Leonard Stöckl tíz különböző személyiséggel rendelkezik, ami olyannyira megnehezíti a mindennapjait, hogy egyedül már az otthonát sem tudja elhagyni, és dolgozni sem képes. A nehézségek ellenére boldog párkapcsolatban él, még úgy is, hogy legfiatalabb énje mindössze négyéves.
Bizonyos helyzetekben, társaságban, közösségekben mindenki más és más személyiségjegyeit helyezi előtérbe, gyakran rá sem lehet ismerni az emberre egy-egy új, vagy nem megszokott közegben. A személyiségzavarokkal küzdők esetében azonban valóban több személyiségről beszélünk, amely alteregók különböző neműek, életkorúak, teljes mértékben eltérő gondolkodásúak, beállítottságúak is lehetnek, nem ritka, hogy egy személyhez még jó pár személyiség társulhat. Ilyen betegségben szenved a német Leonard Stöckl is, aki elmondása szerint 10 különböző személyiséggel rendelkezik.
A 22 éves férfi legfiatalabb énje mindössze 4 éves és Kovu névre hallgat, emellett pedig a 8 éves Hektor, a 16 éves Ana, a 17 éves Cosmo, a 18 éves Ash, a 19 éves Jessy, a 21 éves Leo, a 23 éves Billy, a 24 éves Liv és a 26 esztendős Red is benne rejtőzik.
Stöckl Disssociate Identity Disorderben (DID), azaz disszociatív személyiségzavarban szenved, melyet leggyakrabban egy gyerekkori súlyos trauma idézhet elő – esetében is erről van szó.
A férfi a személyiségeire mint rendszerre hivatkozik, amelyek külön-külön identitással bírnak, csak éppen egy testen osztoznak. Ezt a rendszert irányítja Leonard, aki a többi személyiség közül a leggyakrabban irányítja a testet.
„Kovu a legfiatalabbunk, nem sokat tudunk róla, mert nagyon csendes – gyanítjuk, hogy nagyon traumatizált. Hektor nagyon izgatott gyerek, szereti a plüssállatokat, és mindig izgatott, ha elmegy az állatkertbe. Ana étvágytalanságban szenved, ami megnehezíti számára a dolgokat. Cosmo egy lármás, kissé kacér tinédzser, aki könnyen bajba kerül. Ash egy kis napfény, aki szeret nyaralni és szeretné felfedezni a világot. Jessy csendes, de nagyon kedves, lányos és tisztelettudó. Billy az egyik védelmezőnk, mindig gondoskodik a biztonságról, amíg kint vagyunk az utcán. Keveset beszél és néha verbálisan agresszív is tud lenni, de soha nem bántana senkit. Liv a szexuális védelmezőnk. Tudja, ha valaki túl közel kerül hozzánk, minden helyzetet képes kezelni. Red a legrégebbi és a rendszerek anyja. Sok mindenről gondoskodik – zuhanyozásról, házimunkáról, takarításról, papírmunkáról és a pénzügyeink kezeléséről” – idézi Stöcklt az Independent.
Betegségére azt követően derült fény, miután 2021-ben érettségi vizsgát tett, mivel a kortársaival szemben számára extra nehézséget jelentett a tanulás, nem tudott összpontosítani, és a személyiségváltások miatt emlékezetkieséstől és egyéb komoly tünetektől szenvedett. Az ekkor már hét éve terápiára járó Stöckl ezt követően keresett fel egy pszichoszomatikus betegségekkel foglalkozó klinikát azzal a céllal, hogy egy stabilabb, kezelhetőbb életet tudjon élni. Ekkor diagnosztizálták nála a disszociatív személyiségzavart.
A klinikán 2022 márciusától hat héten keresztül kezelték a fiatal férfit, ahol számos kezelésben részesült, pszichiáterrel való ülések mellett aktív, fizikai programokon is részt vett, melynek művészetterápia és íjászat is a része volt. Leonard elmondása szerint ugyan a kezelések nem voltak olyan hasznosak, mint azt előzetesen remélte, de megkönnyebbülést érzett a diagnózis hallatán, a hat hét alatt pedig sikerült biztonságos napi rutint is kiépíteni számára, amely nagyban segíti az együttélést a tíz személyiségével.
