Judy Garland egykoron Hollywood csillogó ékköve volt, ám élete során több olyan kudarc érte, amelyek belülről emésztették. Gyógyszerfüggő volt, öngyilkosságot is megkísérelt, így egészségi problémái sok esetben nem tették volna lehetővé, hogy színpadon álljon, ám ő mindig képes volt a megújulásra. A színésznő születésének századik évfordulójára újra előveszik az Óz, a csodák csodája című musicalt.
A díva 1921. június 10-én született Minnesotában Frances Ethel Gumm néven Frank és Ethel Gumm gyermekeként, akik egy színházat üzemeltettek a városban. Itt lépett fel először két és fél éves korában, elénekelte a Jingle Bells című dalt a színpadon, ahonnan apjának úgy kellett lerángatnia, mivel hétszer kezdett bele újra a nótába. Hamar szenzáció lett belőle, tízévesen már a Variety magazin is ódákat zengett a tehetségéről. Testvéreivel együtt koncertezett Hollywoodban, Gumm Sisters néven váltak ismertté. A Judy és a Garland nevet csak ezt követően vette fel. Utóbbit George Jessel humorista javaslatára, míg a Judy keresztnevet az 1934-es Hoagy Carmichael dalból vette.
Csak 11 éves volt, de úgy énekelt, mint egy nála háromszor idősebb nő, összetört szívvel
– fejtette ki korábban George Jessel.
Tehetségét 1935-ben a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdió is felfedezte, akik anélkül leszerződtették, hogy megbizonyosodtak volna az alkalmasságáról. Már a harmincas években is feltűnt több filmben, köztük az Every Sunday, a Pigskin Parade, Babes in Arms, A Harvey lányok és a Broadway Melody című produkcióban. Utóbbiban énekelte el a You Made Me Love You dalt, amely a védjegyévé vált. Az ezt követő évtizedekben is filmvásznon szerepelt, ezen alkotások közül a legjelentősebb az Óz, a csodák csodája és a Találkozunk St. Louisban. Előbbiben csendült fel az Over The Rainbow című dal is, amely hozzájárult ahhoz, hogy az Óz, a csodák csodája ikonikussá váljon, Garlandnek így az ifjú tehetségeknek odaítélt Oscar-díjat is sikerült elnyernie. Fiatal korának köszönhetően a nézők beleszerettek az ártatlanságába, ám ő mindeközben elvesztette a gyerekkorát. A becslések szerint filmjeivel több mint százmillió dollárt keresett.
Judy olyan gyerek volt, akinek soha nem volt gyerekkora
– mondta Ray Bolger, az Óz, a csodák csodája egyik szereplője.
A színésznő tinédzserként tizenkét filmet forgatott, viszont 18 éves korára már pszichiátriai kezelés alatt állt, gyógyszerfüggőségben is szenvedett. 23 éves koráig három ideg-összeroppanáson esett át, 28 évesen pedig elvágta a torkát egy törött pohárral, mert az MGM filmstúdió felbontotta vele a szerződést. Nem jelent meg az egyik forgatáson, így a szerepet egy másik színésznőnek, Betty Huttonnak adták – Garland ezért úgy döntött, eldobja magától az életet. Szerencsére végül sikerült megmenteni, ám a színésznő evésbe fojtotta a bánatát, aminek köszönhetően el is hízott.
Darabokra törtem. Csak enni akartam, és elbújni. Tíz évre elvesztettem minden önbizalmamat. Féltem fellépni, az embereknek szó szerint fel kellett lökniük a színpadra
– emlékezett vissza Garland, akinek nem ez volt az egyetlen öngyilkossági kísérlete. Harmadik férje, Sid Luft elmondása szerint házasságuk 13 éve alatt húsz alkalommal kísérelt meg öngyilkosságot.
Garland filmes felkérései csak úgy adták egymásnak a kilincset, ám zenei karrierje is felívelőben volt. Csak 1936 és 1947 között több mint kilencven számot készített, illetve tucatnyi lemezt adott ki. Dolgozott, mint a gép, azonban magánéleti problémáit igyekezett minél jobban elrejteni a világ elől, holott volt belőlük bőven.
Az orvosok már 1959-ben arra figyelmeztették, hogy a túlterheltség és a sok stressz gátat szabhat a további fellépéseinek, ám ő rácáfolt erre. Turnét szervezett a hatvanas évek kezdetén, amelyeken egymaga lépett a színpadra, imádta őt a közönség. A koncertfelvételből albumot is kiadott, amely a legnagyobb példányszámban eladott lemeze lett, öt Grammy-díjat zsebelt be vele. Az Ítélet Nürnbergben és A Star is Born filmért Oscar-jelölést is kapott, ami azt a látszatot keltette, hogy minden rendben az életével, viszont a valóságban hullámvasút volt az élete. Hol fent, hol lent. Többször beperelték, mert visszalépett a fellépésektől, megszegte a szerződéseket vagy elfelejtette dalai szövegét. Egyik londoni koncertjén a közönség éppenséggel kenyeret, zsemlét és poharakat vágott hozzá, miután egy órát váratta őket.
