Index Vakbarát Hírportál

Még mindig tabutéma a férfiak mentális egészsége, a fiatalok rombolhatják le a falakat

2022. május 2., hétfő 20:33

A fiatalok körében már kevésbé okoz problémát, jelenleg azonban továbbra is szerves része a társadalmunknak az a tabu, miszerint a férfiak gyengének látszanak, ha az érzelmeikről beszélnek.

A férfiak nem sírnak – hallhatjuk időről időre a mondást, amely generációk tudatába égett bele. A férfiak mentális élete, az arról való beszéd a mai napig erős tabukat dönget. Mivel a férfiakat erős, független, talpraesett, sokszor érzelemmentes embereknek tartja a társadalom, az érzelmekről és problémákról való megnyilvánulást egyfajta gyengeségnek érzik, emiatt képtelenek megnyílni, így pedig csak még mélyebbre zuhannak a lelki problémákba. 

Beszédes, hogy 2020-ban 1300 férfi lett öngyilkos, ami azt jelenti, hogy hetente 25-en dobták el az életüket. Ez a KSH adatai szerint majdnem háromszor annyi, mint ahány nő lett öngyilkos ez idő alatt – ennek ellenére továbbra sem látható jelentős előrelépés arra vonatkozóan, hogy a férfiak mentális egészsége nagyobb hangsúlyt kaphasson. 

A fiatalok döntik meg a tabukat? 

A probléma ugyan még nagyban része a társadalmunknak, a szakemberek szerint a tabuk hamarosan megdőlhetnek, mivel a fiatalok már sokkal tudatosabbak a lelki egészségükkel kapcsolatban. 

A fiatalabb korosztály sokkal nyitottabb. Az, hogy ki hogyan szocializálódott, hogyan nőtt fel, mit látott a szüleinél,  meghatározza, hogy később hogyan működik. Alapvetően a fiatalok sokkal tudatosabban foglalkoznak a saját mentális egészségükkel, mint a teljesen más világban felnőtt idősebbek. Valahogyan az ő fejükben kevésbé stigmatizált téma ez, és kevésbé jelenik meg az a szégyenérzet, ami általánosságban megvan a férfiakban

– mondta az Indexnek dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.

Gyenge vagy, ha megnyílsz

A szakember szerint azonban a pozitív változások mellett továbbra is az jellemzi a társadalmunkat, hogy tabu, ha egy férfi az érzelmeiről vagy problémáiról beszél. A problémák szőnyeg alá söprése azonban nem megoldás – legalább annyira fontos odafigyelni a lelki, mint a testi egészségünkre.

A férfiak még mindig egyfajta gyengeségtől tartanak, az van bennük, hogy az, aki érzelmekről és érzésekről beszél, aki segítséget kér, az gyenge. Próbálunk egy olyan képet mutatni önmagunkról, ami hamis. Ez azért kell, hogy ne szorongjak, ne érezzem magam kellemetlenül, hogy ne szégyenüljek meg valami miatt a barátaim vagy a párom előtt. Ennek a következménye, hogy ezeket parkolópályára tesszük, nem kérünk segítséget, és próbáljuk eltüntetni a tudatunkból. Ugyanúgy foglalkoznunk kell a mentális egészségünkkel, mint a fizikaival. A test és a lélek egyensúlya rendkívül fontos

– vélekedett Makai. 

Szocializációs sajátosság az idősebbeknél

Mivel alapvetően a férfiak érzelmeiről beszélni egyfajta szocializációs kérdés is, az idősebb korosztály érthetően nehezen tudja áttörni a hosszú évek alatt felállított falat. 

Az idősebb korosztály nem éli meg ennek a fontosságát. Egy fiatalabb már elkezdi automatikusan önmagát képezni, utánaolvasni, önismeretet fejleszteni, hogy megértse azokat a konfliktusokat – mondjuk a párkapcsolatában –, amik ahhoz kellenek, hogy ne fussanak parkolópályára. Elkezdenek utánaolvasni, érdeklődni, és az életük részévé tud válni. Az idősebb korosztályban ez nincs meg

– mondta a pszichoterapeuta, aki szerint az idősebb korosztályt a média különböző felületein keresztül kellene edukálni és érzékenyíteni, így nagyobb réteghez is elérne az üzenet. 

„Az idősebbeket a médián keresztül lehetne nevelni, hiszen ott ülnek a tévé előtt, magazinokat, újságokat olvasnak. Ez alapvetően elősegítheti azt, hogy elgondolkodjon az érzésein, a személyes kapcsolatain, a problémáin. Akár egy pletykalapban látott, sablonosnak tűnő cikk is segíthet abban, hogy elinduljon az illető a felismerés útján. Fontos, hogy ezek révén a hétköznapjaink részévé váljon. Ha valakinek fáj a foga, elmegy a fogorvoshoz, ha pedig mentális problémái vannak, elmegy pszichoterápiára” – vélekedett az Indexnek a pszichoterapeuta. 

Ha a probléma a mindennapok részévé válik, irány a szakember! 

Dr. Makai Gábor szerint bár a depresszió még ma is a vezető diagnózis a mentális betegségek között, a férfiak körében jellemzően már nem ez a leggyakrabban megjelenő probléma. 

Amelyek most nagyon gyakoriak, azok a szorongásos kórképek, a pánikzavar, a kényszerbetegségek, de továbbra is az élbolyban van a depresszió is

– mondta. 

De mikor jön el az a pont, amikor már érdemes szakemberhez fordulnunk? 

