A kockás terítős büfék, a lángos illata, halvány, faszínű napernyők, hűtőtáskahegyek és az ikonikus lapos tetejű épületek mind-mind a balatoni életérzés részei, amelyek évtizedek óta megkerülhetetlen elemei a magyar tengernek. 

Ugyan a Balaton és környéke hatalmas átalakuláson és megújuláson ment keresztül a nyolcvanas évekhez képest, ennek ellenére a mai napig fellelhetők a Balaton körül a néhány évtizeddel ezelőtt oly népszerű, lapos tetejű üdülőházak, a parthoz közeledve még itt-ott állnak ütött-kopott lángos- és halsütők, amelyekben már a nyolcvanas években is egész nyáron nagyüzemben folyt a munka.

Ki ne emlékezne arra, amikor csak kétféle gumimatracot lehetett kapni, de fürdőruhából is igen szegényes volt a kínálat? Ez mégsem érdekelt akkor senkit. Nem véletlen, hiszen Magyarországon az átlagemberek számára szinte a Balaton volt az egyetlen nyaralás-opció, és csillagokat maximum a kempingsátorból kikacsingatva, az égen láthattunk, nem pedig a luxusszállodák neve mellett.

A mai szemmel már igazi retrónak tartott életérzés ugyan tényleg csak egy-egy ikonikus szálláshelyen, kempingben, büfében vagy strandon érzékelhető, mindezek a mai napig szerves részét képzik az örömteli nyaralásoknak.

Szinte nincs alkalom, amikor ne jutna eszembe az az időszak, amikor a nyolcvanas években Siófok környékén, Széplakon, vállalati üdülőben tölthettünk egy-egy hetet időnként. Ebből a korszakból szerencsére lehet találni a Balatonon olyan emlékeket – nem túl sokat –, amelyeknek nagyon tudok örülni

– mesélte Lobenwein Norbert, a Best of Balaton kurátora.