Néha azt érzem, mintha egy hóviharban élnék
– nyilatkozta korábban Garland, aki még akkor is képes volt felállni a gödörből, amikor élete legnagyobb mélypontján volt. Ekkorra időzítette a visszatéréseket is, és mindig sikert aratott.
Sokkal rosszabb embernek festenek le, mint amilyen valójában vagyok
– mondta a színésznő 1962-ben.
A színpadon ugyan tündökölt, de a magánélete szó szerint romokban hevert. Viharos házasságai sorra értek véget. A negyvenes években még David Rose-zal alkotott egy párt, ám nem sokra rá már a Találkozunk St. Louisban rendezőjével, Vincente Minnellivel szűrte össze a levet. Egy közös gyermekük is született, Liza Minnelli, ám ez a kapcsolata sem volt hosszú életű. Az ezt követő években Sid Lufttal és Mark Herronnal is egybekelt. Előbbitől két gyermeke született, Lorna és Joey, míg utóbbitól azért vált el, mert állítása szerint megverte őt. Bár 1968-ban az a hír járta, hogy Thomas E. Green lesz a következő férjjelölt, ám a színésznő tagadta e feltételezéseket. Sőt meggyanúsította a férfit, miszerint ellopott tőle két gyűrűt 110 ezer dollár értékben, ám az ékszerek végül előkerültek. A boldogság ötödik férje, a nála 12 évvel fiatalabb Mickey Deans mellett talált rá.
Végre, végre szeretnek
– mesélte boldogan akkoriban a színésznő, aki a hatvanas évek elején gyakran szerepelt a televízióban, a The Judy Garland Show-t vezette 26 epizód erejéig. Bár rekordösszegért szerződtették, fél év után kaszálták a műsort.
A hatvanas évek közepén és végén Garland inkább a koncertekre koncentrált, azonban utolsó éveiben már a hangszíne is teljesen megváltozott. Rekedtessé vált, olykor megremegett, ahogy előadásmódja sem volt mindennapi. Nehéz volt számára a feloldódás a színpadon, és néha még egy műsort sem tudott összehozni, teljesen szétesett, amit a közönség kifütyüléssel jutalmazott. A dalok között tartott szünetei olykor másfél órásra sikeredtek, amivel szintén nem lett a nézők kedvence.
Hallottam, azt mondogatják, milyen nehéz Judy Garlanddal. De tudjátok, mekkora teher Judy Garlandnak lenni? És milyen nehéz saját magammal együtt élni?
– nyilatkozta a halála előtti években Garland, aki súlyos árat fizetett a hírnévért.
Élete során meggyűlt a baja a hepatitisszel, a vesebetegséggel, a túlsúllyal, az alultápláltsággal, a stresszel, az ideg-összeomlással, az elesések okozta sérülésekkel, illetve a gyógyszerekkel, amelyeknek köszönhetően ördögi körforgásba keveredett. Mivel hízásra volt hajlamos, étvágycsökkentőt szedett, amitől aludni nem bírt, így az altatószerekre is rászokott, amelyek miatt nem tudott felkelni időben, ezért serkentőszert fogyasztott. Végül a halálát is nyugtatótúladagolás okozta. Hollywood tündöklő csillagára 47 évesen talált rá holtan ötödik férje, Mickey Deans 1969. június 22-én.
Judy Garland születésének századik évfordulójára nagy eseménnyel készülnek: újra színpadra viszik az Óz, a csodák csodája című musicalt a New York-i Carnegie Hallban. A főszerepben, azaz Garlandot alakítva Debbie Wileman fog feltűnni. A darab New York mellett pedig San Franciscóban is előadásra kerül. Ahogy a színésznő minnesotai házában kialakított Judy Garland Museumban is különleges programokkal várják a rajongókat. Az odalátogatóknak például lehetőségük lesz találkozni Garland fiával, Joey Lufttal, ahogy a színésznő filmjeit is levetítik majd.
Azonban nem csak az Egyesült Államokban fognak adózni Garland munkássága előtt, tiszteletére a Royal Stockholm Philharmonic Orchestra zenei társulat előadja a színésznő legikonikusabb dalait.
(Borítókép: Judy Garland. Fotó: Silver Screen Collection / Getty Images)