezve többek között, hogy hiába jó valaki, és népszerű a közönség körében, ha nincs meg a szimpátia a zsűri részéről, amelynek tagjait sem tartotta éppenséggel megfelelőnek arra, hogy hiphop kategóriában értékeljenek. Mindezt aztán jól meg is rágta a sajtó, Szűts László, a Fonogram-díjátadót szervező MAHASZ elnöke pedig végül azzal hárította a rapper kifogásait, hogy szerinte mindig vannak, akik sértve érzik magukat, ha nem nyernek, és azt is hozzátette: a zsűritagokat ő szakmailag elfogadhatónak és megbízhatónak gondolja. 

A 2022-es jelölteket nemrég hozták nyilvánosságra, és úgy tűnik, még a nyertesek kihirdetéséig sem kell elérni ahhoz, hogy elégedetlen hangokat halljunk. Ezúttal Kállay-Saunders András volt, aki felháborodott a listán.

Kb. soha nem szoktam ilyet csinálni, de van az a pillanat, amikor nem tudsz valamit szó nélkül hagyni. A zenei sikereimért és karrieremért hálás vagyok, mindennap azzal foglalkozhatok, amit szívből szeretek csinálni. Ennek ellenére többször a múltban éreztem, hogy szakmailag nem volt a munkásságom értékelve, de persze leszartam, mert nekem mindig fontosabb a közönségem, mint pár ember, aki dönt arról, mi jó, mi rossz, mi érdemli meg ezt vagy azt a díjat. De ezt most nem tudom szó nélkül hagyni

– kezdte Facebook-bejegyzésében az énekes, akinek elsősorban a szakmai megbecsülés hiánya okoz csalódottságot: úgy érzi, a hazai szakma annak ellenére sem ismeri el a munkáját, hogy külföldön vannak sikerei. 

Most látom az ÉV HÁZAI ELEKTRONIKUS HANGFELVÉTEL jelöltetek listáját a @fonogramhu-n. Tisztázzunk valamit, semmi bajom egyik zenével sem a listán, sem előadóval, de hogy lehet az, hogy az OCEAN című dalom nem érdemelt egy helyet ezen a listán? Világon keresztül rádión, meg tévében toplistákon volt, van, és hamarosan kiadja Amerikában az egyik, ha nem a legnagyobb dance, elektronikus kiadó a világon, és itthon is jól ment, de nem tud rákerülni egy Fonogram – Magyar Zenei Díj listára. Már megszoktam, hogy nem értékelnek a szakmai döntéshozók, de ez már durva

– jegyezte meg az előadó, akinek véleményére nem sokkal később Király Viktor a posztjának kommentszekciójában reagált. Az énekes annyit írt: „Tesó. Én megértem. A Favorite Place című dalom, amit Bob Sinclair kiadott és szintén Európában rengeteg rádióban játszottak, Billboard-listás lett, és Magyarországon is rengeteget játszották. De ez a Fonogramnak ezek szerint nem elég. Ez van, tesó. Nagyon kemény. És én is hozzáteszem, hogy minden tiszteletem a jelölteknek. De azért ne már.” 

Kállay-Saunders egyébként erről a daláról beszélt:

Ki nevez és ki dönt a jelöltekről?

Hogy miként zajlik a nevezés a Fonogram-díjra, és kik voltak azok, akik idén döntöttek arról, hogy mely előadókat jelöljék a különböző kategóriákban, a fonogram.hu oldalon részletezik. Az első 17 kategóriába minden, a díj odaítélésének évét megelőző két naptári évben Magyarországon megjelent hangfelvétel (album vagy dal) nevezhető a díjra. A nevezéskor a kiadó határozza meg, hogy az adott hangfelvételt melyik kategóriába szánja. Ezeket megkapja a zsűri, melynek tagjai a leírás szerint a zenei élet területén dolgozó szakemberek, például újságírók, rádiós szerkesztők, programszervezők, zenészek – hogy idén kik voltak a csapatban, ide kattintva olvashatja el. 

A leírásban megemlítik, hogy a zsűritagoknak lehetőségük van a slágerlistákat is visszamenőleg megtekinteni, hogy lássák, egy-egy hangfelvételnek mekkora sikere volt a közönség körében. Nem árt megjegyezni, amit már fentebb említettünk, hogy a slágerlistákból pont ez az, ami nem jön le, hiszen kizárólag sorrendet publikálnak, adatokat nem, így nem lehet tudni, hogy egy adott időszakban, aki első helyen van, vajon tíz lemezt értékesített vagy ezret. Egyedül az arany-, illetve platinajelzés ad némi támpontot, ha eléri az előadó ezeket a határokat. Persze lehet, hogy a zsűri megkapja a pontos eladási és hallgatottsági adatokat, halandó ember számára a leírásból ezek nem derülnek ki. Ahogy az sem, hogy milyen szakmai szempontok alapján szavaznak a döntnökök a benevezett hangfelvételekre.