Az én lemezem című sorozatban húsz magyar zenész mesél arról az albumról, amely igazán fontos számára. A kisfilmek a projekt YouTube-csatornáján és az Indexen debütálnak, ami közös bennük, hogy a megszólaló zenészek egytől egyig fellépnek a két év után újrainduló Telekom VOLT Fesztiválon. A széria legutóbbi részében Sidlovics Gábor mesélt a favorit korongjáról, ezúttal pedig a Tankcsapda énekese, Lukács László mutatja be azt a zenei anyagot, amely a pályája kezdetén meghatározó volt számára.

Lukács László 12-13 éves korában kezdett a zenével jobban foglalkozni, az általános iskola vége felé már voltak lemezei és kazettái is. Akkoriban elsősorban magyar zenekarokat hallgatott, mert azoknak a dalszövegeit értette. Az első két EDDA-lemez, illetve a Hobo Blues Band anyagai nagy kedvencei voltak, később viszont egyre több külföldi zenekarral is megismerkedett. Túl sok lemeze nem volt, mert az általa kedvelt bandák kiadványait vagy nem lehetett megvenni a lemezboltban, vagy nagyon drágák voltak. Sokszor öten-hatan dobtak össze pénzt egy-egy albumra, amelyet aztán másolással sokszorosítottak. 

Az énekes kicsit bajban volt azzal, hogy melyik lemezt válassza a kedvencei közül, hiszen több zenekar is van, amelynek imádja az albumait, köztük a Motörhead, az Iron Maiden, az AC/DC vagy épp a Scorpions, de például a Kraftwerk anyagait is szerette. 16 évesen látta először a Motörheadet élőben, ami olyan hatással volt rá, hogy visszagondolva úgy érzi, a koncert után egy másik Lukács Laci ment akkor haza. Mégsem az ő kiadványai közül választott, hanem egy Scorpions-lemezt hozott magával, amelynek a belső borítója akkoriban teljesen lenyűgözte: amikor meglátta, azt érezte, a célja az, hogy ő is ezt lássa maga előtt. 

Letérdeltem, és azt mondtam, egy életem, egy halálom, gyerünk, rock and roll!

– fogalmazott a frontember.

Hogy mi volt a borítón, és mi mindent mondott még a kiválasztott albumról, az alábbi videóból kiderül: