A római Villa Aurorát rekordáron hirdették meg januárban – jóval 200 milliárd forintnak megfelelő euró vagy dollár fölött szeretett volna kapni érte a Ludovisi-Boncompagni hercegi család, és leginkább a 2018-ban elhunyt családfő új felesége, aki egykor még az amerikai Playboyban is megmutatta a bájait. Természetesen a családtagok nem értenek egyet, durvul a vita, vevő egyelőre pedig még nincs, aki ennyit fizetne a Caravaggio egyetlen mennyezeti freskóját is tartalmazó ingatlanért. Az alábbiakban a világ társasági elitjét lázban tartó sztorin túl annak járunk utána, manapság miért szabadulnának rengetegen a régi nagy házaktól.
A sokféle szakmát kipróbáló és a nyuszis magazin borítóját is abszolváló texasi Rita Carpenter és a neves római, a XVI. században még pápát is adó család fejének találkozása szélesvászonért kiált. Az éppen ingatlanügynökként dolgozó nő nem kifejezetten repesett az örömtől, amikor megcsörrent a telefonja, és egy ismerőse agitálta, hogy utazzon át az Atlanti-óceánon, hogy valami olasz hercegnek segítsen elpasszolni egy ingatlant. Bevállalta, a római reptéren pedig már a történelmi család sarja várta, aki nagyon figyelmesen nem felejtett el „bókolni” sem a szőkeségnek: „Igazán megkönnyebbültem, hogy nem csúnya.”
A nem mindennapi találkozásból végül házasság és egy hosszadalmas ingatlanfelújítás lett. A szakvélemények szerint még az is előfordulhat, hogy a 2800 négyzetméteres barokk épület alatt megtalálnák Julius Caesar villájának alapjait, de ezért természetesen nem fogják elbontani a roppant értékes házat, hiszen egyik mennyezeti freskóját maga Caravaggio festette – és említsük meg itt, hogy a Guercino és Domenichino által festett faliképek ugyancsak roppant értékesek. Persze, ez itt normális, a kertben még egy Michelangelónak tulajdonított szobor is álldogál, épp ezért is figyel árgus szemekkel a plénum, hogy mi lesz a végkimenetele a helyzetnek. Az biztos, hogy az áprilisban tartott második aukción kért, immár leszállított összeg sem volt vonzó se a római önkormányzatnak, se a magánbefektetőknek.
A dolgot az bonyolítja, hogy a texasi hölgy immár a harmadik felesége volt Nicolo hercegnek, aki a villa harmadát első nejétől való két fiának már odaajándékozta, továbbá az olasz jog szerint a maradék kétharmadból is jogosult a három fiú 1-1 negyedre. Azaz sajnos nem úgy jön ki a matek (a teljes ingatlan fele), ahogy a hölgy szeretné, csupán csak az egyhatodra lenne jogosult. A legfiatalabb fiú szerint még ennyire se, ő úgy véli, a 72 éves, a római Sofitel luxusszálloda teadélutánjainak háziasszonyaként is működő Rita hercegné egyszerű aranyásó, aki még csak be se engedi őket a saját családi fészkükbe.
Az az irónia ebben, hogy éppen ez a fiú, Bante Ludovisi-Boncompagni volt az, aki lényegében annak idején belement az üzletbe, hogy elveszi a szupergazdag vállalkozó, Camillo Crociani kisebbik lányát, és a hercegnéi rangért cserébe az üzletember hatalmas vagyonának felét örökli majd a „boldog” ifjú házaspár. A dealből végül nem lett happy end, csak egy gyors válás, aminek eredménye egy üres marok és egy, a döntéséért az anyja által kitagadott és kisemmizett lány lett.
A bíróság 2018-ban kötelezte a vitás feleket, hogy a kérdést megoldandó árverezzék el az ingatlant, illetve a leendő vevő orvosolja a Goethe, Csajkovszkij vagy Madonna által is megjárt épület felújítási hiányosságait – az olasz kulturális minisztérium állásfoglalása szerint ez több mint 4,5 milliárd forintra jön majd ki. A miniszter személyesen a miniszterelnöktől, Mario Draghitól kért iránymutatást, mitévő legyen, ugyanis a tárca immár több mint 35 000 aggódó levelet kapott, az emberek sürgetik az állami szerepvállalást, hogy éljenek az elővásárlási jogukkal.
Hasonlóképpen érdekelte egyébként 2011-ben a spanyol közvéleményt, amikor az ország legnagyobb földbirtokosa, a közkedvelt és immár 85 éves Cayetana Fitz-James Stuart, Alba hercegnője házasodott újra 61 éves vőlegényével. Aki végül is üres kézzel távozott öt év múlva a főnemesasszony halálával, de a fáma szerint még maga az államfő, I. János Károly király is aggodalommal nézte a frigyet, és megnyugtató választ várt arra nézve, mi áll a végrendeletben, mi lesz a hatalmas vagyon és a történelmi paloták sorsa.
Általános jelenség, hogy az ímmel-ámmal rendben tartott családi rezidenciákért nem repes az új generáció szíve.
Jelenleg például több mint 1500 vidéki kastély keresi az új gazdáját szerte Franciaországban, a fiatal örökösök ugyanis szabadulnának őseik birtokától. A nemzetközi karrierre vágyó huszonévesek és harmincasok a vidékivel szemben az urbánus életmódot részesítik előnyben, illetve nem akarják az egész életüket arra áldozni, hogy gondját viseljék egy épületnek, örökösen toldozzák-foltozzák vagyonokért (konstans harcolva a műemlékvédelemmel), ami teljesen természetes velejárója a több száz éves ingatlanok birtoklásának.
Az eddig is hatalmas költségeket jelentő állagmegóvás az új környezetvédelmi szabályok és egyéb bürokratikus költségek után még nagyobb terhet jelent, az ötvenes-hatvanas éveikben járó szülők így maguk hirdetik már meg a kastélyokat és villákat, mert érzik, az öröklés inkább gond, semmint ajándék a gyerekeiknek. A hatóság szerint azonban a romlófélben lévő épületek teljes magára hagyása, a felújítások elmaradása komoly veszélyt jelent a francia építészeti örökségre nézve. Nos, aki most az olaszoknak segítene ezügyben, lesz erre még lehetősége, hiszen újfent kalapács alá kerül a Villa Aurora, s ha minden igaz, a licit már csupán alig 110 milliárd forintról indul.
A szerző luxusszakértő.
(Borítókép: A Casino dell'Aurora di Villa Ludovisi Boncompagni épülete Rómában 2022. január 15-én. Fotó: Riccardo Antimiani / Ansa / AFP)