Akkor érdemes szakemberhez fordulni, ha azt élem meg, hogy az adott probléma maga alá gyűr, és meghatározza a mindennapjaimat. Amikor kihat a magánéletemre, a párkapcsolatomra, a munkámra, és a gondolataim nagy részét ez tölti ki, amikor azt érzem, hogy tehetetlen vagyok, és képtelen vagyok megoldani az adott helyzet. Ha megjelennek a tünetei, mint az alvászavar, ingerlékenység, akkor érdemes megállni és átgondolni, mi történik az életemben. A legjobb megoldás az, hogy segítséget kérek. Nem kell évekig pszichoterápiára járni, de jó eszköz lehet, hogy az illető megküzdjön az adott problémával

– ecsetelte a szakember. 

Kívül kemény, belül összetört hírességek

A mentális problémák a fényűző élet és a hírnév ellenére a hírességeket sem kímélik, közülük is sokan csak évekkel később vallották be, hogy mennyire mélyen voltak. Harry herceg, Ryan Reynolds és Dwayne Johnson is küzdött problémákkal. 

Azt gondolom, hogy azok az emberek, akik alapvetően a középpontban vannak, sokkal sérülékenyebbek, ki vannak szolgáltatva a külvilágnak. Amiatt, hogy ők úgymond meg vannak figyelve, egyfajta készenléti állapotba kerülnek

– mesélte lapunknak a szakpszichológus. – Ennek a következménye, hogy sokszor akár izolálódnak is, kétszer is meggondolják, hogy mikor mit hol mondanak, ami arra utalhat, hogy ők félnek. A készenléti állapot egy szélsőséges állapot – hogy mit fognak rólam írni, gondolni, megszólnak, titokban kell tartani dolgokat, nagy energiát belefektetni abba, hogy nehogy kiszivárogjon. Alapvetően ezek az emberek megtanulnak funkcionálni. A szorongás ennek a közegnek egy gyakori tünete.”

Harry herceg

A királyi sarj példája jól mutatja, hogy nem csak a hétköznapi, átlagos emberek küzdenek komoly lelki problémákkal. Bár sokakban felmerülhet, hogy mégis mi baja lehet egy kőgazdag uralkodói család leszármazottjának – ám a népszerűség miatti nyomást sokan nem tudják kezelni. Harry herceg mindössze 12 éves volt, amikor az édesanyját elveszítette, ezt követően pedig évtizedekig szőnyeg alá söpörte a problémáit.

Az, hogy 12 évesen elvesztettem az édesanyámat, és ezért az elmúlt 20 évben minden érzelmemet a szőnyeg alá söpörtem, nemcsak a magánéletemre, hanem a munkámra is nagyon komoly hatással volt. Sok dolog van itt, amivel foglalkoznom kell

– mondta korábban Harry a Bryony Gordon Mad World podcastjében.

Ryan Reynolds 

Hiába a vicces filmszerepek és a mozivásznon megjelenő laza stílus, Ryan Reynolds világéletében szorongásos problémákkal küzdött, amit mindig is nyíltan vállalt. Mivel hajlamos túlgondolni a dolgokat, és rápörögni egy-egy témára, amikor a kamera elé áll, egy „felvett” személyiség által tud nyugodt maradni és jól teljesíteni. 

A szorongást hosszú ideig munkával próbáltam kezelni, de rájöttem, hogy ez így nem mehet tovább. Sokáig csak ki akartam pipálni a feladatokat, hogy valahogy túl legyek rajtuk, de ma már szeretnék mindent megélni

– mondta a színész a WSJ magazinnak

Dwayne Johnson

Hiába a kőkemény külső, a Szikla, azaz The Rock lelke is törékeny. Kiváló fizikuma ellenére mentálisan ő sem volt mindig a topon. Édesanyja Johnson 15 éves korában kísérelt meg öngyilkossági kísérletet, amelyet a fia akadályozott meg. A történtek padlóra küldték a fiatal Rockot, a gondokat pedig csak tetézte, hogy amerikaifutball-karrierjét is feladni kényszerült egy sérülés miatt. Sikerült azonban magára találnia, azóta pedig küldetésének tartja, hogy másoknak is segítsen. 

Mindannyian keresztülmegyünk rendkívül rossz dolgokon, a depresszió pedig nem válogat. Sok időbe telt, mire rájöttem, hogy a kulcs az, hogy ne féljek megnyílni, akkor sem, ha problémám adódik. Főleg mi, férfiak képesek vagyunk bezárkózni, de tudjátok: nem vagytok egyedül!

– írta Twitter-oldalán Dwayne Johnson.

Pete Davidson 

Kim Kardashian jelenlegi párja, a humorista Pete Davidson is komoly mentális problémával küzd. Davidsonnál borderline személyiségzavart diagnosztizáltak, amelyet azóta már megtanult kezelni. A diagnózis felállításakor hatalmas kő esett le a szívéről, és már konkrét rutint is kialakított arra az esetre, ha a betegség tünetei jelentkeznének nála.  

Depressziósan ébredek, de most már tudom, mitől leszek jobban. Ki kell mennem a szabadba, napozni kell egy kicsit, vagy sétálni. Az egész csak arról szól, hogy be kell csapnod a saját agyad. Amíg a közeledben jó és támogató emberek vannak, és tudsz kihez fordulni, ki fogsz tudni lépni a helyzetből

– ecsetelte Pete a Charlamagne Tha Godnak adott interjújában.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 vagy 80-20-55-20 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

(Borítókép: Egy férfi egyedül ül egy padon. Fotó:  Jaap Arriens / NurPhoto / Getty Images)

Rovatok