Teréz anya élete során végtelen tiszteletet harcolt ki magának, szentté avatták, és azóta is hű példaként szolgál sokak számára. Gyermekkorától kezdve nagy megpróbáltatásokon ment keresztül, ezért a hit felé fordult, ami sok kaput nyitott meg a számára. Az apáca a legtöbbek szemében jóságos karakterként tűnik fel, mivel képes volt megállítani a háborút, részt vett árvaházak felépítésében, és elintézte, hogy beteg rabokat engedjenek ki a börtönökből, ám egy dokumentumfilmből most az is kiderül, Teréz anya mit próbált elrejteni a világ elől.

Korábbi barátai és kritikusai ugyanis sok olyan részletet elárultak az életéről, ami eddig ismeretlen volt. Köztük az, ahogy az apáca próbálta eltussolni a katolikus egyház legnagyobb túlkapásait. Mindez a Mother Teresa: For The Love Of God című, Sky csatornán vetített háromrészes sorozatból derül ki – írja a DailyMail.

12 évesen döntött arról, hogy apáca lesz

Teréz anya Agnes Gonxha Bojaxhiu néven látta meg a napvilágot Szkopjéban, a mai Észak-Macedónia területén. 1910-ben, amikor még csak nyolcéves volt, meghalt az édesapja, ezzel súlyos szegénységbe sodorva a családot. A fiatal lány a templomba járt vigasztalódni, és még csak 12 éves volt, amikor elhatározta, hogy apáca lesz. 18 éves korában Dublinba ment, hogy csatlakozzon a Boldogságos Szűz Mária-rendhez. Ezt követően Kalkuttába költözött, ahol tanári állást vállalt. Az 1943-as bengáli éhínség közvetlen szemtanúja volt, amikor is rengeteg holttest hevert az utcákon. A látottak mély hatással voltak rá, majd három évvel később azt állította, Jézus beszélt hozzá a vonaton, és új utasításokat adott neki.

El kellett hagynom a kolostort, és segítenem a szegényeken. Ez egy parancs volt. Ha kudarcot vallottam volna, az egyet jelentett volna a hitem megtörésével

– írta később Teréz anya, akinek az egyház engedélyt adott arra, hogy megalapítsa saját rendjét, a Szeretet Misszionáriusait, amelynek tagjai fehér szárit viseltek kék szegéllyel. 

Nagy hatása volt

Teréz anya határtalan együttérzéséről árulkodik egy indiai tisztviselő, Navin Chawla beszámolója is, aki kifejtette, szemtanúja volt annak, amikor az apáca egy főkormányzótól kért földet, hogy ott elláthassa a leprás embereket. A férfi könnyekig hatódott Teréz anya kérésétől, és több mint a kétszeresét adta a remélt földnek.

Olyan ravasz volt, akárcsak egy parasztember. Céltudatos volt, bár kissé makacs. Egyszerűen elvarázsolt 

 – emlékezett vissza Chawla.

Az apáca akkor szerzett hírnevet világszerte, amikor egy stáb dokumentumfilmet forgatott róla 1969-ben. A producer, Peter Chafer elmondása szerint sokkolta őket, amikor Teréz anya megmutatta nekik, mivel foglalkozik. Chafer kijelentette, nehéz volt megemészteni azt a látványt, amely ezeken a helyeken fogadta őket. 

Itt volt ez az apáca, aki olyan dolgokat vállalt be, amiket a legtöbb ember nagy ívben kerülne

– fejtette ki Chafer, akinek filmje megnyitotta azokat a bizonyos kapukat Teréz anya számára, aki 1979-ben még a Nobel-békedíjat is elnyerte.

Nem minden az, aminek látszik

Teréz anyáról ódákat zengtek, jósága és együttérzése évtizedeken átívelt, ám a sorozatban megszólalók igencsak igyekeznek aláásni a megítélését. Egy brit orvos, Jack Preger például arról számolt be, miszerint már kezdettől fogva problémák voltak az apáca jótékonysági szervezetével, megjegyezte azt is, hogy megdöbbent azon, amit látott. 

Az apácák nem gondoskodtak a megfelelő ellátásról. A tűket újra és újra felhasználták sterilizálatlanul. Egy égési sérülést szenvedett nőnek nem adtak fájdalomcsillapítót, én csempésztem be neki

– magyarázta Preger, aki azt is hozzátette, ugyan volt pénzük arra, hogy tisztességesen működtessenek egy kórházat, ám ezt sosem tették meg, inkább imádkoztak a betegek gyógyulásáért. Akkoriban az apácáknak egyébként még azt is megparancsolták, hogy ostorozzák magukat, és viseljenek tüskés drótláncot. Mary Johnson, aki húsz éven át dolgozott Teréz anyával, kijelentette, az apáca úgy vélte, csak szenvedéssel érhető el a megváltás.

Teréz anya akkora hatással volt a világra, hogy 1982-ben még a tűzszünetet is ki tudta harcolni Bejrútban, megmentve ezzel néhány árvát. Sőt 1985-ben a közbenjárásával egy New York-i börtön AIDS-ben szenvedő rabjait engedték szabadon. Jótékonysági szervezetébe mára körülbelül évi 100 millió font érkezik, de ennek nagy része a Vatikáni Bankhoz kerül.

Úgy gondolta, hogy szegénynek lenni jó, mert Jézus szegény. Ez skizofréniára utal 

 – mondta Johnson.

Az apáca életének utolsó évtizede volt talán a legnehezebb, mivel ekkor már az öregséggel küszködött. Ám az egyház megparancsolta neki, hogy előzze meg a már kibontakozóban lévő botrányt, ami a papok körül alakult ki a gyerekmolesztálással kapcsolatban. 

Olyan városokba küldték, ahol a legtöbb ilyen esetet tárták fel

– jegyezte meg Johnson, ahogy azt is hozzátette, nagy változást hozott volna, ha akkor Teréz anya fellép a papokkal szemben, és nem teljesíti az egyház kérését. 

Bár azt szinte lehetetlen megállapítani, hogy ezen gyerekmolesztálási ügyekből pontosan mennyiről tudhatott az apáca, ám amikor Donald McGuire tiszteletest vádolták meg, Teréz anya levelet írt a hatóságoknak, és kiállt mellette, kijelentve, hogy a férfi az ő feltétlen bizalmát élvezi. Ennek köszönhetően pedig McGuire még hosszú évekig zaklathatott kisfiúkat. Ugyan az apáca közbenjárását próbálták titokban tartani, ezen részletet figyelembe véve már önmagában megkérdőjeleződik, mennyire volt szentnek tekinthető Teréz anya, aki a tenyerén hordozta az elesetteket, ám amikor a legvédtelenebbeket, a gyermekeket bántotta az egyháza, akkor mégsem állt ki értük. 

(Borítókép: Teréz anya a Nobel-békedíj átadásakor Oslóban 1979. december 10-én. Fotó: H. Christoph / ullstein / Getty Images)