A leggyakoribb eset az, hogy az államfők (volt) uralkodói palotákban dolgoznak, ez éppúgy érvényes a köztársaságokra is, ahogy a monarchiákra. Azon országokban szoktak ugye puritánabbak lenni a viszonyok, ahol ilyen nem áll rendelkezésre, mert akkor még messze nem voltak függetlenek, amikor ezeket a nagy épületkomplexumokat dívott építeni, így ilyennel nem is rendelkeznek.

Magyarországon tudjuk jól, az eset speciális, az egyébként nem túl gazdag Sándor grófok egykori otthona, a későbbi miniszterelnöki rezidencia mellett ott a hatalmas királyi palota, amelynek lakosztályaiban utolsóként a Horthy-család élt és dolgozott, de Budapest ostroma után ez teljesen alkalmatlan volt bármire is, és tervben sem volt nyilván, hogy ilyen célra állítsák vissza a teljesen elpusztult, ideológiailag meg erősen reakciós beltereket. A Sándor-palota kis alapterülete ellenére azonban gyönyörű, és beleillik abba a trendbe is, amely a takarékosabb polgári államot jellemzi.

Míg a II. világháború végéig például az olasz királyoknak több mint 10 rezidenciát tartottak fenn szerte az országban, addig a mai elnöknek csupán hármat, így szinte egészen egyedüli az, amit Vlagyimir Putyin megenged magának, hogy a számát sem nagyon lehet tudni, hány palotát, kastélyt és villát tartanak számára készenlétben, ahol dolgozhat vagy megpihenhet. Budapesten a köztársasági elnöknek külön lokáción van az irodája és az otthona (ez utóbbi a XII. kerületi Béla király úton), azonban a régióban sem feltétlenül válik szét eme két funkció.

Az egyetlen lehetséges jelölt a célra

A pozsonyi Grassalkovich-kastély a város legimpozánsabb palotája. Miután a gödöllői királyi kastélyt is építtető grófi család eladósodott, az épület végül úgyszintén a Habsburg-családhoz került – a tescheni ághoz. A Monarchia széthullása előtt már évek óta üresen állt, majd a rendszerváltásig a kommunista párt használta erre-arra, és jól le is lakták, teljesen fel kellett újítani. A gyönyörű, rokokó, franciakertes épület 1996-tól szolgálja a szlovák köztársasági elnököt.

A birodalom első számú épülete multifunkcionális

Az osztrák köztársasági elnök hivatala nyerte a méretversenyt, ugyanis ez a bécsi Hofburgban, azaz az egykori császári palotában található immár 1946 óta. Természetesen a palotakomplexumnak csak egy kis részét, a Lipót-szárnyat foglalja el, hiszen több múzeummal, illetve az osztrák nemzeti könyvtárral vagy a spanyol lovasiskolával is osztoznak a barokk turistalátványosságon.

A város tetején szép csak igazán a panoráma

A cseh köztársasági elnök a Prága egyik fő attrakciójának számító várnegyedben, a Hradzsínban munkálkodik, ott is az egykori királyi palotában – a kettő közül az újabban, amely a XVIII. században készült el a Habsburg-család számára. Bizonyos termei látogathatók is, de csupán kétszer egy évben: a fasizmus alóli felszabadulás emléknapján májusban és a Cseh Köztársaság születésnapján októberben.

Hercegek után szabadon

A mindenkori lengyel köztársasági elnök 1994-ben kapta meg hivatalának a varsói alkirályi palotát, amelyet korábban a legnagyobb lengyel főnemesi családok adtak-vettek egymás közt – talán ezért sincs neve, mert túl hosszú és kimondhatatlan lenne. A lengyel elnök emellett a szintén a városban található Belweder-palotát is használja a kormánnyal együtt, de azt pusztán reprezentációs célokra.

Zelenszkij türkiz habcsókja

Ha éppen nincs háború, és nem kell valahol khakiszínű ruhában rejtőzködni, az ukrán elnök a kijevi Marinszkij-palotát használja, amelyet még Erzsébet orosz cárnő építtetett, de sohasem láthatott befejezve. Nagy Katalin viszont megszállt itt, illetve a cári család aktívan használta is 1917-ig, amikor a városban akadt dolga. Később volt mezőgazdasági iskola és múzeum is, mielőtt a mindenkori ukrán elnök reprezentációs terepe lett. Mivel Ukrajna elnöki rendszerű ország, így az államfőnek ennél a rokokó palotácskánál sokkal nagyobb helyre van szüksége a hivatali teendőihez. Az elnöki hivatal egy klasszicizáló irodaépület, éppen szemben azzal a szecessziós, izgalmas palotával (a „kimérás ház”), amely elől Zelenszkij rendszeresen bejelentkezik a háború kezdete óta.

A villanegyed közepén

A román köztársasági elnök Bukarest egyik legszebb részén dolgozik egy egykori királyi rezidencián – de ez nem a hivatalos királyi palota, hiszen abban ma a szépművészeti múzeum működik. A Cotroceni-palota egy hatalmas, klasszikus román jegyeket viselő, eklektikus épület, amelynek egy része ugyancsak múzeumként is működik, ennek keretében több mint 20 000 műalkotást lehet itt megtekinteni.

Ha a királynak jó volt…

A szerb köztársasági elnök az úgynevezett új királyi palotában végzi a feladatát, amelynek építését az tette szükségessé a századfordulón, hogy a téren átellenben lévő régi palotában már nem fért el az uralkodócsalád. Mindössze nyolc évet laktak itt, hogy aztán egy új rezidenciára költözzenek, immár Belgrádon kívül, így emez már a királyság idejében is múzeumként funkcionált – természetesen a kommunista hatalomátvétel után pártcélokat szolgált ki.

A megszállók öröksége

Bosznia-Hercegovina mindenkori köztársasági elnöke egy hatalmas épületben végzi napi ügyes-bajos dolgait Szarajevóban immár 1996-tól, miután megörökölte azt a kommunista nemzetgyűléstől és a hadseregtől. A palotát az osztrák–magyar megszállás után építették a kormányzói adminisztráció számára, és maradt ilyen szerepkörben a Jugoszláv Királyság ideje alatt is.

Társbérletben lakva

A ljubljanai elnöki hivatal 1993-tól egy hatalmas palotában kapott helyet, igaz, az épületben dolgozik még a szlovén miniszterelnök, és államtitkárság is található itt. Korábban ülésezett itt az alkotmánybíróság is, alapvetően azonban az Osztrák–Magyar Monarchia krajnai tartományi székhelyének épült.

Tito otthonában

A zágrábi Zagorje-villát még a jugoszláv diktátor építtette magának, aki használta munkahely gyanánt is. Ezt a funkciót hozták vissza 1991-ben, amikor a horvát bánok belvárosi, barokk palotája bombatalálatot kapott. Ide végül a restauráció után sem költözött vissza a horvát köztársasági elnök hivatala, ma a kormány használja. Tito villáját erdő veszi körül, ahova az ország őshonos állatait telepítették, és manapság már az érdeklődők előtt is nyitva áll.

A szerző luxusszakértő.

(Borítókép:  A Sándor-palota homlokzata a déli erkéllyel a Budai Várnegyedben a Szent György téren. Fotó: Jászai Csaba / MTI)