A férfi a folyamatos kezelések és terápiák ellenére jelenleg képtelen dolgozni, mivel minden egyes személyisége más-más képességekkel bír és egyenként eltérnek az igényeik, ez pedig megnehezíti számára azt, hogy munkát végezhessen. Jelenleg saját kézzel készített könyvjelzőket és táskákat árul, szabadidejében pedig szenvedélyének, a főzésnek hódol.
A betegség ellenére Stöckl boldog párkapcsolatban él, amelybe ugyan mindegyik énjének van beleszólása, mégis úgy érzi, jól működnek együtt párjával, Massimóval.
Massimóval együtt élünk, ő az az ember, aki vigyáz ránk. Minden alternek megvan a saját kapcsolata a barátommal. Van egy nagyon fiatal személyiségem, ami a barátom számára nehéz lehet, hogy egy jóval fiatalabb személy áll előtte
– vélekedett a férfi.
A betegséggel küzdők számára Stöckl szerint hatalmas segítség lehet az erre a célra kitanított segítőkutyák beszerzése, amely azonban rendkívül nehezen finanszírozható, így az otthonukat egyedül elhagyni képtelen betegek mindig más személyek támogatására szorulnak.
„Mindig szükségünk van valakire, amikor elhagyjuk a házat, mivel nagyon sok olyan kiváltó ok lehet, amely epilepsziás rohamokat is okozhat. A kutyák nagyon hasznosak lehetnek a DID-ben szenvedőknek, és nagy terhet vehetnek le a rokonok és barátok válláról is, akik gondoskodnak rólad. Azonban ezek az állatok körülbelül harmincezer euróba kerülnek, ami rendkívül drága annak, aki a körülményei miatt nem is tud dolgozni” – mesélte.
A kutyák mellett a megfelelő terápiás szakember megtalálása is nehéz feladat, hiszen nagyon kevesen foglalkoznak kifejezetten disszociatív zavarban küzdő betegekkel.
Egy kutya nagy segítség lenne, de sok terápiára is szükségünk van, amit rendkívül bonyolult megszervezni. Nagyon nehéz olyan terapeutát találni, aki tud dolgozni a DID-vel, nekik pedig gyakran már nincs kapacitásuk, vagy több hónapos, akár éves várólisták vannak náluk
– tette hozzá a 22 éves férfi.
A disszociatív személyiségzavarban küzdők számára egyre több lehetőség nyílik problémáik kezelésére, egyre több erre irányuló programot és klinikát találni, a sorstársak pedig különböző közösségi médiában található csoportoknak köszönhetően egymással is megoszthatják tapasztalataikat, gondjaikat.
„Az interneten találkozhatsz emberekkel, de továbbra is ügyelni kell arra, hogy kiben bízol meg. Van néhány csoport a Redditen és a Facebookon, ahol tapasztalatokat cserélhetsz, kérdéseket tehetsz fel, és segítséget kaphatsz a problémákhoz, azonban például Németországban még mindig nagyon kevesen ismerik ezt a betegséget” – folytatta Stöckl.
Az elmúlt években több film és sorozat is megjelent a betegség kapcsán, elég csak a Széttörve című nagy sikerű hollywoodi alkotásra gondolni, azonban Stöckl szerint ezek nagy része korántsem segíti a betegség elfogadását, megítélését a társadalomban.
A betegséget nem megfelelően ábrázolják a filmek és sorozatok, hiszen nincsenek szuperképességeink, és nem vagyunk veszélyesek. A DID-t általában csak a fantasy- és a thrillerfilmek tartalmazzák, amellyel Hollywood elrabolja a társadalmi megítélésünket
– vélekedett Stöckl, aki a nehézségek ellenére sem válna meg személyiségeitől.